Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-03-10 / 56. szám

vasárnap 20 kor hétköznap 15 kor Eger, 1923. március 10 szombat. XL. évf. 56 *z Ára Előfizetést dijak postai szállítással Sgü hóra 350 K, - legged évre 950 K. tu«u és félévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi ngotnda Telefon szám 11. Ä Podmaniczky-utca háromemeletes palotájában szőtte, ková- •solta terveit az Eötvös páholy. A sza­badkőműves testvérek, zsidó páholymes- ■ tér vezetése alatt, ott végezték a kőmű- j vés munkát, adták a segítő kezet a Ga- • lilei-páholyból kiröppant Galilei körhöz, a \ Világ, Az Est, a Pe^ti Napló, a Magyar j ország defetista terveihez, a munkások forradalmasításához. A forradalomból, kommunizmusból I felocsúdott nemzet a nemzeti romlást j okozó szabadkőművességnek nyakára há­gott. Hogy e veszedelmes szekta újból romlásba ne dönthesse az országot, de­struktív munkáját ne folytathassa: a jo­gos felháborodás elvette palotáit, lefog Jalta levéltárát, értékeit, épületeit s a nem­zet életérdekeit szolgáló intézményeknek adta át. így került a Podmaniczky-utcai páholy a Move kezébe. A szabadkőműves berkekben nagy lett a sírás, jajgatás. Az ismert jerichói lárma elhatolt Bernbe, Genfbe, Rómába, Párisba a Nagy Orientig, el Londonba New Yorkba. Á hatalmas külföldi páho­lyok üzengetni kezdtek, fenyegetőztek, ké­relmeztek, haragudtak; fehérre igyekeztek mosni a szerecsent; ígértek jobbűlást, esak ktpják vissza műhelyeiket, kincsei­ket, cselekvő szabadságukat. Leikök mé­lyén pedig bosszúra gondoltak ; hatalomra, mely bűnük büntetéséül kiesett kezükből. Ámde a páholy nem azért titkos szer­vezet, hogy titokban újjá ne alakuljon. Napilapja, a Világ él, virágzik. Állomáso eokoD, utcasarkokon, villamosokon százan I és százan olvassák. A zsidó é-, a szabad j kőműves érdekeknek orgánumát, mit jó | orrával megszagol a szatócs, ez ügynök, j a konjunktúra lovagja: megveszi. A sza ! badkóműves «hírnök* tehát sz b»don jár, j kel, beszél, agitál És a páholyok? A pá- I holyok tilalom ellenére üléseznek, folytat- ! ják a «vakoló* munkát, gyűjtik a tago­kat, csábítják a hiszékenyeket. Csak azért fáj a fejők, hogy vagyonuk le van fog­lalva. És mit tesz a nemzetközi szervezet? Külfölddel akar hatni a kormányra. De lássuk a tényt. A közeli múltban két szabadkőműves testvér jött Budapestre. Az egyik Ameri­kából, a másik Svájcból. Az Eötvös páholy mesterét keresték föl, vele a kormány- elnök elé akartak járulni a, következő ígérettel: «Ha a kormány visszaadja a páholyok vagyonát, szabadságát: amerikai és svájci nagy, kedvező kölcsönt biztosí­tanak az országnak a külföldi páholyok.» A miniszterelnök nem fogadta a trium virátust. ' Tanulság: á nemzet ezer sebből vér ' zik. A sok seb között van nem egy, mit a páholyok munkája ejtett rajta és a pá- j holyok mesterei nem mondanak <mea culpát,» de megdőlt hatalmukat siratják s az ország baját ürügyül használják. Hogy í külföldi kölcsön nincs; hogy hitelünk rossz; | hogy az antant, a szomszédok állig fegy- : Verben beszélnek velünk : ezeknek egyik j oka a szabadkőművesek aknamunkája. Régiek ők ma is. Csak átfestették a 1 régi kalőzhajót, de a kalózok ugyanazok. Szolgáljon például a következő eset is: Páholymester hivő kát. férfit invitál a páholyba. j — Lépj közénk, előmeneteled biztos, j — Nem tehetem. Kát. ernlper nem lehet szabadkőműves. — Hitedet nem bántjuk. Mi a pápa­ságot, a hierarchiát akarjuk megdönteni. A trónok már ledőltek, moss az egyházon a sor. A mesterből a francia 'forradalom : «Ecrasez 1’infame* dühe szólt. Egy akkord a fortissimóból ... r íme! a szabadkőművesség ma. Kifelé alkalmazkodó, de szivében forradalmat, tűzhányót hord. Vigyázzunk!! őrködjünk!! Vigil«te K Dr. Cs. L. Égy RfpVisító sürgeti a földrefortn-soVella beterjesztőit. jDttióujyeat. uvíii&wigy uit?s uuu uionw* Szcitovszky Béla elnök 11 óra után nyl* tóttá meg. Bejelenti, hogy Sándor Pál 8 havi szabadságának engedélyezését kéri. 'A Ház a kért szabadságot megadja. Az elnöki bejelentések és előterjesztések után jelenti, hogy Fábián Béla az ellene indí­tott támadás ügyében napirend előtti föl- szólalásra kárt és kapott engedélyt. Je­lenti továbbá, hogy Baross János a föld­reform tárgyában, Farkas Tibor a közal­kalmazottak ülésén elhangzott nyilatko­zata tárgyában, Haller István az opera- szerződések ős Farkas István a Népszava elkobzása tárgyában kértek és kaptak sürgős interpellációra engedélyt. Első felszólaló Fábián Béla, a kormány­párt tagjainak zajongása közben kezdte meg felszólalását. Foglalkozik A Nép ben megjelent egyik cikkel. Kijelenti, hogy' mint bolsevista-ellenes képviselő a kom­munizmus alatt 8 hétig volt letartóztatva s Oroszországban nem volt agitátor. Az elnök bejelenti, hogy Baross János napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. 8aross János sajnálattal kon statálja, hogy még egyszer kénytelen fel­szólalni abban az ügyben, amelyben már júniusban interpellált, azonban 200 zsellér­család koldusbotra jutásáról van sző. Ez a szomorú eset mindennél jobban követeli a földbirtoknovella mielőbbi beterjesztését. Pilisvörösvár közelében Karáisonyi Jenő grófnak 2500 hold birtoka van. Már év­tizedek óta bérlik zsellér emberek, mintegy 500 holdat kitévő szántóföldet. A grófnak Dói-Magyarországon is van birtoka. Noha három helyen íb van birtoka, f-lmondott ezeknek a zselléreknek azzal az indoko lássa!, hogy budai háztartása mi itt kény­telen magánkezelésbe venni pilisvörösvári birtokát. A zsellérek kétségbeesésükben nem tudtak mit csinálni, és őnozzá fordul tak segítségért és kérték tőle annak ki­eszközlését, hogy Karátsonyi gróf hagyja meg birtokait, ö eddig mindig koazerviitiv politikus volt, azonban a birtokosoknak ilyen eljárása mind jobban balta tereli öt. Ma délelőtt fogják ezeket a szeren­csétlen embereket földönfutóvá tenni. Na­gyon jól tudja, hogy a földművelésügyi miniszter ezeken az embereken már nem segíthet, de kéri, hogy úgy ezeket- az em­bereket, mint az ország közvéleményét nyugtassa meg azzal, hogy a földbirtok- reform-novellát mielőbb beterjesszék, hogy ilyen esetek meg ne ismétlődhessenek. Ismeri a földművelésügyi miniszter szociális érzékét és még egyszer kéri, nyújtson megnyugtató írt ezeknek az em­bereknek sebére. Baross János felszóla­lása u án Nagyatádi Szabó földművelési miniszter szólalt fel. Kijelenti, hogy a Baross, által előadottak megfelelnek a valóságnak. A föídbirtokreform-novellát igyekezni fog mielőbb elkészíteni, azonban figyelemmel kell lenni a folyton szaporodó panaszokra és a végrehajtás nehézségeire, éppen í zért szükséges, hogy a novellát tervezett for­májánál bővebb keretben készítsék el. Beható tanácskozásokra és megbeszélé­sekre van szükség, amelyek késleltetik a novella elkészítését. — Ezután áttérjek az alföldi erdők telepítésérői és az Alföld befásításáről szőlő törvényjavaslat folyta tólngoa tárgyalására. (Az ülés tart.) Gárdonyi-ünnepségek. Eger, 1923. március 9. Az agárdpusztai és székesfehérvári májusi Gárdonyi ünnepségek programiját Fejérvármegye bizottsága a február 27 iki megypgyűlésen áhította össze, ahol meg­állapították az agárdi országos Gárdonyi emlékünnep minden szükséges teendőjét. Eakor fogják Gárdonyi agárdi szülesési és székesfehérvári lakóházait emlékláb Iákkal megjelölni. A Gárdonyi-ünnepségek

Next

/
Thumbnails
Contents