Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-04 / 51. szám
Ára hétköznap 15 kor., vasárnap 20 kor. Eger, 1923. március 4 vasárnap. XL. évf. 51. sz Előfizetési dijuk postai szállítással Egy hóra 360 K. — Segged évre 960 K. .^,-az és félévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BSEZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal. Líceumi ngomda Telefon szám 11. A példák háza. Eger, 1923 március 3. Magyarországon egy új közintézmény kózd kialakulni: a példák, még pedig a rossz példák háza. Azeiőit, békésebb idők ben a «magyar parlament» büszke címét viselte. Még most is ez a neve. Nena azért ügyen, mintha működése valamiben is ha sonlítana a régi parlament működéséhez, hanem inkább csak megszokásból, hagyó mányképen. Itt adnak kifejezést snegboíránkozá- 1 Buknak a «honatyák» egyes atrocitások, j elítélendő cselekmények felett és ugyan- | csak ilyen ülések után szokott a nemzet ! is kifejezést adni megbotránkozásának a mód felett, ahogyan a parlamentben a t képviselők «megbotránkoztak». Ha vaiaki iskolát akar venni a sértegetésekből: nem kell egyebet tennie, mint figyelmesen elolvasnia a Ház ülései ról szóló tudósításokat Oly meglepő go rombaságok vannak ott napirenden, hogy egyes t. honatyák talán éjszakáikat áldoz zak fői egy egy jól ható sértés kieszelésé- nek kedvéért. De nemcsak a nyelvek vitézi tornáját vívják a Házban, hanem cselekvő «lovagi mérkőzéseket» is tartanak. Igaz ugyan, hogy csak gyalogosan és inkább az ökölvívást, a ezélídebb pofozkodást kedvelik, mint a fringiákkal való mérkőzést, amely valamivel mégis veszélyesebb. Megijedni azonban nem keli az ősi erények hanyatlása miatt, mert a legjobb úton vagyunk a képviselőbázban vívandó barrikádhar- cok felé. Ha így haladunk, megérjük, hogy az újságok ilyen elmek alatt számolnak be a Ház üléseiről: «Nagy lövöldözés a Házban. Két halott, három sebesült * stb. Igazán nem tud az ember egyebet tenni, mint elkeseredetten gúnyolódni, mi kor látja, hogy a nemzet szuverénitását képviselő testület így viselkedik Hogyan vehetne a külföld komolyan olyan orszá got, amelynek p-irlamentje a iegkomolyta lanabb és hogyan tisztelje a nemzet a törvényeket, mikor látja a körülményeket, amelyek között azok létrejönnek? Az á kevés, igazán értékes, dolgozni akaró hon atya tehetetlen az őket körülvevő siu indiánok üvöltése és tomahawk forgatása ellen. Ez így tovább nem maradhat, mert a nemzet belepusztul. Sürgősen segíteni kell, még pedig a házszabályok erélyes megszigorításával. Biztosak vagyunk ugyan benne, hogy a szólásszabadság . megsértését emlegetik majd egyesek, de ; ez részükről lesz elszólás, mert legfől- ! jebb a sértés, a verekedés szabadságot j fogják a módosított házszabályok kor- j lálozni. Arra pedig igazán nagy szük- j ség van. Elvégre a parlamentben olyan kór- 1 dések kerülntk szőnyegre, amelyek a leg« ! teljesebben tárgyalhatók az öklök érvelése nélkül is, tisztán csak elvi aispon Mégiscsak szomorú,hogy az a testület, I amely egyre konszolidációt emleget, a leg \ konszolidálatlanabb És ahol a legtöbbször j ítélik el a destrukciót, viselkedésével a j destrukció iskolapéldáját szolgáltatja, v t. j honatyák, úgy látnia, elfeledkeznek a j példák lOiűbolő hatásáról és éppen ezért ; kell ókéi éözretéríteni a szigorított házszabályok megalkotásával. *<* ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦•>♦♦♦♦♦♦♦»«♦♦♦«♦♦♦ Kagy János dr. nemzetgy. WVijelí nyilatkozni a tfltsigftUsrSl. A kiadásokat fogják redukálni. — Az Eger, 1923. márc. 8. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő az Egri Népújság munkatársának ma a délutáni órákban nyilatkozott a költségvetésről és sok fontos, adatot bocsátott rendelkezésére. Megígérte, hogy hétről-hétre megküldi lapunknak a költség- vetés adatait, így módunkban áll, hogy az Egri Népújság olvasóit részletesen tá jékoztathassuk a költségvetésről. Nagy János dr. nemzetgy. képviselő a következőket mondotta : — Ez a költségvetés az 1922— 23 iki költségvetés, mely június végén letelik, Egri Népújság ismerteti a költségvetést. í tükre az országnak. Ebből a tükörből a nemzet: halál vigyorog reánk. Tehát korántsem azért terjesztették a plenum elő, I hogy elfogadjuk, hanem azért, hogy meg vitassuk, miivé'; keretek között mozoghat az 1923r-24 iki (jövő) költségvetés alapján az ország háztartása. Tény, hogy ilyen keretekben az. ország háztartását fönn- I tartani ne n lehat. A párt éppen ezért j minden n ;p üiéat tart, hogy megállapít j hassa azokat a kereteket, amelyek szerint a háztartást vezetni lehet. A párt arra törekszik, hogy a kia- I dósokat csökkentse ! Petőfi, téged ünnepellek! Irta: Jakab József. Szellemtáre, túl* a téren és időn, Hozzád kiáltok büszke lázadással. Ihlet ragyog az ifjú férfi főn Földön lobog, de magasságnak szárnyal! Míg zeng a rímek harsány harsonája, Szellemtárs, túl a megtört álmákon, Egy csókot küld a Duna—Tisza tája. Lelkemre lelked! Csókba zár dalom. Viharja átszágúld az ég ivén, A csillagok közt vár a dal szüretje. Hozzád röpíti lángoló szivem. Szüreteljünk. Jöjj pajkos, ifjú kedvre. Csordúltig borral, lánytüzek borával: Fogadd e szívet, ezt a poharat. Tettekre gyújt az árva szabadság dal, Fölpezsdít, éltet, új csodákat ad! Hej, árva lett, hogy megrendült a föld — Bús áldozatja hazárd fergetegnek A szabadság dal gyászpanaszba tört S Petőfi Sándor, téged ünnepellek. Szabadságszomjunk puszta Szaharáján A gúnyos Senki reménységbe fojt. Jajt jajra őrjöngünk, papolva gyáván: • Se ég! Se föld! Se ólő és se holt!» Hol hát a kard, a régi rozsdamart? Mikor feszítünk nyilat új idegre? Hány istenkéz veri már a magyart, Hogy nem talál barátot már semerre? Pusztulj hát, Senki, hogyha éj az őrá! Pusztúlj hát, Senki, ábunk egyedül! Állunk az éjben. Lesz még «virradóra!» Állunk az éjben rendületlenül. Szellemtárs, ide égő szívemet ! Kísérje áldásod, vagy átkod átka. | Leszek a bosszú és a gyűlölet: : Elégetem a magyar éjszakába ! j Magyar szivek, az áldozat nem késő: ; Máglyát a szívekből ! Máglyára mind!' I S te perc, ne késs, ha mondjuk: «Ez a végső! Az élet vár, az élet újra int!» Hajnal, ne jöjj! Ha éj, hát éj legyen ! De verjen föl mindent a tűzi lárma S gyűljön ki itt a végesvégtelen ! Riadj fel, Tűz! Lobogj fel. C«oda máglya ! ... És millió nap lesz az égi bolton, Ha összezengve szívre szív borúi. Az ón szivem sugárait kibontom S feláldozom, ha újra alkonyűl! Petőfi. (Lemle Rezső főreáliskolai tanár «Petőfi» cimfi ifjúsági színjátékéból. — Előadja a főreáliskola ifjúsága március hó 10-én és 11-én.) — II. felvonás, 7. jelenet. — Petőfi: (az íróasztalnál ül s néhány sort vet papírra) Laci: (9 éves fiú, papírcsákóval és karddal jön a nyitott üvegajtón; beszalad a szoba közepéig, megáll, nézi Petőfit. Rövid szünet után) Te vagy az, Sándor bácsi?! . Petőfi: Én vagyok, fiam. És te miféle huszár vagy? Laci: Én János vitéz vagyok. Petőfi: Parolát, vitéz uram ! i Laci: Hozta Isten ! Petőfi: Mi járatban vagy,kis katonám? Laci: Azért jötit-m, Sándor bácsi, hogy megkérdezzem: Merre vau Tündérország?... Petőfi: Tündérorezág?... Fogas kérdés, öcsém . .. Kard van az oldaladon a lásd. ha hit és remény van szivedben . . . Gyere hát ide, kia János vitéz . .. Laci: Do az öledbe nem ülök, mert kard van az oldalamon. Petőfi : Láttál-e már gólyát ? Laci : Láttam, Sándor bácsi! Tavasz szál jön, ősszel elbúcsúzik... A majoros kéményé?! Í9 van egy gólyafészek. Petőfi: A kís gólyákat sz öreg gólya tanítja repülni, Laci: Nehezen tanulnak, egy le is bukott a kertbe, agyonzúzta magát. Petőfi: De jő volna oly magasra re pülni, mint a gólya madár! Laci: Sokszor néztem én is. Olyan kicsike s olyan messze repül, mint a sóhaj tás. így mondta Sára néni Petőfi: S ha lenéz a felhőkből, a nagy pusztát látja .. .Laci: Láttam már én is délibábot. Petőfi: Ügye, szép a ménes?* Laci: Van nekem is egy kicsi lovam. Megvárom, míg m^gnő, aztán ráülök és gyi! ellovagolok a felhők közeiébe. Petőfi: Látod, így lovagolt hajdan Árpád fejedelem ... Ok is keresték Tündérországot. Messze földről jöttek, nagyon messze földről és itt megállapodtak, Laci: Igen, elmondták már nékem. Elfoglalták szép Magyarországot.
