Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-10 / 80. szám
íttKSWíB t&Bt zmse Előfizetési dijak postai szállítással Bgg hóra 560 S. — ««gged évre 1600 K. ■l#«z és félévi előfizetést nem fogadunk el. wiinpurnwreri mnii.i ni ... m wi»ii>. P OLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNRY IMRE Szerkesztőség; Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. becsületből.“ „A közjóért, Az Egri önkéntes Tűzoltó és Mentőegyesület 49 rendes közgyűlése. — 5 tetőtűz és 43 kéményíflz. A mentők 308 esetben vonultak ki. Részt veti az egyesület vezetősége tűzrendészeti szemléken és telepengedélyezési eljárásoknál minden esetben, amikor szükségét látta és illetőleg meghívást kapott. Működő tagja volt az egyesületnek 91. Kiképzett az egyesület az év folyamán 94 honvédet, a közigazg. tanfolyam hallgatóit és a testnevelési tanfolyamon résztvevő tanítókat. Stészel Sándor irgalmasrendi perjel, választmányi tag érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták s az ő elhalálozása folytán megüresedett tagsági helyre Breznay Imrét választották meg. Prdff Nándor, aki szertárosa volt az egyesületnek, de lemondott, I a közgyűlés kérésére továbbra is megtartotta tisztségét. Mititzky István fiz. tűzoltó hűséges, önzetlen ás ragaszkodó munkásságát érdemesnek tartotta a közgyűlés, hogy jegyzőkönyvben megörökítse s egyúttal 5000 koronát szavazott meg részére inkább erkölcsi jutalomképen. Mivel tűzoltőegyesületünk 1924 ben tölti be fél évszázados működését, a közgyűlés megbízta a választmányt, hogy a jubileum megünneplésének módozatait dolgozza ki. Az elnöki zárőszó — a jelenvoltak egyhangú helyeslése mellett — hálával és szeretettel emlékezett meg Dallos Iván dr. főparancsnokról és általában a tisztikarról, valamint az érdemes működő tagokról, akik valamennyien fáradhatatlanul dolgoznak * *a közjóért — becsülettel.» Megalakult az Érne. egri csoportja. Eger, 1323. április 9. Tömérdek csapás érte már Egert, amely régente stratégiai fontosságánál fogva szenvedett sokat. Pusztította a tatár és a cseh zsebrákok hada. A földdel tette egyenlővé a Dézsa-lázadás. Időről-időre megszenvedte a pártvillongásokat. S e cí ineken nem egész háromszáz esztendő alatt hatszor hétezer tették tönkre. Mikor az után végre talpraállhatott: a török ült a nyakára, hogy 91 esztendős uralma elpusztítsa mindazt, amit az erős magyarság kitartása megteremtett. A XVIII. század elejétől azután mag Ezűutek a harcok s olyan gondviselésszerű nagyok intézték ennek az ősi városnak sorsát, mint Telekessy István, Erdődy Gábor gróf, Barkótzy Ferenc gróf, Eszter- házy Károly gróf, Pyrker J. László. Oál- taluk lön Eger «poraiból megélemedett fénix» Nekik sem sikerült azonban meg szüntetni a^ eleoiLcsapásokat, melyek — különösen a tűz é% víz — tömérdek kárt okoztak. 1800. és 1827 után a legutolsó nagy tűz 1874-ben volt, melynek nyomán életre kelt az önkéntes tűzoltóság. S hála a Te remtőnek és ennek a nemes célú, önfelál dozó egyesületnek : mind ritkább vendég lett városunkban a veres kakas. Ha pedig mégis leszállóit olykor olykor . elhessegették önkéntes tűzoltóink, akik lankadatlanul dolgoztak és dolgoznak a közjóért, — becsületből. S dolgoznak nemcsak vész idején, hanem azáltal is, hogy megelőző tűzrendészetünk tökéletesítésében nagy segítségére vannak hatóságainknak Méltó hálával emlékszünk meg tehát mai közgyűlésükről, melynek lefolyását a következőkben ismertetjük. * * A közgyűlést, — melyen úgy az alapító és pártoló-, mint a működő-tagok szép számmal voitak jelen, — Mlinkó 1st ván nyitotta meg, aki az elszakított magyarságról és az integer Magyarországról emlékezett meg. Braun Viktor pénztáros jelentését az 1922 évi számadásról (bevétel 2 016,653 K 65 f; kiadás 2014,245 K 50 f; maradvány 2048 korona 15 f.) jóváhagyóan tudomásul vették s részére a fölmeutést meg állták. 1924. évi költségvetést 3.636.000 kor. szükséglettel elfogadta a közgyűlés, mely a pártoló tagsági díjat 200, az alapító tagsági díjat pedig 2000 koronában állapította meg. A múlt évi működésről szóló jelentésből kiemeljük, hogy volt 1923. folyamán Eger 1923. árpilis 9. Az Érne. egri csoportja f. hó 8-án, vasárnap délelőtt tartotta alakülő közgyűléséi a Városháza nagytermében. Kiküldött tudósítónk az alakuló közgyűlésről, az alábbiakban számol be: Turk Szilárd dr. pontb .u 10 őrakor nyitotta meg az alakúió közgyűlést. Megnyitójában kifejtette az Érne. nemes, ko moly, nemzetmentő céljait Eiitélte az Érne. égisze alatt elkövetett éretlen tüntetéseket és gyerekes bakafántoskodásokat. Céltudatos munkára van szükség úgy politikai, mint gazdasági téren, hogy a keresztény magyarság ismét visszahódítsa vezető és irányító szerepét. Lenkey Lehel, a központ kiküldöttje volt a következő szónok, aki először a zsidóság térfoglalását tárgyalta. 1868 ban kapott politikai egyenjogúságot s 54 esz tendó alatt olyan szédületesen haladt, hogy ma már Magyarország gazdasági erejének 80%-a az ő zsebóban van. Kell-e még 50 esztendő ahhoz, hogy teljesen úrrá legyen Magyarországon? A zsidó plutokrá- cia és a nemzetközi szociáldemokrácia, illetve a töke és a marxizmus egymásnak, látszólag, ellentmond. Da titokban mégis egyetért, ami a diktatúra alatt lett nyilvánvalóvá, amikor a zsidó tőkéseknek a hajuk szála sem görbült meg. A faji szolidaritás egy táborba terel plutokratát és szocialistát. A plutokrácia felülről, a szociáldemokrácia alúlrcl pusztít. Pl. amikor a földbirtokreform lépett a gazdasági po litika porondjára, a plutokrata fölszisszent. Nem kell a földreform, mert új tőkések jönnek és a konkurrencia. A szocialisták szintén ágáltak. Új, erős polgári osztály alakúi a földműves napszámosból, a pro! létéiből, aki így kiszabadó! a szociálde- | mokrácia karmai közül. Ezután a közgazdasági életből vett j példákkal illusztrálja a zsidó nagytőke hízását Békében 2800 millió arany koro- f nája volt bz Osztrák-Magyar Banknak. • Ebből az összegből 30 millió aranykorona í forgott a tőzsdén. Ma az állam 80 milliárd korona vagyona csak 110 millió aranyao- j rónát ér s ebből az összegből 60%-ot kőt í le a zsidó pénz-piac. Az Érne. nem ismeri I a középutat. A zsidó felekezet nemzetköziségében is faji és nemzeti feiekezet. Minden ország, minden állam lehet a hazája, de ha a magyar felül a szociálde mokrácia nemzetköziséget hirdető maszlagjának, akkor a világ nem lesz hazája és hont lanttá, földönfutóvá lesz. Zsidó az van m-ndenüti, de magyar nincsen sehol, csak ezen az ősi vér által áztatott földön, melyhez a kis nemzetet nagy tragédiák kötik. Középút nincsen s ha az Érne. átveszi az impériumot, megcsinálja a nume- rusz klauzuszt a földbirtokokban is (Éljenzés.) Türk Szilárd dr Lenkey Lehelnek nagykoncepciőjú* beszédéért köszönetét mondott, majd Szántó Ákos beszélt lelkesen az Érne. szervezkedéséről, a keresztényi öntudatról Javaslatára a tisztikart a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel választotta meg. A tisztikar a következő: Elnök: Kál- noky Viktor dr Alelnökök : Nagy László és Türk Szilárd dr. Választmány: Id. Szalonlay István, Kakuk Ignác, Göröm- böiy József, Szilágyi László, Bakk János, Guiáesy Géza, Gröber Iván, Dani István, Bárdos József dr., Káplár Gusztáv, Mar- kovics Béla, Fülöp Sándor, Vályi András \ Eger, 1923 április 10. kedd. XL. évf. 80. fiz. ára 25 korona.
