Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-14 / 10. szám
Ar« 10 korona Eger, 1923. január 14. vasárnap. XL. évf. 10. sz--??vaniai8auMNMM9anMMMHMl Előfizetési dijak postai szállítással Ágész és félévi előfizetést nem fogadunk el. «pegged évre 650 K. — Egg hóra 240 K, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Riadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Ä forradalmi sajtó. Eger, 1923. jan. 13. Szegeden nagy-gyűlést tartottak a minap a keresztény egyesületek s ez alkalommal, többek között, egyhangú határozattal kimondották, hogy: * Követelnek olyan sajtóreformot, amely a sajtószabadsággal — különösen a keresztény és nemzeti eszme rovására — visszaélő s a nemzet jóhírnevét és hitelét valótlanságokkal, rágalmakkal aláásó lapokat súlyosan bünteti s visszaesés esetén a működésüket beszünteti.» Bizony égető szükség lenne az ilyen sajtőreíormra, aminő után a szegediek joggal áhítoznak. S hogy égető szükség van reá, meggyőződéssel vallja minden becsületes magyar ember. Hiszen a két kezünk tíz újjá sem volna elegendő, ha számba akarnánk venni csak a fővárosban megjelenő olyan napilapokat és folyóiratokat, amelyek ide s tova két esztendeje kellemetlenkednek a magyarságnak. Nyíltan vagy burkoltan minden sorukban gyanúsítanak, rágalmaznak, lázítanak. S míg egyrészről szívesen hallgatnak el tényeket, amelyek a magyar nemzet és a kormány komoly, becsületes törekvéseit igazolnák: addig másrészt nagy élvezettel színeznek ki minden olyan eseményt, amelyből kára lehet a nemzetnek. Igen gyakran a tudományos nagyképűsködés esüst-papirosába csomagolják a romboló eszméket, de minden esetben távol vannak úgy a jóízléstől, mint az integrális Magyarország gondolatitól. Leplezetlen gyűlölettel zengik ezek a sajtótermékek a forradalom fájdalmát. S minden betűjükből kirí a fékezhetetlea düh az ellen a társadalmi, erkölcsi és I politikai rend ellen, melyet a magyarság j óriási többsége — okulva a szomorú múlton — magáénak vall. Az októbrizmus és a vörös március hazajáró lelke kísért ezekben az írásokban, hogy előkészítse a söpredéknek ismételt uralomra jutását, megdöntve előbb azt a politikát, mely a két forradalom tanulságait a magyarság védekező rendszerévé valósította. S akkor, amidőn ennek az irányzatnak külföldi bűntársai «fehér terror»-ral rágalmazzák tele a világot; amikor azt hirdetik, hogy Magyarországon elnyomják a szabad szót ős gondolatot: vígan virágoznak nálunk ezek a sajtó lápvirágok. Ezek a lapok és folyóiratok merőben ellentétes állásponton vannak a keresztény j magyarsággal. Ezek a lapok és folyőira- ! tok ezt az álláspontot olyan módon s a köteles határok túllépésének olyan merészségével képviselik, mely beleütközik nemcsak a jóízlés, hanem az állami rend védelmének szempontjaiba is. Eger, 1923. jan. 13. Eger város a Gárdonyi-mauzoleum j megépítése érdekében a kővetkező kére- i lemmel fordul az ország közönségéhez: 1 — 1922. évi november elsjén, halottak j estéjén, frissen hányt sír halma domborodott az egri várban, a Bebek bástyán. A Setétkapu és az ókspu, amely negyedfélszáz évvel ezelőtt elszántan állta A kormányzat azonban, amely a sajtószabadság elvi alapján áll, nem engedheti meg a sajtószabadosságot. Semmi esetre sem állít korlátokat és akadályokat bármilyen gondolatkör hirdetésének, mindamellett a propagandái azok között a határok között kell tartania, amelyek nem sértik az állami és a társadalmi rend érdekeit. Kötelessége azért a kormánynak, hogy ezt a szennyes és romboló irányzatot megszüntesse. Nem lehet ugyanis megengednie, hogy ez a forradalmi szellem eljusson oda, ahol talajra lelve, egy új. forradalom kísérletével tegye tönkre a nagynehezen helyreállított belső rendet és a lelkek fegyelmezettségét. Eddig is kár volt megengedni. Igazuk van tehát a szegedieknek és igaza van mindenkinek, aki új, szigorú sajtóreformot követel. Ebben a kérdésben nem szabad ezőba sem kerülnie a megalkuvásnak. Itt a lehető leg8rélyesebb törvényre van szükség. százezernyi ozmán hadnak szilaj zivatarát, csendesen kitárult, hogy hódolattal köszöntse a magyar égboltra fölszállt leg újabb Csillagot: Gárdonyi Gézát. Dobó István világraszóló, hősies küzdelmeinek tanúja, a mohával borított s vadrepkénayel befutott, omlatag 6gri vár, amelynek vérrel, könnyel és verejtékkei öntözött kövei teljes fónnyei látták tündöMauzóleumot Gárdonyi Gézának! Gyurcika halad. — Újabb megfigyelések egy hónap alatt. — Az a család a legboldogabb s a kötelesség teljesítésében a legpéldásabb, a- mely a gyermeket tartja legnagyobb kincsnek. És az az édes anyja a legjobb honleány, aki legelsősorban legszentebb hivatását teljesíti: vagyis gyermekével foglalkozik. Ha marad ideje, ám áldozzon a köznek, a társadalmi kötelességeknek és szórakozzék is; de míg kicsinyének van reá szüksége: minden másnak háttérbe kell szorulnia. Örömmel tapasztaltam, hogy Gyurcika c. tárcám, mely huszonegynőuapus unokámról szólt, általános érdeklődést keltett; különösen az anyák körében. Azt tartom ennélfogva, hogy nem lesz haszonnélküli, ha folytatom és elmondom a 22. hónap tapasztalatait is. Mindenesetre szolgálatot teszek a — gyermekeknek, akikre így fo kozottabb mértékben terelődik a szülők figyelme. * Mindenek előtt azt akarom megállapítani, hogy Gyurka egyáltalán nem «csoda-gyermek.» Nem is szeretném, ha az lenne, mivel a korai és túlságos szellemi fejlettségnek bizonyára később adná meg az árát. Egészséges, ép fiúcska testben lélekben egyaránt. így a nála tapasztaltak, más — hasonló korú — gyermeknél is hasonló, vagy ezt megközelítő megfigye- j léseket eredményezhetnek. Súlya 12 5 kgr. Magassága 82 era., } ha pedig fektében mérjük a hosszát, 86 » cm. 16 foga van: 4—4 metsző, 2—2 szem és 2 —2 első zápfoga. így tehát szépen kiheverte (élete 3. és 4. hónapjában) két hőnapig tartó súlyos betegségének káros követkéz mőnyeií. Érzékszerveinek használata szabályszerűen fejlődik. Az utőlső hónapban időről-időre tökéletesedik a szemmértéke. Ez nemcsak az; jelenti, hogy a távolság megítélésében ügyesedik, hanem első sorban azt, hogy látási érzéke fejlődött. Már nem nyúl elérhetetlen tárgyak után, mint azelőtt, mikor a holdvilágot is meg akarta fogni. Most már körülbelül mog tudja ál- j lapítani, milyen messzire ér el a karja, j S e tekintetben ritkán hibáz. Ha pedig í valami kis különbség mégis van : kipótolja avval, hogy erősen nyújtózkodik utána. I Mikor például a fali villamos csengőt el akarja érni, addig ágaskodik, amig meg tudja nyomni a csengő gombját. Ebben a hónapban ismert fel határozottan két színt: a sárgát s még inkább a pirosat. Ezeknek nevét tökéletesen ismeri és helyesen használja is. Különösen a pirosat, amely gyakrabban jelentkezik. Hallása báműlatosan fejlődik, mint az természetes is ebben a korban. A családtagokat lépésükről megismeri s ha közülök a másik szobába bejön valaki, játék közben is rögtön mondja, hogy ki jött, jóllehet az illetőt nem látta és hang ját sem hallotta. Gyönyörködik a trombita hangjában és nagy szeretettel ütögeti a zongora billentyűit. Itt említem meg ritmus érzékét, amely már 7^-8 hónapos korában is feltűnő volt. A nóta hangjára azonnal ugrált az ember ölében és pedig olyan tempóban, amint a ritmus kívánta. Általában szívesen kiséri (kissé ügyetlenke, de mindenesetre bájos) mozgással a zenei ritmust, az éneket s a zongorajátékot. Értem a gyermek-psziho lógusoknak azt a kívánságát, hogy a kicsi gyermek környezete mindenkor vidám legyen. Valóban az a dajka ér legtöbbet, amelyik jókedvű és sokat dalol. És az a környezet, amely rossz hangúlatával nem nehezedik a gyermek lelkére. ízlése fejlett s nagyon is meg tudja különböztetni: mi a jó. Ha fogára valót kap, siet megjegyezni, hogy «y'ó», sőt újabban azt mondja rá: <finom». Tapintó ingerek fölvételére a legnagyobb felülettel rendelkezik az emberi test. Mégis leginkább a tenyér s különösen az újjhegyek, valamint az arc bőre a legtökéletesebbek e tekintetben. Gyurka rendkívül szereti a bársonyt, a boát, a bolyhos szövetet. Szívesen simogatja, gyön gérien arcocskájához dörzsöli és moso lyogva mondja: «sziszisz». (A hasonló tapintású tárgyakat mind a cica bundájáról nevezte el, vagyis általánosította a cica fogalmát.) Á testi fejlődés e kézzelfogható eredményeit messze túlszárnyalja lelkének fejlődése. Játszva sajátítja el a három-négy- tagű és összetett szavakat is annyira, hogy szókincse napről-napra bővüi. Ez érthető is, mert a gyermek lélektan szerint éppen 19 — 25 hónapos korbán tanul meg a gyér-
