Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-12 / 8. szám
Ara 10 korona. Eger, 1923. január 12. péntek. XL. évf. 8. sz. előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadnak eL Segged évre 650 K. — Egg hóra 240 K, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal i Líceumi nyomda Telefon szám 11. Széchenyi Victor gr. meglecKézteti a szociáldmoKrata KépViselSKet. Földalatti erők dúlnak, bujtogatnak tovább, rendületlenül minden gondosságunk, éberségünk ellenére. A falu népe, a bányák munkássága most a kísérleti anyag, ebbe igyekeznek beojtani lelketlen semmiháziak az elégedetlenség, türelmetlenség, gyűlölködés pusztító mérgét. Idegenek is akadnak köztük, a kisállamok hitvány bérencei, akik éjnek idején keresik föl szorgalmas, munkában kifáradt bányászainkat és csalják, szokol- hegyeket Ígérve, át a demarkáción. Azért, hogy válságba sodorják bányáinkat, ipar telepeinket, hogy szerencsétlenné tegyenek ismét egy maroknyi magyart, kik biztos kenyerüket eldobva, nyúlnak a bizonytalanság foszlós kalácsa után. A cseh kialudt gyárkémények, beszüntetett bányaüzemek pedig elég bizonyságai annak, hogy Csehszlovákia ipara nagyobbrészt megsemmisült; nem kell a portéka, így nincs szükség munkásra sem, különösen magyar munkásra, aki mégis csak magyar marad és erjesztő kovásza annak a körnek, amelyben él, mesterségét folytatja. A trükk tehát kézenfekvő és szomorú, hogy át nem látva a csábítás célját, sokan felülnek a csábító szirénhangoknak. Pedig állam elleni merénylet az, amely most Borsodban éa valószínűen másutt is folyik, amellyel szembe kell néznie minden hatóságnak és minden biztonsági közegnek. És lehetetlenné tenni az aknamunkát, az újabb cseh galádságot. A pusztító méreg ellenszeréről is kell azonban gondoskodnunk. Hol vannak a mi embereink, akik éjt nappallá téve dolgoznának népünk között, akik kéznél lennének a nagy lélekrontás járványa idején? Akik tanácsot adnának, akik felvilágosítanák a kétkedőket, erősítenék a gyöngéket. Akik Iélekerős, szívós kitartással fejükbe vernék megtővelyedett véreinknek, hogy itt kell maradnod, hogy a mi emberünknek kell lenned, mert a magyar a megnyomorított csonka haza számít a kőt kezedre, magyar erődre és lelkedre. Vészharang kong az egész világ fölött jaj a kishitűeknek, jaj azoknak, akik a válságos napokban hűtlenek lesznek a magyar röghöz ! Mindenki a helyére hát és teljesítse kötelességét! Iskolánkívüll oktatás. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter elrendelte, hogy valamennyi állami iskola köteles helyiségeit az iskolánkívűli népművelés, szabad oktatás céljaira átengedni. Budapest A mai nemzetgyűlés ülését 11 óra előtt pár perccel nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirenden szerepel az indemnitási vitának folytatása. Első felszólaló Széchenyi Viktor gróf, foglalkozik Propper képviselőnek a szünet előtt tett kijelentésével, amelyben összeállította, hogy Magyarországon az ellen- forradalom 70 ezer családot tett tönkre és hogy az ellenforradalomnak 20,000 ember áldozata van. Már akkor is figyelmeztették Proppert, hogy ezen felszólalásával — ha ugyan ezt annak lehet nevezni — mérhetetlen károkat okozott az országnak. Ha jóhiszemű lett volna ez a felszólalása, akkor azt kimagyarázhatta volna vagy legalább is kellő értékére szállíthatta volna le. De ezt nem tette, állítását továbbra is fenntartotta és a jóhiszeműségről nem lehet s«.ó, csupán gonoszhiszemü- sőgről. Ellenségeink lesik-várják az ilyen állításokat s Propper bűzös rongyát rögtön felfogta a külföldi sajtó. (Peidl: Majd ide hozzuk azt a bűzös rongyot. Gaál Gaszton: Ezt nem lehet védeni.) A Pravda Lidiiben cikk jelent meg Propper állításairól. A lapok azt Írják, hogy ezek érthető megdöbbenést keltettek a proletárok körében. Kár, hogy nem hangzott el ez a kijelenEger, 1923. január 11. Kis karaván indult Kápolnáról Füzesabonyba, hogy megszemlélje, az állam által ott ideiglenesen fölállított két szövőszéket. Utunk lucskos, havas, esős időre esett. Köd borult a tájra, lelkűnkben mégis égett a vágy, látni a szatyvákat munkában, a szorgoskodó takácsmestert, a tanulékony csoportot. A község kedves főjegyzője, a falu bírája örömmel fogadtak. E két férfi szinte beleillik a faluba. A községház, az iskolák, a középületek jó karban büszkélkednek, megnyitják ajtaikat az ügyes bajos embereknek, a tudományszomjas gyermekek százainak. Az egyik tanteremben áll két szövőszék. Puhafa az anyaga. Mindkettő munkában. A már jól haladó tanítványok : 24—25 év körüli férfi, aki ambicionálja a takácsmesterséget és egy menyecske vetik az orsót, mit spárgán rángatva, csodálatos sebességgel futtatnak jobbra-balra. A tanítómester süketnőma. Kapos várra való. Ott tanulta a takácsmesterséget. Magyarázgat. Néhány szőtag a beszédje. Mit nyelve el nem bír, kipótolja mimikája, taglejtése, öröme, mert érdeklőtés előbb, mert a prágai kongresszus is foglalkozott volna vele. Az ország és nemzet érdekében az ilyen felszólalások rendkívül sokat ártanak. (Felkiáltás a jobb oldalon: Nem is volt felszólalás.) — Ugyanilyen csoportba tartozik Esztergályos János tegnapi felszólalásának az az állítása is, hogy a kormánypárt fegyverkező, kardcsörtető politikát folytat. Ez csak Prágának szólhat. Megemlékezett Esztergályos a zalaegerszegi táborról is. Ha egy képviselő tudomást szerez ilyen állapotokról, kötelessége mindent megtenni megszüntetésükre. Az ilyen beszéd kifelé szől és nincsen más célja, mint lejáratni Magyarországot a külföld előtt. (Felkiáltások a kormánypárton: Ez a vád terheli az egész szociáldemokrata pártot!) Majd a nemzetgyűlésen mindinkább elharapódzó jelenetekről és durva közbeszólásokról beszél. A Ház minden pártjának törekednie kell arra, hogy a hangnak azt a végtelen eldurvúlását, amely itt lábra- kapott, megszüntessék. — Majd Grieger Miklós felszólalásával foglalkozik. A föld- i birtokreform végrehajtásáról tett kijelen- I téseit és indokolását teljesen magáévá I teszi. (Az ülés tart). dőket lát. A főrfitanonc törülközőnek valót sző. Éppen a verescsíkot készíti. Azután a mester üt a szatyvába. Nyílsebesen jár az orső, a nyüstök föl-le mozognak, mint a gőzgép szívója, nyög, zakatol az egész szerkezet *ős egyre nő a szövés. Napi tíz óra és tizenöt méter vászon készen áll. A községházára megyünk. Törülközők, lepedőnek valók garmadában vannak. Mind finom pamutvászon, befestve férfi- ruhának is jó.i — Az «Universum»-tői kaptuk a pamutot; 100 ezer koronát képvisel az anyag. A két szövőszék állami. Tanfolyamunk szeptemberig tart, addig is kitanulnak sokan. Az itteni ügyes, faragó gazda- emberek, teszem a bíró uram is, mását faragják a szatyvának, — mondja a főjegyző. — A mestert ki fizeti? — kérdem. — Az állam. Havi 16.000 koronát kap. A falu népe sorkoszton tartja. A község terhe a fűtés, a világítás és a tanításhoz szükséges anyag beszerzése. — A kész munkát még e hóban elárverezzük; költségeink javarésze megtérül. A füzesabonyi állami szövőszékek. Szövőszéket a falvakba!
