Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-20 / 89. szám
2 &G-ÍU. JSÍiPUJöÁií 1923. április 20 „Aranyak“ a vármegyei levéltárban. Az ökrösgazda, a kupec, meg az Eger, 1923. április 19. A napokban selejtezték a vármegyei levéltárat. A poros akták között találtak sokféle csodabogarat, még szalonnabőrt is, zsíros pspirba csomagolva, a hajdani levéltáros urak zsebkésével. Nem kell az embernek lángésznek lennie ahhoz, hogy kitalálja: a levéltáros i\rak a régi időkben is tízóraiztak. Pázmány Lajos vm. főlevéltáros nagy serénykedés közben f gy 1854-ik esztendő- ! bői való poros akta csomóra akadt, amely bői — csodák csodája ! — egymásután buk-4 dácsoltsk ki a sárgán ragyogó aranyak, számszorint tíz. Tíz darab arany! Ennek fele sem tréfa ! S igaza is volt Pázmány Lajos főlevéltárosnak, mert mind a 10 darab arany megtréfálta. Játékpénz volt valamennyi. Dehát a főlevéltárosok mindig litterátus emberek voltak s Pázmány fő- levéltárosban is megvan ez az érzék. Egy k’eltőrfc végére járt a dolognak s az akta föltárta a 70 éves titkot: Zsidó kereskedő egy egri vásárban két ökröt vásárolt makiári gazdától. Adott aranyai. — Hatvan év megszólalt. érte két aranyat. A makiári ember vígan hazakocogott, de úgy látszik, nem tűrte 1 házánál az aranyféiét: föl akarta váltatni Árminnal, a korcsmárossal. A korcsmáros megnézi az aranyat. Visszaadja. — Én úgy éljek, ahogyan ez egy arany ! Ez játékpénz. A gazda visszakutyagolt Egerbe. Fölkereste a császári biztost, skinek előadta, mennyire rászedték az «aranyokkal.« No, nem lett nagy baj belőle: a zsidó kupec még aznap megkerült, az ökrök se vesztek el. A kupec kapott két öreg esz tendőt — csalásért. A zsidónál még tíz «aranyat« találtak átmotozásakor. Lefoglalták és korpusz delíktiként az iratokhoz esatoliák. így történt az aranyakkal való csalás öreg hetven esztendővel ezelőtt. Hetven év megszólalt A játékpénzek elogurúltak, hogy elbeszélgessenek egy kicsit a műit ről, a makiári ökrös gazdáról s a kupec aranyairól. Morál: az 1850 eö években sem volt minden arany,* ami fényiéit. Batyuzik az egri nép, hogy a mai nehéz helyzetben segítsen magán. Az egyik batyuzik, hogy családjának megszerezhesse az élelmet; viszi a bórát, zöldségét falura, cserébe lisztért, mfis élelmiszerért. A másik batyuzik, hogy kereskedjék, hogy keresethez jusson. Szociális szempontból mindakeitö tel jesen érthető a mai viszonyok között és S ós lakóinak megélhetése szempont szfJMges is. De újabban a rendőr- senaőrség. pénzügyőrség által tartott razziák miatt sok baja esett a batyuzóknak. A társadalmi béke érdekében Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselőnk, a batyuzók ügyében az illetékes helyen eljárt és miheztartás végett ezeket közli mindazokkal, akik batyuzni járnak: 1) Minden bortermelőnek joga van 26 literen felül bort egyezerre és nem kzétméricskólve bárhol, bárkinek eladni, csak legyen nála a városi fogyasztási hivataltól bizonyítvány arról, hogy a fogy sz- tási adót lefizette. 2) 25 literen alul a termelő csak a pénzügyigazgatóságtól kapott italmérési engedély mellett adhatja el, vagy mérheti el borát 3) A nem termelő szintén csak úgy mérhet bort, ha italmérési engedélyt kór. Borra! tehát csak olyan menjen batyuzni, aki bortermelő, elbír 25 liternél többet és aki a fogyasztási adóhivatalból a fogyasztási-adó igazolványát megkapta. 4) Másféle terményével csak az batyuzhat, aki a városi hatóságtól igazolványt kapott arról, hogy az illető terményt ő termelte a saját földjén. 5) Minden más, aki batyuzni akar, különösen üzleti szempontból és nem saját háztartásának ellátása szempontjából, an nak iparigazolványt kell váltania házalásra. Mivel sok zaklatás fordult elő, azért legújabban a belügyminiszter rendeletet küldött a hatóságokhoz, melyben megtiltja, hogy vasúton a háti és kézi podgyászokat megvizsgálják. Cíak vám szempontjából szabad vizsgálni és csak ott, ahol vám eljárás van. Eljárást a hatóság csak íetten- éri-árúsítás és üzérkedés, házról-házra járás esetében indíthat. Puszta gyanúra nem a batyut, hanem sokkal inkább a nagy, felhalmozó raktárakat kellene zaklatni. Áthelyezés. A földművelésügyi miniszter László József verpeléti m. kir. állatorvost Bodva-Szilasra helyezte át. Hogyan fest a polgári díjszabás? . Eger, 1923. április 19. A közönség óhajtásának teszünk eleget akkor, amikor az április hó 13-án életbelépett vasúti díjszabást kilométeres alapon közöljük. A gyorsvonaton 1-től 40 kilométerig nem emelkedik a tarifa, azaz I. osztályon 1300, II on 780, III on 520 K a díjszabás. A vasúti díjszabást kilométerenként az alábbi táblázat tünteti föl: Polgári díjszabás Személyvonat Gyorsvonat Km. I. II III. I. II. III korona 1—5 90 60 30 6-10 150 100 50 11-15 180 120 60 16-20 270 180 90 1300 780 520 21—27 420 280 140 28-30 600 400 200 31—40 780 520 260 41 - 50 1170 780 330 1650 990 660 51-60 1410 940 390 1950 1170 780 61-70 1530 1020 470 2360 1410 940 71-80 1710 1140 510 2550 1530 1020 81-90 1950 1300 . 570 2850 1710 1140 91-100 2160 1440 650 3250 1950 1300 01-110 2400 1600 720 3600 2160 1440 11—120 2610 1740 800 4000 2400 1600 21—130 2700 1800 870 4350 2610 1740 31 140 2940 1960 900 4500 2700 1800 41 —150 3150 2100 980 4900 2940 1960 Mészárosok egymás ellen életre-halálra! Karcag, 1923. április 17. Karczagon megegyeztek a mészárosok abban, hogy a marhahús kilóját 840 koronáért adják. A székek azonban üresek voltak, a közönség sehogysem fogyasztotta a drága húst. Klekker József mészáros megunta a gyenge üzletmenetet és., a megállapodás ellenére tegnap 700 koronás áron vesztegette a szép, kövér marhahúst. Persze rengeteget elvittek tőle s keresett a marhán 10 ezer koronái A többi mészáros persze sanda szemmel nézett az úttörőre 3 rögtön konkurenciát teremtettek Klekkernek. Tőle a második házbrn 500 koronás marhahúst árűsítottak és elhatározták, hogy míg Klekker olcsóbban adja a húst, mint az irányár, minden második nap más és más mészáros szállítja a húst a konkurrens üzletbe. A karczagi mészárosok csatájának megvan az a haszaa, hogy olcsóbban jut húshoz a közönség, viszont szomorú bepillantást enged a mai üzleti életbe^ ahonnan már rég eltűnt a «nagy forgalom, kevés haszon* becsületes üzleti elve * Itt jegyezzük meg, hogy tegnsp a hatósági székben is mértek marhahúst 560 koronáért és kecskehúst, aminek 500 K volt az ára. Még így sem nagyon kapkodták, jeléül annak, hogy senkisem bírja el a mai húsárakat, inkább tisztán vegetáriánus konyhát vezet be háztartásába. A sárospataki jogakadémia sorsa. Miskolczról Írják, .hogy a sárospataki jogakadémia ügyében, amelynek érdekében az elmúlt héten küldöttség járt a kultuszminiszternél — szombaton ismét tárgyalások lesznek Sátoraljaújhelyen. A tanácskozáson részt vesz Zemplén vármegye fő és alispánja, dr. Révész Kálmán püspök és Dókus Ernő világi főgondnök. Ugyancsak szombaton jelenik meg a sátoraljaújhelyi törvényhatóság előtt a sá rospataki küldöttség, amely az akadémia fenntartása érdekében fog szót emelni Tanácskozás az orosz menekültekről. Genf. MTI. Az orosz menekültekről gondoskodó magánszervezetek tanácskozó bizottsága legközelebb Nansen elnöklése mellett összeül. Napirenden van egyebek között a nem politikai orosz menekültek Lengyelországból és Romániából való íe szállításának kérdése. Ezután a szovjet kormánynak az a javaslata, mely a kül földön végzett orosz orvosoknak hivata- luk-gyakorlását megengedi é« végül a zsidók egész szervezetének az az ajánlata, hogy az Oroszországba visszatérő menekültek érdekében segélyakciói fejtsenek ki. k is hlrek a. nag y világból Külföld Az angol közvélemény állás- foglalásra ösztönzi a kormányt a nőmet kérdésben.— Csehország gyarm ltokat akar szerezni. — Merényletet követtek el a belga miniszterek vonata ellen a Ruhrvidéken. — Lengyelországban a nők i* kötelese* katonai szolgálatra. — 18 ezer lakást épí temek Németországban. — Május 13-án nyitják meg a goteborgi Stádiumot. — Tiroli nők mozgalmat indítottak Zita ki rályné sorsának megjavításáért. — Cseh országban anarchista-pártot szervezlek. — Moszkvában tárgyalják Tichon patri- archa bűnpörét. — Az olaszok zöidkönyvet adnak ki a lausennai tárgyalásokról. — Elitőlték a francia royalista tüntetőket. — A bevándorlási törvény munkáshiánnyal fenyegeti Amerikát. - Ltoyd George az angol adók leszállítását követeli. — Lord Curson beszédet mond a lordok házában Európa általános helyzetéről. Magyarország. M. Alphand, a főváros .francia hitelezőinek képviselője, váratlanul Budapestre érkezett. — Erdélyi cigányok hurcolták be Budapestre a kiütéses tífuszt. — Egy budapesti orvos tévedésből megmérgezte Kuncz gyárigazgaíőt. — Újabb 15 ezer tót munkást visznek ki Francia- országba. — Kirabolták áz inotai katolikus templomot. — Oxfordi egyetemi hallgatók érkeznek Budapestre. — Sztrájkba lépnek a budapesti színészek, ha az igazgatók nem teljesítik fizetéseinelási Kérelmüket. — Románia visszaköveteli- a segesvári Petőfi szobrot. \
