Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-04-24 / 92. szám

Ára 30 korona. Eger, 1923. április 24. kedd. XL. évf. 92. nz. Előfizetési dijak postai szállítással Eyg hóra 700 K, — ««'egged évre 2000 K. Egész és félévi előfizetést nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP Felelős ezerkeeztő: BHEZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Diadalt ül a jogfolytonosság! ! A Minoriták templomának jubileumi ünnepe. Jogász nemzet vagyunk. A múltban 1 is közjogi elméletekkel és ilyes politikai küzdelmekkel töltötték az időt a mi jó politikusaink. És nem vették észre, hogy közben az ország egész gazdasági élete kicsúszott a magyar kezekből Most sem vettük észre, hogy míg politikai és alkot mányos életünk jogfolytonosságáért öm­lött a tinta- és a szőáradat (de a vér is Budaörsnél): addig a «jogfolytonosság,» a «legitimitás» a gazdasági és pénzügyi világban, orgiáit üli. Nem egész egy esztendeig, mig Ko­rányi volt a pénzügyminiszter, a pénzügyi, gazdasági «jogfolytonosság» dervisei foly­ton azt üvöltöttek, hogy tönkre teszi az országot az a pénzügyi kormányzat, mely szóhoz sem engedi jutni a «régi,» «hozzá értő,» «nagy koncepciójú» pénzügyi em­bereket. Teiekiabáiták a csonka országot, hogy a «kurzus» emberei nem értenek a gazdasági kérdésekhez, elkontárkodják az ország gazdasági erőit. Bukott hát Korányi és nyélbeütötték a pénzügyi és gazdasági jogfolytonosságot. Jöttek a régi világ nagy szakemberei. Hegedűs és Kállay pénzügyminiszterek semmit sem tettek pénzügyi és adópoliti­kájukban,^ még meg nem tanácskozták terveiket a régi pénzügyi és gazdasági szaktekintélyekkel. Szóhoz, még pedig diktátort szóhoz jutottak Popovics, Te- lesski, Ullmann, Krause Simon és a többi «nagy koncepciójú» emberek. A gazdasági minisztériumok élére is nem politikusok, nem «kurzus emberek,» hanem régi szak­tekintélyek kerültek. Szóval: a bankok- rácia, a merkantil, liberális pénzügyi és gazdasági politika ismét trónra jutott. És oly diktatúrával irányították a kor­mányt, hogy egyik gazdasági tárgyalás al­kalmával elhangzott a legilletékesebb ajkak ről a dikíátori hang: «Ha a Kereskedelmi és Hitelbank miatt a magyarok nem tudnak megélni az országban, vándoroljanak ki!» Megvan tehát a pénzügyi és gazda­sági jogfolytonosság. De nekik meg ez nem elég. Az egyik régi, nagy «szakte­kintély» még azt is a «kurzus» fejéhez vágta: « Addig nem lesz itt rend, míg a politikai ve­zetést is teljesen a kezünkbe nem vesszük». A legitimitás orgiáit üli, de úgy pénz­ügyi, mint gazdasági téren nagyobb a zűrzavar, nagyobb a nép nyomora, gyor­sabb tempójú a züllés úgy nemzeti, mint gazdasági téren. Az újságok meg — kezd­ve a Budapesti Hírlaptól — a keresztény nemzeti irányt, a fajvédő politikusokat teszik meg a közvélemény előtt bűnbak­nak, ahelyett, hogy meakulpázva elismer­nék: a régi, szaktekintélyek, a liberális, mer­kantil bankpolitika mondottak csődöt. n. Eger, 1923. április 23. j A százötven esztendős minorita-tem­plom fölszentelésénak jubileumát kegyele tes lélekkel ünnepelte Egerváros katolikus közönsége vasárnap délelőtt. Zsúfolásig nem telt ugyan meg a régi templom, — hisz’ ma, ebben a szörnyűséges korszak­ban, sajnos, minél kevesebb kegyelet viszi az embereket életük útján — de azért mégis igen szépszámú közönség énekelte az ünnepi Te Deumot. Régi kopottsága mellett is ünnepi han­gulatáradt szét a gyönyörű barokk templom- j ban. Az oltárokat virággal díszítették, a templom hajójában pedig a Bornemissza- cserkészek teljesítettek díszszolgálatot. A jubileumi misét Dutkay Pál apát­kanonok celebrálta fényes segédlettel, majd evangélium után Ivánovich Emildr. kano nők lépett a szószékre és az emberi lél$k valódi értékéről magasszárnyalású ünnepi j beszédet mondott. Eger város közönségének még igen élénk emlékezetében van az a dísztorna- ünnepség, amelyet főgimnáziumunk tö­rekvő, fáradhatatlan buzgalom tornata­nára, Szabó Ferenc, az elmúlt év március hónapjában rendezett az intézet «Test- gyakorló Kör»-ének keretében. Az a nagy­számú közönség, amely egymásután két napon szorcfngásig megtöltötte a főgim­názium tágas tornatermét, avval az érzés­sel távozott akkor a dísztorna ünnepség­ről, hogy az egri főgimnáziumban az if­júság magas színvonalú szellemi kikép­zése teljes összhangban van a fiatal test kiváló képzésével. A múlt évi dísztorna-ünnepségen a szereplő tornászóknak szinte a képessé­get meghaladó plasztikus, merész gyakor­latai még a szakemberek lelkében is azt a hitet keltették, hogy a bemutatott gya­korlatokat legfeljebb csak variálni, de tö­kéletesebbé tenni már nem lehet. Akik azonban végignézték a vasár­nap délutáni dísztorna-ünnepséget és akik párhuzamot vontak a tanulóknak a múlt évi és a mostani teljesítménye között: azok kétségtelenül tapasztalhatták, hogy főgimnáziumunk Testgyakorló Köre mi­lyen meglepő haladást ért el egy rövid év leforgása alatt A dísztorna-ünnepség az Egri Nép­újság szombati számában közölt programm szerint folyt le. Szombat délután a hely­beli középiskolai fiú- ős leánynövendékek előtt adták elő az igen nagy gonddal, elő­Azzal a lélekkel kell ünnepelnünk, — úgymond — amilyennel eleink ezt a templomot fölépítették. Ez a lélek ment meg bennünket és vezet ki a szörnyű megpróbáltatásokból, amelybe az emberi léleknek Istentől való elfordulása döntött bennünket Vissza tehát az Istenhez vivő útra, amelyen való haladás nemcsak fenntartja tovább a megkopott, de a ré­giek szép lelkét magukon viselő falakat: hanem visszavisz bennünket a boldog, a becsületes régi Magyarországhoz is. A szentmise alatt az Egri Ének- és Zeneegylet ének és zenekara Huszthy Zol­tán igazgató-karnagy vezetésével Beliczay F dur miséjét adta elő gyönyörű betanu­lással és nagy hatással. A változó része­ket Griesbacher P. op. 181. Repertórium Ohoráléjáből énekelték. A magánrészeket Bedross Lili és Pataky István dr. adták elő a tőlük megszokott erővel és ha­tással. kelő ízléssel és szaktudással összeállított változatos műsort, vasárnap pedig Eger i város közönségének szereztek újból igen kedves, maradandó emléket az egyszerű, de ízléses öltözetű, élénk mozgású torna szók. A katonás fegyelmezettségre valló felvonulás, a farúd-, kézitámfa-, bot-, bu­zogány- és társas-gyakorlatok, valamint a tornagúlák, — amelyeket az ifjúsági zenekar művészi színvonalú kísérete mel­lett végeztek az osztálycsapatok: egy-egy gyönyörű, mozaikszerű képsorozatot raj- I zoltak a szemlélő elé. Eme képek minde- nikének megvolt a szemlélőre nézve lelket üdítő, nemesítő, kellemesen szórakoztató és derűs hangúlatot keltő hatása. De ta­lán mégis a budapesti bajnoki versenyen győző hetes mintacsapatnak korlát- és nyújtó gyakorlatai lepték meg leginkább az egri közönséget. A budapesti megszabott bajnoki kor ■ lát-gyakorlatot, valamint a szabadon vá | lasztott nehéz, ügyesen fölépített összetett gyakorlatokat kifogástalan test-tartással végezték mindannyian. A mintacsapat, valamint a többi sze­replő tornászó is egyaránt rászolgált a résztvevő közönség elismerésére, de leg nagyobb mértékben rászolgált erre maga a mester — Szabó Ferenc — aki újból megmutatta, hogy milyen buzgó, hazafias lelkesedéstől áthatott szellemben kell ve­zetni a nemzetfenntartó testnevelés ügyét. Csak tovább ... tovább ezen az úton !! Hiszen minden hazájáért aggódó magyar­nak be kell látnia, hogy szerencsétlen A főgimnázium disztornája. J Eger, 1923.' ápr. 23. 0

Next

/
Thumbnails
Contents