Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-03-11 / 57. szám

ÄCä&l Nj8A*UJS£«bt

1923. március 11

Az egri jogakadómiáért,

Eger, 1923, március 10,

Eger különböző társadalmi osztályai nak vezető emberei a napokban őrfekez leire gyűltök össze a létében fenyegetett egri jogakadéraia ügyében s az ősi Álma Materhez való ragaszkodásnak lélekemelő nyilvánításai közepette egyhangúlag meg állapították, hogy a jogakadémia fenn tartása Eger városának és Eger közönsé gének érdekében annyira szükségest hogy fennmaradását az iskolafenntartás terhei egy részének átvállalásával is elő kell fie gíteni, mert ha szegény is Eger városa anyagiakban, de gazdag kultúrértékekben, gazdag polgárainak a kultúrértókek iránti fogékonyságában s így nem nyughatik bele a Magyar Athén kulturális capitis deminutiőjába.

Annyira lelkes és egyértelmű volt az állásfoglalás, hogy szinte fölöslegesnek tűnhetik föl a fenntartás szükségességét további érvekkel támogatni. De mert sok sző esik mostanában. az ú. n. jogász-túltermelésről .s mert a jogászképzés mai rendszerének kiáltó fogyatékosságai igen kevés hozzáértéssel, de igen sok célzatossággal bíráltainak, ezért mégis szükséges ezt a kérdést igaz világításban a szeme elé állítani mindazoknak, akik tisztán akarnak látni.

Erre a tisztánlátásra föltétlenül szűk ség van. Mert azt a fényűzést, hogy ön magukat túlélt, fölösleges intézmények tartassanak fenn, a mai koldűs magyarság nem engedheti meg magának. Egyéni érdekek pedig, — bármily jogosultak le gyének is, — itt nem jöhetnek figyelembe. Csak a köz érdekének látószögéből szabad efajta problémákat elbírálni. Ebből a szempontból akarom éh is — leplezet len őszinteséggel, kendőzés é# szépítgetés nélkül — megvilágítani a helyzetet és fölvetni a kérdést:

Szükség van e az ország mai hcslyze téb8n a vidéki jogakadémiák fenntarts sára ?

*

Boldogeinlékű Samassa érsek 1880. szeptember 3 án kelt nyílt levelében ezt írja Treforí miniszternek: «Excelleatiád ófelsége előtt joggal utalhatott hazánkkal ezemben az egyetemek és felsőbb szakiskolák nagy számáré, melyekben Francia-, Német, Olaszország és Anglia olyannyira bővelkednek, s melyek által érték el ez országok a műveltség azon fokát, melyet tőlük méltán irigylünk Meri e nemzetek teljes tudatával bírtak annak, hogy nem.

hirtelen és mesterséggel létrehozott két- három tudományos központ intensiv ra gyogása, hanem a minden irányban szét terjedő, minden réteget melegítő szellemi világosság extensiv hatalma a tudomá nyos szellem és általános művelődés fej lesstője.»

Németországnak 21, Olaszországnak 20. az angol anyaországnak 19, Spanyol- országnak 10. a régi Ausztriának 8, a kis Svájcnak 7 egyeteme, az Amerikai Egyesült Államoknak 109 jogi karral biró főiskolája van.. Ezek a számok az illető államok kultúrájának fokmérői.

Hol marad ezektől a boldog országoktól — még aránylagotan tekintve is — Magyarország sz ő négy egyetemével! Ezerszer hangoztatott igazság, hogy amit hazánk a szerencsétlenül végződött háború következtében elveszített, nemzeti kultúrájának erejével és intensiv fejlesztésével kell visszaszereznie. De ezt soha sem érhetjük el azzal, ha felére harmadára csonkított hazánk;kuUúrintézmőnysit vagy is kultúráját is felére-barinadára devalváljuk, hanem ellenkezőleg azzal, ha harmadára csonkított országunk kultúráját minden erőnk megfeszítésével háromszorosra fokozzuk.

Végzetes tévedés volna Csonkama gyarország főiskoláinak azt tűzni ki feladatul, hogy Gsonkatnagyarország jogász szükségletéről gondoskodjanak. Ha ideiglenesen megcsonkítottak is bennünket, ne künk a történeti Magyarország szellemi -egységét fenn keli tartanunk, nekünk a történeti Magyarország szellemi szükségletét kell kielégítenünk Boldogabb időkben az volt az ambíciónk, hogy a magyar egyetemek a kisebb kultúrájú déli és ke ieti szomszédainknak, főieg a Balkánnak legyenek kulturális központjai. Ez okból használja büszkén a budapesti egyetem mindmáig a magyar nagy címert, amely mindama országok címereit magábau fog lalja, amelyek valamikor Magyarország hűbéri fennhatósága atá tartoztak, a amelyeknek a jövőben is a mi kultűrhatásunk alatt kell maradniok.

Ugyanígy ambicionáljuk a jövőben, hogy a megszállott területek magyar ifjú Hága ne prágai huszitáktól, ne a kolozs vári román egyetem pópáitól és dászká- Isitől, ne a nagyváradi román akadémia Hoványi Gyuláitól nyerjen jogászi kikép zést s szerezzen világnézleti alapot, hanem magyar főiskolákon tanuljon, s így a magyar szollem hatása alatt, azzal kon taktusban maradjon. Szükség van erre akkor is, ha a megszállott területek visszaszer

i

záse nem rövid időn belül történik mag, de még nagyobb szükség van akkor, ha a min den magyar ember által várva várt pillanatot a kedvező világkonstelláció hamarosan fölidézi. Régna. amikor Erdély ős Magyar ország külön államok voltak, a Verbőozy Hámaskönyvében fixirozott egységes magyar jog tartotta fenn a két országban a jogfelfogás és az államias érzés és gondolkodás egységét. Ezt a feladatot újabb szomorú széttagoltságunk korában a jogászképzéssel foglalkozó magyar főiskoláknak kell elvégezniük.

Ebben a tekintetben pedig a jogakadémiákra, — főként az új határokhoz közel eső jogakadómiákra — nagy hivatás vár. Ezek a magyar kultúrának manap ság éppen olyan végvárai, aminö* voltak hajdan a tornyos bástyás határerődök. Itt láthatják el magukat szellemi fegyverekkel a magyar kultúra fölényéért s a ma gyár államalkotó Ős államfenntartő géniusz diadaláért vívandó harcaink jövőbeli katonái.

Az egri jogakadémián számosán tanulnak a megszállott területeknek régi hazájukhoz húzó magyarjai közül. (Csak úgy, mint ahogy a háború előtt is éves ként 8—10 délvidéki szerb jogász az egri jogakadémiáu tanult meg nemcsak magyarul beszélni, de sokszor magyarul érezni és gondolkodni is.) A szülők szívesen ad ják ide fiaikat, egyrészt, mert közelebb esik otthonukhoz, másrészt, mert a jog hallgatók in könnyebben és olcsóbban helyezkednek el, mint a fővárosokban végül és főképen azért, mert a vidéki vá ros fizikailag ős erkölcsileg egészségesebb légkörében s nagyobb ellenőrzés alatt nyugodtabban hagyják fiaikat, mintha a főváros bűnös, léha és kozmopolita lég körének fertőzésétől kellene őket félteniük. Ezt a nemzeti szempontból annyira ked vező természetes folyamatot nem szabad mest -rségesen megakadályozni Ezért nem lehet jogi főiskoláink fenntartását á csonka ország felére cső. kent (?) jogászszukeeg- lete szempontjából elbírálni. Az utolsó öt év alatt már úgyis megszűnt három jogi főiskolánk (a kassai, a nagyváradi s a pécsivel egyésített pozsonyi), most újból megszűnik k8ttő (Sárospatak, Hódmezé vásárhely). Főiskolai téren nem szabad Caonkamagyerorszűg arányában még jobban összeziugorodnunk.

Dr M. K.

Petöfi-iinnepely a főgimnáziumban

Eger, 1923. március 10,

A ci»zt. Rend Szent Bar iát-fógimná- ziuma 1923. március 15 ét Petőfi emlék ének szenteli. Az emlékünnepély délután feihat órakor kezdődik a tornateremben. Műsora a következő:

1

1 Nyitány, előadja az ifjúsági zenekar.

2. Ünnepi beszéd, mondja dr. Bárdos József.

3. Petőfi, írta Sajó Sándor, szavalja Fucsek Sándor VIII o. t.

4. Esik esik, szövege Petőfitől, dallama Lányi Ernőtől, énekli az ifjú«ági énekkar.

5. Szeptember végén, írta Petőfi, sza valja Raini Antal VII. o. t.

6. Csárdái jelenetek, Hubay J. művé bői, előadja hegedűn Egerland István V., zongorán Viucze Antal VII o. t.

7. Dalaim, írta Petőfi, szavalja Szabó- Jilek Béla VII. o. t.

8. Magyar egyveleg, előadja a zenekar,

9. Magyar vagyok, írta Petőfi, szavalja Baróthy István VII. o. t.

rí.

10. «jEgri hangok.» Jelenet Petőfi életéből. Irta Tordai Ányos. — Játékosok: Kováicsik József, vicerebtor — Zsendovica János VILI. o. t., Tarkanyi Béla, aktuárius — Fügedi István VIII. o. t. Kispapok: Adorján János — Kokovai István VIII. o. t,, Erős Gedeon — Brukner József VIII. o. t., Fábry János — Boskő Sándor VIII. o. t„ Holló József — Kovács Károly VIII. o. t;

get kötött és beleegyezett <Göre Gábor erejével hat, amint Gárdonyi a fűmen a egri lakodalmába». magyar haza sorsa felett elmerengve, néA lakodalmas trupp ezután Egerbe maságra kárhoztatja magát, de az alak érkezett. Mind fölmennek az egri kúriára, jai élnek, helyet követelnek maguknak Endreyék csak Gárdonyi édes anyját ta minden magyar ember szivében 'és sze látták meg, mert reggei lóvén, Gárdonyi műnk láttára a könyvek fellázadnak és még pihent. Gárdonyi édes anyja semmit életre kél belőlük Göre bíró, Kátsa, a sem tudott a «lakodalom» rői b Endreynek ludak veszedelme, Durbints és Marosa». azt a kérését, hogy a kúria verandáján Az előjátékban Gárdonyi több felvéöltözködjenek filmfelvételre a szereplők, — télén látható a filmen. Kertjében, egy lombnem engedte meg. A játszőtársaság így sátor előtt pipázik, '. . azután bemegy a visszament a városba, egy szállodába. \ dolgozószobájába. Kátsa cigány Gárdonyi Felöltöztek s hintóba ültek. Kimaszkíroz- után lopódzik es az előszobából kilop egy va, lakodalmi menetben vonultak végig ludat, amivel leszalad a/, egervári kis ál- a városon. Akik ezt látták, nem tudták, lomásig. A házbeliek kergetik, de hiába... hogy mitjelent, mert nyáron még a farsang A filmen egriek is vannak. Többek kő is korai, reggel pedig ilyen mulatságot zöti Mátékovits Józsefné, mint Gárdonyi még falun sem csinálnak. Mire a kúriára gondviselője. Megható az a jelenet is, értek, Gárdonyi már fekete szaionkabát amikor Gárdonyi dolgozószobájának íróban várta őket s ő maga is hajlandó volt asztalánál Göre Gábor bíró könyvéből a a film elé állni. Gárdonyi beteg volt és a Göre-frekvencia sorra kipattan. Ezután szalonruhában nem valami jól festett. A következnek a legmulatságosabb «eresz- művészek ezért arra kérték: 'a dolgozó lések>

kabátját vegye föl, mert jobban mutat az a karádi és sályi Göre-típusok, Gár

oithoni ruhában donyi utolsó nyarán, az egri remete sánci

Endrey igazgató útmutatást adott tuszkulánümába — Egerbe jöttek. Ez a Gárdonyinak a darab történetéről. Gárdo tvíg-egri lakodalom» volt talán a beteg nyi elragadtatását fejezte ki a művészek Gárdonyi legutolsó öröme . . . tervén és munkáján. <Göre Gábor egri lakodalma» után

A Göre Gábor-szkeccsről egy fővá- most már a fiimszkeccsen -- Göre Mart- rosi folyóirat a következőket írta : sa lakodalma következik.

«Mär az előjáték maga a szenzáció ! —