Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-28 / 71. szám
2 Kl Xff£PUJäA& A cipésziparosok áttértek a búzavalutára. Újonnan randeit cipőknél csak előleg lefizetése esetébőn vállalhatják a munkát. Tíz nap alatt 15—20 százalékos áremelkedés. Eger, 1923. márc. 27. Bqldog időkben nagyhéten megélénkült Egerben az egyébként csöndes üzleti forgalom. Aki csak tehette, vásárolt: új ruhát, felöltőt, otpőt, vágy más divatcikke;. S nagypénteken mái ünnepi rúnában s ünnepi szíyyei zarándokolt ik **. sírokhoz. Nagypénteken, nagyszombaton és hús. v.ót vasárnapján a Széchenyi utcai korzón szebbnél-szebb toalettek pompáztak s elegancia dolgában a férfiak sem maradtak a nők mögött. Meg vagyunk győződve arról, hogy az idén sem lesz meglepetés a nagypénteki korzó kaprázatossága. A szép ruhák esztendőrői-esztendőre meg jelennek, mint a virágok. S különösen ma hasonlatos a ruhakórdés a virághoz, mert sokszor valóban a föld alól kell előkaparni a toalettre, divatcikkre valót. Legtöbbször a szórakozást szorítjuk meg, hogy tisz tességas külsővel jelenhessünk meg a világ előtt. Dehát ma, a korona 10—12-es zürichi jegyzésekor, ez egy kicsit nehezebben megy, mint máskor. Munkatársunk szét nézett a húsvéti vásárban s vigasztalónak éppen nem mondható tapasztalatokkal gazdagodott. Az utólsó 10 nap alatt az árak 15—20*/e-al drágúltak. Ruháknál 10% os, divatcikkeknél 20%-os a drágulás. Kész férfi ruhákat 30—70,000 K-ig adnak, a felöltők ugyanennyiért Kelnének. Női kabátszövetek • métere 12 — 30,000 korona,* férfiszövetek 8000-íől 35 000 ig. Rőfös áruk, mosó árúk 1000—2000 koronáig, nyári grenadinok j 2000—5000 koronába kerülnek méterenkint. | Férfiing 4000 -8000 K. Kötött-szövött áruk 1 100% os áremelkedést roméinak. Kalap i 2500—11000 K, sapka 800 -2000 K, gallér 500—600 K, nyakkendő (selyem) 1500—6000 K, Kötött 750—1500 K. Cipő boxbőrből 9000-15.000 K, luxmeipők 16—17,000 K. Női harisnya 2000 4000—5000 korona, férfi rövidharisnya 400—1500—2000 kor. Nehezíti a helyzetet, hogy a nagy• kereskedők nem adnak árút. csak készpénz ellenében. Kivételes esetben 3 napi I lejárat mellett küldik el az árút. Ha a | kiskereskedő ez alatt az idő alatt nem j tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, j akkor meg kell fizetnie a heti kosztpénzt. A húsvéti vásár nagyon csendes. A for- | gaíom nagyon lanyha De azért nem kell i kétségbeesni. A nők hűsvótra éppen úgy | előrukkolnak á «Pukkadj meg, drágám !» jelige alatt készült toalettekkel, mint az j elmúlt esztendőkben. A húsvéti parföm is magdrágúlt. Tavaly még 180—250 koronáért ízlésesen adjusztált parfönt lehetett venni. Dekáját 40 koronáért mérték. Ma a parföm dekája 1923. március 28 ■■■—i>■>««■—wa>r> 260—400 korona, adjuaztálva pádig 400— 1400 korona. Ez a férfiak gondja. A húsvéti tojások, bárányok is Zűriedre hivatkoznak s elrettentik a vágyak jámbor emberét. A húsvéti bársony-, selyem tojások üresen 600 -800—1000 koronába kerülnek, töltve 1400—1800—2400 koronába, aszerint, milyen cukorka a töltelék. A cukor-, csokoládé tojások 60 -100—150—250 koronába kerülnek, bárányok, csokoládé nyulak 300 400 koronába. Kislányok, ne várjatok most emeletes húsvéti piros tojást a titkos reményeket tápláló gavalléroktól, akik cigsretta-szűkös időkben nyakukba veszik a fólvárost és íevizifiának öt hát helyen, hogy Nikotin őfelségéink udvarolhassanak. Istenem, railyep drága a cigaretta — és milyen kevés a gavallérok fizetése’^ Kislányok, ha udvarlót akartok fogni, adjátok ki a jelszót: «Lányok, töltsétek ej garettát!» ’ Tű Az oláh parlament a magyar szentek ellen: Eger, 1923. március 27. Az ólán szenátus egyik legutóbbi ülésén.. Majláth püspök személyén keres»-1 tül, az árnyéküktől is remegő oláhok'megtámadták a magyar eredetű szenteket: Majláth püspököt megvádolták, hogy vallási «cégér» alatt magyar irredenta propagandát űz egyházmegyéje templom maiban. Eltűri, hogy a nagyváradi székesegyházban Mihály arkangyal Szent István koronájával megkoronázva díszelegjen a főoltáron, ezenkívül a kát. templomokban megülik még most is Szent István és Szent László Árpádházi kárán lyok ünnepeit. m Majláth püspök a kifogásolt arkangyal, képről kimutatta, hogy az a XVIII. századból származó becses műemlék, az Árpád házi királyok pedig a világ bármely állati mában élő katolikusoknak ünnepelt szenti jei. Ugyanezen az ülésen két szász kép viselő, az alkotmányrevizió kapcsán, a ki? sebbségek jogainak fentartását követelte. Marinescu miniszter válaszában kifejtette, hogy a kisebbségek nem nyerhetnek törvény útján különleges privilégiumokat, amelyek révén idegen hatalmak védelme alá helyezhetnék magukat az államhataj lommal szemben. Mit szol ebhez Scutus Viator?! , HÍREK. Eger, 1923 március 28 Februárban beszéltek a fák. Nem bújt avarba még az erdő nérná sága. A föld még hallgatott. v ’ i Elrejtezett a rengeteg csapása. Fehér szmirnát szőtt a havas téli szól, A hangtalanság hangszerén zenélt ^ februári tél. Dalolt a hó felett a némaság .. ó, csodák, rejtelmek égi kulcsa: Februárban beszéltek a fák. — Hát élete a lombjavesztett élet? — A Véget és az elmúlást ki tudja? — Elmúlni ősszel s tavaszra nyílni újra . . . ? ! g •; <>d — Tavaszra nyár és tél az őszre: hol hátra nézünk, hol előre. — Éa egyszer minden összeroppaa: avarba térünk búshalottan. Az öreg tölgyfa nem panaszkodott. Az erdöszélen állt két század óta. Az erdöszélen állt és hallgatott. De főicsendült az ajka most a szóra: Eger,' 1923. március 27. (Saját tudósítónktól.) Az egri ipar testület kebelébe tartozó cipészip -iri-szakcsoport március hő 20 án tartott érteke-z lete alkalmával helyzetének alapos megvitatása után elhatározta, hogy más vá rosok iparosaihoz hasonlóan, áttör a búza valutára. A korona folytonos értékváltozása következtében csak igy találhatják meg némileg számításaikat, mert a korona ingadozása következtében a nyersanyagok, úgyszintén a munkabérek is óráról órára változnak. Ez a folytonos áringadozás indította a szakosztály tagjait arra is, hogy az újonnan rendelt munkáknál meg rendelőiktől 50—75% előleget kérjenek, hogy a megrendelés napján az elkészítendő lábbelihez a szükséges nyersanyagot beszerezhessék, mert ha a megrendelés nap- 1$» az agyagot, beszerezni npiji Uriták egy két nap múlva kény tőiének 15—20, sőt egyes anyagoknál 50% kai is magasabb árat fizetni s így a megrendelésre ráfizetni. Gyakran előforduló eset ugyanis, hogy a lábbeli készítők a napi áron veszik föl a rendeléseket és az elkészülj*, árut csak két-három hónap múlva veszik át és fize tik ki, amikor természetesen már nagyon nagy árkülönbözet mutatkozik. Az árjegyzéket a következőkben közöljük : } i ; Sövró v. box női cipő 16 cm. szárral 90—110 kgr. búza. Ugyanaz 16 cm-nél magasabb szárral minden cm. ért 3 kgr. búza. Kivarott gombos cipő varrott talppal 10 25 kgr. többlet. Fóloipők reudrJva bog vagy sevrő 80—100 kgr. S'Hnes cipők 15 kgr.-ál több. Leányka és fiucipők 5iQ—80 kgr. Gyermekcipők 20—50 kgr, Piaci vagy raktári cipők fűzős 65—75 kgr. Félcipő piaci vagy . raktári 50 60 kgr. Cipőborítások, a rendelt munkák feleára 45—55 kgr. | Féltalp, sarok 12—16 kgr. Egy pár sarok- i igazítás vagy gu.amisarok 3—10 kgr. Egy | folt vagy stoppolás 1—21/2 kgr. Cipőkap* | lizás 5—6 kgr. Csizmák: Box vagy sevrőcsizma ren- I delve 150—200 kgr. búza. Talpalás, sarok- ; igazítás 15—20 kgr. Gummisarok vagy : sarokigazitás 5—8 kgr. Papucsok: Bársony virágos, festett vagy préselt 13—20 kgr. búza. Bőrpapucs ; színes 13—18 kgr. Bőrpapucs fekete I. , rendű 13—18 kgr. Börp >pucs II. rendű | 11—15 kgr. Férfipapucs rendelve 20—35 ! kgr. Férfipapucs piaci 15 —20 kgr. Szandálok: Női I. rendű rendelt 30— ! Piaci, vagy raktári szandálok 15—25°/« kai | kevesebb. Munkásbakkancs és hasított I bőrből 40—55 kilogrammig. Úgy a cipő-, ; mint csizaia-különsegeás'égck: lakk, antilop, valamint luxus szandálok stb. külön megegyezés tárgyát képezik. A féuyűzési- és forgalmi adót külön számítják fel. Nagyon okosan, helyesen gondolkoztak a cipész-iparosok, amikor áttértek a j búzavalutára. Bár csak a közalkalmazott j s a magántisztviselő is búzavalutában í kapná a fizetését, mert így bajosan tudja i megfizetni az új cipő árskat. A mai áldatlan viszonyokból az lenne az egyedüli $ kivezető út, ha az ország fütyülne Zü i richre s minden vonalon áttérne a búza ’ valutára, . v
