Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-19 / 88. szám
Siöfiaetési dijak postai szállítással Egg bóra 560 K. — segged évre 1600 K. Egész éafélévl előfizetést nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE ^iteawMffPiwwÉHrííflgMEiá^ Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi ngomda Telefon szám 1L S5S. iákkal takarékoskodjanak az 1000márkást kilomárknak akarják elnevezni. Furcsa lesz, ha nálunk is az indexszám és infláció útján a 100.000 koronát 100 kilo koro- : nának fogják hívni! Pedig az indéx-számos infláció ide fog vezetni rohamosan A pénz stabilizálása psrancsolóan követeli a deflációt; a hitei, a piac, a termelés ugyancsak parancsoldan követeli az inflációt. Olyan kormányos kell tehát, aki a hajót egyszerre jobbra is, balra is tudja irányítani. Ma az egészségtelen gazdasági viszonyok között az egyik is, a másik is tönkre tesz. Az is pénzügyi törvény, hogy az igazi pénz csak az állandó értékű pénz. Ha a pénz nem állandó, hanem ingadozó értékű, ma 20, holnap 10, azután 17, majd 12: akkor a gazdasági életnek, az iparnak, a kereskedelemnek nincs biztos alapja; bizonytalan és összegabalyodik az egész gazdasági élet. Ha a méter ma 100 centiméter, holnap 40. holnapután meg 2: ak kor nem lehet vele mérni és csődöt mond a mérnöki tudomány. Hogy tehát a gazdasági élet tönkre ne menjen : állandó értékű pénzre kell törekedni. Ez pénzügyi törvény. De az is pénzügyi törvény, hogy az állandó értékű pénzhez az ország fize tési mérlegének egyensúlya szükséges. Erre törekedtek a gazdasági miniszterek. Pénzünk állandósítása végett szorgalmazták a kivitelt, korlátozták a behozatalt. E célra és arra is, hogy korona rontásból ne játszanak a valutákkal: felállították a devizaközpontot. És mi lett az eredmény?! A kivitel szorgalmazásával itt bent riráOMÓOUSM UW CigfrOi gult az élet, mert a kivitel a keresletet fokozta. A behozatal korlátozása miatt viszont a bent lévő árúk ára emelkedett, mert hiányzott a verseny. Az élet drágulása pénzünk vásárló képességét csökken- tette és mikor kint látták, hogy mi sem becsüljük pénzünket itt bent úgy, mint kint a külföld, tehát Zürichben esett a pénzünk. Hát ez csakugyan rossz gazdasági politika volt, mondják mindenfelé és azt hangoztatják, meg kel) szüntetni a kivitelt, hogy itt benn olcsóbb legyen az élet! Ez is csak látszatra igaz. Ha ugyanis a kivitelt megszüntetem, a behozatalt megenge dem: akkor oly nagy hiány lesz a fizetési mérlegben, hogy külföldön ez a nagy hiány valutánk értékét nyomja le, a be hozott árúk viszont oly drágák lesznek, hogy drágítani fogják az itthon termeit árúkat is. Egyik a másikat magával rántja. Gazdasági elzárkózás politikájára — Se ki! Se be! — nem helyezkedhetünk, mert az már csakugyan se ki. se be lenne. Hát melyik a jobb?! Egyik sem. Amíg a gazdasági élet alapjában annyira beteg, hogy a gazdasági élet alaptörvényei is csődöt mondanak: addig egyik irányban sem szabad lekötni magunkat, hanem hol ezt, hol azt kell alkalmaznunk, de mindig a helyzetnek, a viszonyoknak megfelelően. Aki azonban ezt alkalmazza: biztos meglátá sának és mindenen keresztül gázoló diktátort akaratának kell lennie. Dr. Nagy János. Tizenhét interpelláoió a Ház mai ülésén. Melyik a jobb? Eger, 1923. ápr. 17. A gazdasági életnek ép’ úgy megvannak a maga törvényei, mint a természetes életnek. De ha a szervezet beteg lesz, az élet törvényei azonnal összegabalyodnak. Semmi sem mutatja jobban, hogy a háború és a nyomába lépő békék beteggé tették az egész gazdasági életet, mint az, hogy a gazdasági élet törvényei teljesen felfordultak, csődöt mondottak. 4- háború előtt a rendes gazdasági viszonyok között a gazdaságpolitika szabályozni tudta a gazdasági életet, ma ezek a törvények hatástalanokká lesznek. Innét a nagy általános panasz, hogy tehetetlenek az intéző körök és mindenki erős kezet követel. De hiába elégedetlenkednek; hiába várják a gazdasági megváltót, míg Európa fölött a béke által létesített egészségtelen gazdasági viszonyok uralkodnak: addig nincs javulás; addig a legerősebb kéz, a legdrasztikusabb orvosság is csődöt mond, vagy még súlyosbíthatja a helyzetet. A gazdasági élet mai összekúszált, egészségtelen alapján ugyanis alig van oly gazdasági rendszabály, mely ne ártana ugyan annyit, mint amennyit használ. Itt vannak a példák, tessék alkalmazni: melyik jobb? Pénzügyi törvény, hogy a pénz értékét a forgalomban lévő bankjegy meny- ! nyisége szabályozza. Ez oly világos, mint az, hogy minél több vizet öntök ugyan azon mennyiségű borba, a bor annál gyön gébb és mégis Németországban január végén 1984 milliárd bankó forgalom mellett a márka értéke 1 szaruim volt, március végén 4 billió bankjegy forgalom mel j lett a márka értéke fölemelkedett 2 szán- ; limra. Pénzügyi törvény volt, hogy a defláció a pénz értékét növeli, az infláció csökkenti. Nálunk a pénzügyminiszter részben deflációs pénzügyi politikát követett. Nem engedett a fizetésjavítási követeié seknek; a hiteit ném elégítette ki úgy, mint követelték nem hagyta a bankóprést szabadon dolgozni. Míg békében a forgalomban lévő bankóból 70 korona esett átlag egy emberre, vagyis 3 és fél mázsa búza ára, ma (ha ugyanoly arányban volna bankó nyomtatva, akkor) nem 80 milliárd bankó volna, hanem 560 milliárd bankót kellene nyomtatni. A pénzügyi kormányzat nem akarta ezt a rengeteg inflációt, hogy pénzünk értékét ne rontsa. És mégis romlott a pénzünk! Tehát inflációt kell teremteni! Igen, mint Németország és Ausztria. De ez még jobban zuhantat a lejtőn a három nulla felé. (000) Németországban, hogy a nulBudapest. A nemzetgyűlés inai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint az indítvány- és az interpelláciős könyvet olvassák fel. Az indítvány-könyvbe Drózdi Győző, Kabók Lajos és Láng János jegyeztek újabb indítványokat. Szakács Andor a házszabályokhoz kért szót. Rámutat arra, hogy a kormánypárton és az ellenzéken több képviselő jegyzett be fontos indítványt. A képviselőknek mindezidáig nem volt alkalmuk arra, hogy megokolják az indítványokat. Kéri az elnökséget, hogy adjon erre módot a képviselőknek. Az slnök kijelenti, hogy a képviselőknek joguk van az elnök napirendi indítványával szemben ja vaslatot tenni és ha a nemzetgyűlés ehhez a napirendi indítványhoz hozzájárúl, akkor az elnökségnek kötelessége, hogy az így hozott határozatot enunciálju. Az interpsllációs könyvbe a következő képviselők jegyeztek be interpellációt: Szakács Andor a miniszterelnökhöz a kormányzat általános irányzatának tárgyé ban, Szabó József a földművelésügyi miniszterhez Polgár községben a földbirtok rendező eljárások során tapasztalt mulasztások tárgyában, Bozsik Pál dr. a földművelésügyi miniszterhez a szőlőtermelés válsága tárgyában, Rainprecht Antal az Összkormányhoz az európai helyzet feinem ismerésével származó téves kormány- nyilatkozatok helyreigazítása tárgyában, Vanczák János a belügyminiszterhez a köz- igazgatási hatóságokhoz küldött bizalmas rendeletek tárgyában, Karafiáth Jenő az Adriai tengerhez való szabad hozzájutás biztosítása tárgyában a külügyminiszter hez, Farkas István a drágasági és ezzel Összefüggő kérdések tárgyában, Propper Sándor a hadiárvák és özvegyek ellátása, vitézségi és óremtulajdonosok tárgyában, Ruppert Rezső a magángazdasági nyugdíjas alkalmazottak és nyugdíjas tisztviselők, erdészeti tisztviselők, továbbá ezen tisztviselők özvegyei nyugdijjárau-
