Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-16 / 61. szám
■í iJ&Aí* 1923. uiároius 16. Munkabérek. tér fegyelmező erejét dicséri azok sikerült előadása. Bán Imre VII. o. í. Emlékezése volt az ifjúsági ünnep sikerült beszéde. Szép volt még Bárvig Imre V. o. t. zongorajátéka is; Gál «Magyar rapsződiá»- ját játszotta. * Az egri érseki tanítóképző Mindszenty Önképzőköre szép közönség jelenlétében ünnepelte március 15 dikét, kapcsolatban Petőfi emlékünnepével. Az ifjúsági énekés zenekar számain kivül szép felolvasásokban méltatták Petőfit és Kossuth Lajost: Dudics Antal IV., Vigh András, Wilhelm János és Vadász Béla III. é. növendékek. Hatásosan szavaltak: Pók Lajos I, Wil heim János III. és Mikolka István, Kecs már István és Nagy István IV. éves növendékek. Csanády László dr. igazgató mélyen szántó beszédben hasonlította össze Eljárást indítottak Juriga ellen. Prága. MTI A kassai cseh vasutasok a napokban a kassai törvényszéken feljelentést tettek Juriga Nándor néppárti képviselő ellen. Juriga néhány héttel ezelőtt megsértette a cseh államot és a cseh vasasokat. A kassai törvényszék a kép- ‘ -*ól Juriga kiadását fogja kérni. Petőfi Magyarországát a maival s hazafi- aágra, vallás-erkölcsös életre, munkára, egyetértésre, áldozatkészségre buzdított. Kiosztotta Eger városának 1000- és a Heveem. Takarékpénztárnak 500 koronás jutalmát. Az ünnepség végén Petrovits Gyula apát-kanonok, a tanítóképző vizsgálatainak érseki biztosa mondott lelkesítő beszédet a leendő tanítókhoz.- * A r. k fiú felsőkereskedelmi iskola nör vendékei ma délután 3 órakor a II. évf. tantermében tartották meg a márciusi ünnepséget. Sebők Tamás I. éves növendék alkalmi beszédet mondott, Husethy Miklós I. é. növ. pedig Petőfi ismertetése címen tartott felolvasást. Nagy Barnabás, Stocker Károly, PIősü Gyula szavaltak. Az ifjúság a Himnusszal nyitotta meg s a magyar Hiszekeggyel zárta be az ünnepséget. Újabb ásatások Pompéjiben. Nápoly. MTI. A Pompéjiben végzett ásatások során új városrészeket tártak fel. Az ásatások közelébe eddig nem engedtek idegeneket, de most már a közönség számára is hozzáférhetővé fogják tenni a kitűnő állapotban megmaradt épületeket. Eger, 1923. márc. 15. A munkás bére mindig panaszos volt. Panaszkodik a munkaadó: drága a munkás ; ^panaszkodik a munkás: a bérből, napi keresetből megélni nem lehet. Ha megütöm az élet orgonájának billentyűjét, — ezfk hangot kapom a játékasztalon és a pedálon. A való állapot pedig ez: a munkát béremelést kér és kap, a munkáltató, a gyáros is emel. Drágábbau ad túl portékáján. Láncolatos áremelkedés áll be ezzel a piacon, a boltokban, a gyárakban. Pl. emelnek a nyomdászok, a papi rmunk ás ok . megdrágul a könyv, az újság. Magas a vasúti tarifa, a zöldségpiac, a vasárú, a hús, a vászon, az üveg, a bőr automatice emelkednek, szöknek fel. Mindig oda tőrünk vissza, ahonnét ki- indúltunk A drágítást ki fizeti meg? A termelő a fogyasztóra tolja a különbözetni; vele fizetteti meg a magasabb bárt, a drágább termelést, gyártást. Mart a fogyasztók tok esetben termelők is, ők is ugyanazt teszik, ami velők történt: drá gítanak. A drágításnak, az emelésnek határa a mai rossz és egyre rosszabbodó vaíutáris viszonyok ^mellett szinte beláthatatlan. Mindig önmagába visszatérő kör — az egész folyamat. Mint hallom belügy miniszteri rendelettel akarják szabályozni a napszámbóreket Mikor ezt olvasom, kezemet a szívemre teszem és azt mondom magamban: helyes! Az egyszerű napszámos jár most a legrosszabbúl. 300—400 kor. a napszám. Egy kgr. só 36 K, 1 kgr. zsír 120Q K, 1 kgr. kenyér 180 K, 1 kgr. szalonna 690 K. Lakbér egy kis odúért évi 10.000 korona. Igen, a napszámos most sok esetben nem találja meg a számítását. A részmunka az ő éltető eleme. Aratő-réaz, cséplő-rész, termény rész • ez biztosítja megélhetését. Ha már humánus dolog a napszám bér — de gondoskodás történik-e, hogy a napot ne nézze a napszámos? ne lesse: mikor lesz früstök, dél; mikor száll le a nap a hegy mögé? A mezei munka sikerét sokszor egy két nap választja meg. Az amei’ikázás talán seholse bosszulja meg magát annyira — mint épen a mezőgazdaságban. A rossz munka, a hanyag napszámos mérhetetlen kárt tehet a gazdaságnak. Nehéz kérdés ez. Normális napszámot megállapítani lehet, bizonyos szociális felfogást be lehet, sőt be is kell vinni az életbe, de az emberi munkát egyenlősíteni nem lehet. Nem főleg ina, mikor közállapotaink megromlottak, a jogokat sokszor túlon túl hangoztatják. A kötelességek emlegetése pedig szerény ibolyaként húzódik meg a bokor tövében. Mindenesetre egyensúlyozó, kiegyenlítő rendszerre kell törekedni, mert az még sem lehet, hogy egy családos napszámos kap 300 koronát, egy nőtlen malomszerelő 20—23 éves korban 1000 koronát, jő étkezést, lakást, teljes ellátást is 8 órai napi munka mellett. Áldozatot kell tehát hozni. A társadalmi béke, a nyugodt gazdasági termelés megérdemli az áldozatot, de szeretetet is, mely nélkül szociális kérdést megoldani nem lehet. íD r Cs L ) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦#*♦♦♦♦♦♦ Az egri nők ünnepelték Petőfit. — A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének ünnepe. — Eger, 1923. március 15, < Tegnap este emelkedett hangúlatban folyt le a Mensz. egri csoportjának ünnepe a Városi Színházban, Petőfi emlékét ünnepelték Dobó leányai és asszonyai, valamint a megértő, lelkes közönség, amely jórészt megtöltötte a Városi Színházat. A Himnuszt honvédzenekarúnk kísérete mellett énekelték a jelenvoltak s lelkeseit megtapsolták Ringelhann Béláné pompásan megírt ée előadott hazafias prológusát. Bőven jutott taps Frank Margitnak, ki több Petőfi-dült adott elő hatásosan a Meiszner Imre finom zongorakisérete mellett. Ugyancsak nagy sikere volt Mészöly Agátha művészi zongorajátékának (Erkel—Székely: Bánk bán variatiók) és Udvardy • Cserna Jenőriének, aki több Petőfi-verset adott elő nem mindennapi értékkel. Gaáli Ercőné szép nyelvezettel megírt tánúlmányát (A nő Petőfi életében) általános figyelem kísérte. Finom női érzékkel és igen nagy olvasottsággal dolgozta fel tárgyát s minden tekintetben rászolgált a hosszas, elismerő tapsra. Kedvesek és ügyesen összeállított részletek voltak a szermád (Petőfi dalok ; énekelték: Pataky István dr., Halmay Sándor, Petrik Jenő dr. és Udvardy-Cserna Jenő); Minek nevezzelek, szavalta Gálos Ödön (Szendrey Júliái bájosan személyesítette Weinert Iius); részlet János vitéz bői, melyben az Illykovies Magda (János vitéz) és Marssó Irénke (Uuska) játéka és éneke sok megérdemelt tapsot kapott. — Holló Gyuláné Rendkívüli hatással szavalta Sajó Sándornak Petőfi c. versét. Az egész ünnepi estet, amely Hevesi Gusztáváé faradhatatlan szervező munkáját ás finom érzékét dicsérte, hatásos élőkép zárta be, amelynek keretében sorakoztak Petőfi kedves alakjai. Örömmel állapítjuk meg, hogy az egri Mansz-nak estélye a legteljesebb erkölcsi siker jegyében foiyt le s méltó volt úgy a Petőfi emlékéhez, mint az egri nőkhöz. Már a francia sajtó is meabotránkozik az antant-bizottsáqok inqyenélésén. Páris. MTI. Egy párisi napilap legutóbbi számában iróníkus hangon meg támadja a békeszerződés végrehajtására kiküldött bizottságokat, amelyek munkájukkal sohasem készülnek el. A helyzet botrányos, írja a lap, a dolognak már az a színezete, hogy a szövetségesek katonái csupán azért haltak hősi halált, hogy a tábornokok és diplomaták az idők végezetéig kényelmesen éljenek A lap utal arra, hogy a magyar-román határ meg állapítására kiküldött bizottság. márciuB 17 én kezdi meg újra munkálatait, ame lyet voltaképpen 1921. augusztusában in dúltak meg. Ügy látszik, hogy itt valósággal 'Herkules munkájáról, vagy inkább Penelope munkájáról van sző. A bizottság tagjai magas járandóságot élveznek, ezenkívül két automobil áll rendelkező sükre, a vasútvonalakon ingyen utaznak, lakásukért, semmit sem fizetnek és mindenféle kedvezményben van részük. Nem csoda, hogy irigylősreméltó életet élnek Budapesten, de költekezésük kínos ellentétben áll az ország általános nyomorával. A lap sürgeti, hogy a nagykövetek értekezlete lépjen már egyszer közbe és fejeztesse be a bizottságokkal munkájukat.
