Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-15 / 60. szám
2 &GRÍ ffÁPUJsAfe , 1923, március 1$ zéki sajtó olyan híreket terjeszt, mintha a kormánypártnak egy része is helyeselné az ellenzék állásfoglalását. Ez azonban nem felel meg a tényeknek és a hírek terjesztésével csupán újabb nyugtalanságot akarnak kelteni. Buer. Eger, 1923. március H. Szándékosan írunk a magyar sza badság ünnepén erről a kis német város ről, amelyet rettentő rabszolgasorsra juttatott a francia megszállás. Naponkint 5—6 áldozatot követel ott a francia téboly. Békés polgárokat az utcán lőnek agyon, vagy szúrnak le. A templomból kijövő híveket puskatussal verik szét, vagy korbáccsal ütlegelik házuk kapujáig. Megtörténik, hogy nem agyonlövik a szegény németet, hanem agyonverik a szó teljes értelmében . . . Arra kényszerítik a keserüszívű német alattvalókat, hogy Ók ragasszanak ki francia nyelvű és lealáző, nemzetüket gya- lázó hirdetményeket. S aki ellenszegül, vagy letépi az ilyen plakátot, — haláifia. Roppant összegű sarcot fizettetnek a fájdalmában vonaglő kis várossal. Elfogták legfőbb tisztviselőit, túszként hurcolták el legderekabb fiait . . . Polgári foglalkozású embereknek este «-tői reggel 7-ig tilos az utcán mutatkoznak, mert különben a beteghez siető orvosnak is golyó jár ki . Aki pedig nappal az utcán jár: csak egymagában mehet, kezét nem szabad a zsebében tartania hanem «szabadon kell lógatnia kifelé fordított tenyérrel.. .» íme, a megszállás. Az ellenség pedig másütt is így cselekednék, ha mint meg szálló ül a iegyözöttnek nyakára. (Gergely Sándor), Povolnit (Szabó Sándor), a Hoffer-gyerekek, a sváb borbély, a sváb lövészegylet tagjai, mind mind a háromszín alá sorakoznak a gyűlöletes ekete sárga zászió alól. Szép, gondos, komoly munkát végeztek a szereplők és a- rendezők: Medák Alajos és Kristóff Ferenc. Az előadás ma is, holnap este is 8 órakor kezdődik. Részletek a költségvetésből. Mibe kerül ez a keserves béke ' Eger, 1923. márc. 14. A békeszerződés szerint itt ül a nyakunkon az úgynevezett jővátételi bízott g. Még semmit sem állapított meg, mit keil fizetnünk «jóvátételkép», de ebben az évben 300 millióba került a kigondoló antant-hivatalnokok eltartása. Azoknak az eltartása 250 millióba került, akik ellenőrzik, hogy annyi e a katonánk, amennyit a béke megenged. Ez még a haditengerészetünkre is felügyel, pedig — tengerünk sincs. Azoknak pedig, akik az országhatárt körülcövekeltók, 300 milliót kellett fizetnünk. Mennyivel olcsóbb volt a Lomnicz, meg a nagy Hargitta hegylánc, melyet az Isten cövekelt le, a régi Magyarország határául! A jővátételi bizottság irka firkáiért (statisztikai adatok, nyomdai költségek, francia, angol fordítások) 5 milliót kellett fizetnünk. A békeszerződés szerint, mielőtt a •jóvátétel» végleges összegét megállapítanák, állatokat kell átadni az ántántnak (az idén 4600 millió korona értőkben) ős a háború alatt katonáink által elfoglalt területekről elhurcolt gépeket, fölszereléseket természetben kell visszaadnunk. Ennek az idei költsége 200 millió korona. A békeszerződés 239. pontja döntő bíróságot állít föl a vitás ügyek elintézésére; ennek 31 milliót kellett adnuDk fizetésül. A békeszerződés az antant iugyan- élőinek elhelyezéséről még azzal is gondoskodott, hogy a 231, paragrafussal egy hivatalt állított föl a békeszerződés gaz-, dasági ügyeivel kapcsolatos dolgok elintézésére. Ez 20 millióba került nskünk egy év alatt. A békeszerződés által fölállított Nem zetek Szövetségének, ennek a «sóhivatal nak», fizetnünk keil 47 millió 866 ezer koronát. És végül az osztrák magyar közös javak felszámolására is rendelt a békeszerződés egy hivatalt, mely 110 miliő 800 ezer koronába került az idén. Az egész béke évente, a fentieket összeadva, 5 milliárd 764 millió 666 ezer koronába kerül. A régi, nagy Magyarország költség- vetése alig volt több 2 milliárdnál. Hogy kiabálták 1918. okiőberében a forradalmi tüntetők: békét aka-runk.’t Hát itt a béke, fizessük! Pedig még ezután jön a fekete leves: a «jóvátételnek* nevezett hadisarc! Ha csak a jőságos Isten meg nem fordítja addig a bosszú os torát, míg megállapítják azt a bizonyos «jóvátételt»! n ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦ „A fekete lovasat ma hozzák színre a Városi Színházban. Eger, 1923. március 14. Alig egynéhány napja megjelent az utcákon egy almazöld színű plakát, mely ezt a felírást viseli homlokán: «A hazáért küzdeni legszentebb kötelesség» Olvasom aiább, hogy a Hadirokkantak, Hadiözvegyek é* Hsdiárvák Nemzeti Szövetségének Egri Csoportja március 15-én, tehát ma és holnap színre hozza a Városi Színházban Herczeg Ferenc klasz- szikus 3 felvonásos színművét, «A fekete lovas»-t. Merő kíváncsiságból megnéztem a főpróbát. Hát nagyot néztem. Ez az első eset, amikor iparosok és földművesek együtt találkoznak a színpadon — Egerben. De nem is ezért csodálkoztam én, hanem azért, hogy Herczeg alakjait e dilettáns-társaság életre keltette. A hóit betűkbe lelket lehelt. S a színpadra varázsolta a bánáti levegőt, a 48-as évek forrongó idejét, a svábok magyar tüzek- ben magyarrá edzett leikét. Látom a nyugodt, Göthét idéző Hof- fer Bálintot (Csáky), a fenséges indúlatok- ban égő ifj Hoffert (Kristóf), a jólelkű báró Lansky ezredest (Lanther), a kardos sváb asszonyságot, Hoffernét, a daliás Gáy honvédszázadost (Tóth Imre). Egymásután jönnek elém a kimért gróf Bo- rotin (Ivánszky) a röghöz hű sváb főhadnagy (Tóth Ferenc), Reif Jani, a re bellis, Rózsa Sándor (Pázmándy), Holló KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld Két francia alpesi vadász lőtte agyon Buerben a két francia tisztet. — Anglia nem utasítja vissza a török ellenjavaslatokat. — Lequititio lakói kastélyt vettek Zita királynénak. — Róma fasiszta kormánybiztosa tisztelgett a pápánál. — 45 ezer munkás sztrájkol a karwini szén- medencében. — A belgák a brüsszeli tárgyaláson tiltakoztak a franciák túlkapásai ellen. — A franciák Frankfurtot is meg akarják szállni. — Olaszország fasisztabélyegeket ad ki. — Á csehek már felvo nűltak a bajor és szász határon: céljuk előretörni Passau felé, ha Franciorezág megszállja Würzburgot. — A párisi kommunisták 20 ezer példány lazító- iratot akartak kiadni. — Észtországban a népszavazás a vallástanítás mellett döntött. Magyarország. Lujza hercegnő pőrében a bizonyítás kiegészítését rendelte el az udvarnagyi bíróság. Fiume ügyében a svájczi elnök fog dönteni. — A magyarokat nem veszik fel a jugoszláv választói névjegyzékbe — A főváros díszközgyűlést tart Petőfi emlékére. — A Budai Dalárda résztvesz az amszterdami daiosver- senyen. — A Times a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg Tormay Oecile «Bujdosó könyvé«-ről — A rendőrség nagy szabású textil- és selyem csempészést leplezett le. Lányi Ernő emlékezetére az Egri Koszorús Dalkör gyász-ünnepséget rendez, azt megelőzően pedig rekviemen vesz részt, melyet az elhúnyt lelkiüdveórt mondanak. A Koszorús Dalkör - egyébként rószvéiíratot küldött elhunyt jelesünk családjához. HÍREK. Eger, 1928. március 15 A nemzeti ünnep. A hagyományokhoz híven Eger az idén is ünnepet ül március idusán. Az ünnepség sorrendje a következő: 1. Ma, március 15 én, csütörtökön reggel 9 órakor ünnepi szentmise a székesegyházban, melyen az Egri Koszorús Dalkör énekel s melyre a társadalmi egye sületeket, hatóságokat is meghívták 2. Délután 4 órára gyülekezés a Kossuth-táreu, hol a hazafias ünnepélyt a következő sorrenddel tartják meg: a) Himnusz. Énekli a közönség. b) Talpra, magyar! Szavalja: Pálik Tibor jogászelnök. c) Beszéd. Mondja Nagy János dr nemzetgy. képviselő. d) Csak magyarok legyünk ! Énekli az Egri Koszorús Dalkör és a Polgári Dalkör. e) Petőfi: «Élet, vagy halál» c. költeményét szavalja Lines József közigazgatási tanfolyamhallgatő. f) Szózat. A két dalkörrel énekli a közönség. A Szózat eléneklése után a közönség szétoszlik. A társasvacaora az ország gyászos állapotára való tekintettel — elmarad. Elmaradnak hát a pohárköszöntők De minden meghalt pohárkőszöntőben fájdalmakat siratunk, könnyeket temetünk S készülünk a nagy áldomásra * Délelőtt 10 órakor rendez hazafias ünnepséget a rk. érs. tanítóképző, az angolkisasszonyok rk. érseki leánygim~ násiuma és felsökeresk. iskolája s a bel v
