Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-08 / 79. szám
1923. április 8. 2 Prügelknabe, Eger, 1928. április 7. A 80 as évek elején megyénk egyik sváb falujában élt egy zsidó család; a falu egyetlen zsidója. Szegény sorsban élt. A falu népe kerülte boltját. Megtűrte • Jakus bácsinak hívta, de nem vásárolt tőle. S Jakus bácsi éhen halhatott volna a pult mellett sok gyerekével, ha föl nem csap földbérlőnek. A licitáción ugyanis ő vette árendába a falu földjét, amit sváb nyelven «stajgolt» földnek neveztek el. E bérlet tartotta Jakusban a pislogó életet. Jakus kél fia, a hőrihorgas, hos*zúkezd, hosszú lábú Sámuel és a kis Náci, a falu apró népe közé keveredtek. És boldogok voltak, ha a paraszt gyerekek befogadták őket játszótársnak. Természetesen a falusi kis társaság játéka nem mehetett el verekedés nélitül. A sok falusi nebuló bizony elverte" a hőrihorgas zsidó fiút, kit e türelmes, jő tulajdonságáért «Prügelkna- be»-nak neveztek el a csúfolődó nyelvek. A rossz gazdasági konjunktúra Jakus bácsit kiverte a bérletből. Az öreg' zsidó azonban nem csüggedt. Elhagyta a sváb falut, ahol megélni nem tudott s felköltö zött a fővárosba. Olt próbált szerencsét. A Fortuna szekerére kapta és Jakus bácsi gyarapodott. A kis grajzlerosból va gyonos ember lett, ki legjobb tőkebefek telesnek gyermekei nevelését találta. Nem hivatalnoknak taníttatta fiát, mert tudta, 'hogy fiára itt lenézés, kevésre-becsülés várt volna. A börzére adta, ott csiszoló dott ki a fiú elméje, ott alakult, ki üzleti szelleme. A börzeügynökből — börzetanácsos lelt; majd sok ezer hoM szántó, erdő és szép kastély ura. A megyei hiva- taioskodást a dsentri fiúknak hagyta, akik nagyobb gondot fordítottak az összeköt tetősre, mint a tudományra. A dsentri-családok sorsa ismert Az élet nagy mérlegén legtöbben vagyonilag könnyűeknek, a Prügelknahek pedig súlyosaknak találtattak. A régi, szép hangzású magyar nevek viselői «a régi, jó idők* emlékein elandalognak, várják «a régi, jó idők» visszatértét, amikor a ma gyár úr még a pokolban is úr volt. De a várt idők nem térnek vissza. Elmúltak, hogy többé vissza ne tér jenek. A hivatalok levegője, a régi falak kisugárzó hidege: fojtó, zsPbasztó kör nyezst, — az elúszott kúriák, akácfás kér Katona-emlékeimből.41) 7- Ajánlva a derék kis cserkészeknek. Itta: B, G. Már serdűlő koromban erős volt bennem az elhatározás, hogy katona leszek. Szivemnek minden vágya ez volt! Érthető ennélfogva, hogy mikor 1872 ben először voltam sorozáson és nem vattek be: könnyekre fakadtam. Nem ütöttem meg a mértéket. Kicsi voltam. Mikor azután 1873 ban a második kdfrosztáiyon ismét sor alá kerültem, úgy segítettem a dolgon, hogy a mérték alatt lábújjhegyre álltam. Észrevette ezt a sorozó bizottság poigári elnöke és kacagni kezdett Mikor pedig felhívta reá a sorozó bizottság többi tagjának figyelmét, azok is mind nevetésbe törtek ki. Engem nem valami nagyon bántott a dolog, mert az volt.reám nézve fontos, hogy »bemaradjak.» Örömmel hallottam tehát a mértéket kezeld katona jelentését: — 59! (t. i. Zoli, mert akkor még nem volt használatban a inéit r-rendtzer.) — Az Orvos magához intett, megtapogatta balkaromat és kimondotta a boldogító szót: — Alkalmas. — Besorozandó a 48. ik zászlóaljhoz — hangzott tovább a bizottságból. Sorsom tehát kedvezően dőlt el. Beteljesedett, amire úgy vágyakoztam. *) Ezt a cikket egy köztiszteletben állót érdemes rokkantunknak tollából adjuk, aki 16 évet szolgált, mint katona. tek illatos levegője, kék ege, a kastélyt környező, rengő búzatáblák után. Sok helyütt idegen ül a birtokban. Idege : név Idegen, ;re. Hideg, számító szellem, a Prügel «na be parancsol, kit ma már felesége, unokái környeznek, ki bir- tokte-dekei, urdüigiííkat ajándékoz hozo mányid. Hej! Egykor elég volt a «stajgolt» föld is! A sors szeszélye ez, vagy Isién verése : nem kutatom. De zt az egyet Iá tóm, hogy munka, számítás, jövőbenézés, kitartás szülhet eredményeket. Nem di csőítem, nem is magasztalhatom az illegitim, immorális üzleteket, meri a boldogulás nem csak ezeken épül fel. A Prügelknabe játszótársai pedig tovább túrják a földet. Szántanak, vetnek, aratnak; piacra viszik a búzát s nem jut eszükbe, hogy az árat a Prügelknabe diktálja, ki újabb millióka^nyer. Vásárol palotákat, érintkezést tart a világpiaccal, míg a sváb gazdák falusi gazdakörük dohányfüstös levegőjében durákot játszanak, kisgazda politikát csinálnak, triiizfil ják a minisztert, a főispánt, akik: ek tán kevesebb sütnivalőjuk van, mint i falusi politikusoknak... A Prügelknabe era po litizál, nem csépel üres szalmát, df — számit. Mennyire kurzus ember: eléj annyit tudni, hogy 1920. óta — keresztéi j. » *Dr. Is. L A mezőgazdasági cselfdeH Kereseti adíját átalínyozz ii|. Eger, 1923, április 7, A pénzügyminiszter a mezőgazdasági cselédek kereseti adója fizotósőnek módját egységesen szabályozta. A rendelet szerint a mezőgazdasági cselédek négy adóosztályba sorozandók. Azok, akiknek évi gabona járandóságuk 8 mázsánál kevesebb havi 20, akiknek 12nól kevesebb, de a nyolcat eléri 50, akinek 18 nál kevesebb, de a 12 q eléri a gabonajárandósága, azok havi 80 koronát fizetnek. A negyedik osztályba azok tartoznak, akiknek 18 q vagy annál több a gabona járandóságuk. A feles dohánykertészskat is négy osztályba sorozzák a megmunkált föld nagysága szerint. A gazdasági cselédek és munkások adójának általány összegét az illetékes községi elöljáróság vagy városi adóhiva tat állapítja meg. A gazdák április 30 ig kötelesek bejelenteni cselédjeiké és bemutatni az eredeti bérleveleket, lletve * munkabér szerződéseket. A ga dák az adóáltaíány összegéről fizetési mej hagyást kapnak és az aíjót a cseléd vagy munkás béréből le kell' vonniok és have iként a városi pénztárba befizetniök. Ha cselédnek vagy munkásnak nincsen annyi készpénz járandósága, mint amennyi a kereseti adóra szükséges, a gazda jogosítva vau a konventiőból olvaa mennyiséget levonni, amennyi az adó fedezésére szükséges. Április 30 ig be kell jelenteni azokat a gazdasági alkalmazottakat is, akiknek az adóját nem általányozzák. Ilyenek a jószágigazgató, az intéző, a gazdatiszt, a gazdasági írnok és ehhez hasonlók. Ezekre nézve csak azt állapítja meg a község, illetve város, hogy a természetbeni járandóságuknak mennyi a piaci értéke. kis hírek a nagy világból Külföld Az angol miniszterelnök nem helyesli a Rajnai-köztársaság tervét. — Az síitant nem tűr alkoholtilalmat Konstantinápolyban. — Április 15 ón kezdődik a keleti konferencia. — Bukarestben csak ka toriéi erővel tudják a rendet fenn tar tani — A jövő héten temetik az esseni áldozatokat. — A walesi herc-get eltiltják a verseny lovaglástól. —Ouno kancellár átvette hivatalát. ■— Á moszkvai kormány visszaköveteli a bécsi orosz követség palotáját. Magyarorszag. Új emelésre készülnek a gyógyszertárák. — A népjóléti minisz tér hajlandó a lakásrendeleten enyhíteni. — A lengyel diákok elutaztak Budapestről. — Musztafa Keoaál nagy kitüntetéssel fogadta Friedrich Istvánt. — A szociális- ták vasárnapi gyűléseit betiltották. — A megszállott komáromiban a legborzalma sabb munkanélküliség van. — Április 15-én lesz a hajdúnánási választás. Mikor frtlöitözködtem, a főszolgabíró, j aki a sorozó bizottság polgári elnöke volt, hozzám jött és megkínált szivarral. Még a gyufát is maga gyújtotta meg, miközben ezt mondotta : Gyújts rá, fiam. Te már valóságos j katona leszel. Nem volt nálam boldogabb ember j az egész Magyarországon. I * 1874 ben nagy gyakorlaton voltunk ; j Bodrogkeresztur határában s a sátoralja- i újhelyi 40 sz. honvéd zászlódjjal szemben I táboroztunk mintegy 1000 lépésnyi távol- j i ságra. Engem, többek között, föőrségre ren I | deliek ki Egész éjjel esett s bizony nagy volt a sár. Érthető ennélfogva, hogy mikor felváltottak, semmi kedvem nem volt, hogy lefeküdjem a sárba. Unalmamban, amint ; ott álldogáltam és láttam az ellenséges , ^ábor tiizét, az a gondolatom támadt, hogy átsompolygok a másik táborba és elhozok onnét valamit. A folyton szakadó eső miatt vaksötét volt áz éjtszaka, ami nagyon kedvezett az én tervemnek. A gondolatot tett követte. Szép csönd ben átlopakodtam ás egyszer csak azon vettem őszrvtoagam t, hogy az ellenséges tábor közepén, a főórségea vagyok. Le- hűződtam a földre s onnan néztem az őrt. Köpenyének gallérját felhajtva, sapkáját szemébe húzva járkált föl óa alá. , Mikor azután háttal volt felém, oda sompolyogtam a fegyver gúlához, hogy abból talán sikerül elcsenni egyet. A dolog azonban nem ment zaj nélkül. Ekkor vet tem észre, hogy a zászló is a fegyver gúla tetejéhez van támasztva. Az őr ekkorra visszafordúlt s én le húzódtam a gúla mögé, mikor pedig ismét háttal volt felém, óvatosan leemeltem a zászlót és szép csöndben visszahúzódtam a mi tábortüzünk irányában, Az eső még mindig zuhogott s én szerencsésen haza értem, anélkül, hogy az őrök észrevették volna. Az elhozott zászlóval rögtön jelentkeztem a főőrség parancsnokánál, Kérész tessy hadnagynál, aki szinte zavarba jött, mikor az én kezemben is látott egy zász lót, meg a fegyver gúián is. Midőn azonban megértette a dolgot, kardot húzva, elkísért a tiszti táborba. Jelentését meg tette Darvas alezredesnek s úgy ő, mint az egész tisztikar (még valamennyien éh ren voltak) meglepődve ugráltak fel, hogy megnézzék az «ellenség» zászlóját. Másnap éppen ünuep volt s a mi zászlóaljunk menetkészen sorakozott;öröm mámorban vittük vissza a zászlót az ottaniaknak nem nagy örömére. Én vittem a zászlót, jóllehet olyan alacsony termetű voltam, hogy hónaljáig értem a mi zászló tartónknak s a mellettem lévő tiszteknek Persze úgy az ellenséges zászlóalj tiszti kara, mint legénysége nyilván -láthatta, hogy én voltam a zászló-csempész s bizony nem valami barátságoson néztek reám. Mikor táborhelyünkre visszamentünk, pafcanc nokunk tábori kihallgatásra ren delt. Megdicsért az egész zászlóalj színe
