Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-04 / 75. szám
Ära 25 korona. Eger, 1923. április 4. szerda. XL. évi 78 *z Előfizetési dijak postai szállítással Bjg hóra 550 K. — i egged évre 1600 K. 8 2 esz és félévi előfizetést nem fogadunk eL POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum I Kiadóhivatal: Líceumi agomda Telefon szám 11.- -.*sa:. »mav: ..-^aaBtea Nem ismer minket a külföld. Est a szomorú valóságot ie kell szögezni. Valóban nem ismer. De nem is nagyon törtük magunkat, hogy megismerjen. Rábíztuk magunkat a diplomáciára, mely osztrákokból, csehekből rekrutálő- dott, csak mutatóba ment egy egy magyar főúr e nagyfontosságű pályára. Az osztrák sógor, a eseh, morva unokatestvér pedig szón dolgozott, hogy a maga nációját emelj?, a mi fiink pedig leszorultak. Ke refckedelmünk, iparunk, termékeink is leszorultak a világpiacon, képviselet hiá- »yáb; b. R tudatlanságért ugyancsak magas büntetést kellett és kell fizetnünk. A múltban piacunkat nem keresték föl, a trianoni békekötésnél pedig a leg rosszabb békét nekünk kellett megkötni. Nem ismertek. Azaz bocsánat! Ismertek, de —- rots- SMUl. * Hogy pedig rosszul ismerjenek meg, arról gondoskodott a román , a cselnagi téciő. Seotus Viator igaztalan cikkei sokat beszélhetnének az ellenünk elkövetett merényletről. Gondja volt az internac'O ■Alis alapon dolgozó zsidő-szab dbőmű vés és szocialista sajtónak, hogy a magyart mint elnyomó fajt ismerje meg s világ. A trianoni békekötés, a Vöröskereszt- egylet, a gyermek-akció, önálló képviselet után, kezd valami dtrengeni a világ fejé ben. De ezt a kis lidércfényt, ezt a kis szentjánosbogár foszforeszcenciát igyekeznek kioltani a kisantant hazug hír adásai, melyek gáncsoskodnak, ahol csak lehet. A múlt év tavaszán történt, hogy a Hitelintézetek Központjának érdemes titkára, dr. Kresch, Cambridge be ment. Ott meglátogatta b rátáit, elpanaszolta az ország szomorú helyzetét. Az előkelő társaság Trianonért, a franciákat tette felelőssé. — De meg, folytatták, mi nem ismerjük Önöket. Itt van pl. a regatta-verseny, önök •zen sem vesznek részt. — Nem veszünk, mert nincs pénzünk hozzá. Egyszerre összeadtak 150 fontot a költségekre. És amikor jelentkezett a magyar csoport, nem is válaszolt a nemzetközi bizottság. A kisantant szőrös keze volt! Egy a sok közül. Külföldi utazásaimban tapasztaltam, hogy a francia, holland, belga népek geográfiai ismeretei rólunk a zérus fokon állanak. Itt tehát tenni belli Személyes ismeretséget kell fölhasználni; irodalmi összeköttetést, hogy rólunk a sajtó, a sport W ▼▼TVVV ▼▼ ▼ ▼▼ Kereskedelmi problémák. — Bell Mikós nemzetgyűlési képviselő Eger, 1923. április S. A pétervásárai kerület nemzetgyűlési képviselője nem mindenn pi ember. Tartalmas fej, érző szív, kiművelt lélek, aki jórészt tapasztalatok útján lett gazdag szellem kincsekben, nem csupán tanulással. Valódi -self made man», amint az angol mondja. A m ga erejéből, soha nem lankadó munkával emelkedett oda, ahol van. És hogy megállja — sőt jól megállja — a helyét: mutatja az a nagyfontosságú előadás, amelyet a múlt hőt derekán Budapesten tartott a Baross Szövetségben. Előadásának gondolatmenete oly érdekes; tervei oly figyelemre méltók, hogy igazán megérdemlik a terjesztést. Ennek az előadásn k gondolatmenetét adjuk két cikkben. I. Átmeneti korszakban élünk. Gazdasági életünk bizonytalan helyzetbe került. Az államférfiak, de főképen a pénzügyi és politikai szaktekintélyek állandóan keresnek megoldást, de hiába minden. A lavina tovább halad a termászetadta fokozottabb sebességgel. Idő és alkalom bőven volt segíteni ezen a szomorú helyzeten. Ha tehát a mai pénzügyi tudó-sok tudtak volna segíteni, bizonyára megtették volna, mert nem lehet föltételezni, hogy lenne hazánkban olyan pénzügyi tudós, aki elzárkózik hazafias' kötelességének teljesítése elől. Eddig minden szakértő a meglévő gazdasági rendszerrel akart konszolidációt teremteni. Sajnos, ez lehetetlen annál az oknál fogva, mert a mai gazdasági, illetve pénzügyi rendszer túlélte magát és nem tud a mai idők körülményeinek megfelelni. Mit produkált ez a gazdasági rendszer? Azt, hogy a termelő munkának manapság már nem jut forgótőke, de ha jutna is, a magas kamatláb miatt nem használhatja. A bankokrácia a nemzetrombolő já téknak és spekulációnak 30—300% mellett adja a pénzét. Ez a példanélküli erkölcs telenség semmi más, mint önmegsemmisítés, mert ezen rendszer következtében a drágaság állandóan emelkedik s így pénzünk teljes megsemmisülése már csak idők kérdése. Ez elől nem menekülhetnek meg a nagybankok részvény és tartaléktőkéi sem: eloadasa a Saross-Szövetségben. — szintén a megsemmisülés veszedelme fe~ idők sodrában a u*zda-ágt variakon fenntartása mellett elérkeSmmk a dedukció ad absurduinhoz : a mai gazdasági rend önmagát temeti el. Új korszakba lépünk, amely új gaz dasági rendszert követel. Aranyfedezetű bankjegy volt edd g a pénzünk. Háború előtt az egész világ aranypénz készlete körülbelül 16 milliárd aranykoronára rúgott. Európára esett 9 milliárd aranykorona. Mai becslés szerint Európában van 6 milliárd aranykorona. A «1 győzött» országoknak alig van aranyuk. Mi, aranyban szegény ország, tehát nem várhatunk addig, míg az aranykészlet az egész világon ismét kiegyenlítődik mert ehhez oly sok idő kellene, hogy addig réges-régen tönkre mennénk. Hiszen minden országban oly nagy lett a pénzszükséglet, hogy nincsen ország, melynek aranyfölöslege volna. Tehát aranyfedezetre várni ms nera lehet. De föltéve, hogy idővel az arany fedezet javulna: mondjuk a legjobb esetet, hogy az egész világ afanykészlete aránylagosan tnár holnap el lenne osztva; akkor sem értük el célunkat, mert a mai kor gazdasági és kulturális életfejlődőse sokkal gyorsabban halad, tehát sokkal több forgótőkét követel, mint ahogy az arany-alap szaporodik, mert tudnivaló, hogy az aranybányászás úgyszólván az egész világon csökkent. Tehát ha be is következnék a legjobb eset, akkor tnár nem megfeleld az aranyfedezeti rendszer, mivel a mai kor alkotó szedetne hatványozott forgótőkét követel. Nem lehet már manapság gazdasági és kulturális életünket az aranykutatásnak véletlen szerencséje szerint berendezni. Tekintetbe kell továbbá vennünk az aranynak fokozottabb fölhasználását, kulturális életünkben pl. a fogorvosok, fényképészek, poreellán és üveggyárak Btb. a mai aránybányászatnak már úgyszólván felét fölemésztik. Az új gazdasági és pénzügyi rendszerünknek olyannak kell lennie, m8ly úgy az alkotó szellemnek, mint az alkotó munkának teljes működését biztosítja, mert az alkotó szabadság az alaptörvénye minden jólétnek és kulturális fejlődésnek. •tb. díján tudomást szerezzen a külföld. A magam régről a Rieimsban megjelenő «Année Sociale» publikációjához a magy r részt ott, ahol 1913 ban elhagytam, folytatom. Ő>ven kérdésre, a népese- j dés, szervezkedés, termelés nagy területéről kimerítően felelek. Dolgozzunk fanatikusan! Hadd ismerjen meg a külföld! Vivant sequentes! Dr. Gs L.
