Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-02 / 49. szám
mR-, «JSFÜJisAti 1923. március 2. Mindez íelkiismeret-megmozdulás Azé a jobb lelkiismereté, mely nem törheti magán a vétkek nyomását, bűnök terhét 8 őszinte mea culpájával töredelmesen vallani, engesztelni akar, hogy békéje és lelki egyensúlya helyreállhasson. A tévedéseknek és hibáknak terme- ! szet88 sorsa, hogy eiöbb-utőbb kitudódnak és meg kell igazulniok. Az igazság ugyanis, minden hatalom közt a leghatalmasabb. Az igazság a mi erősségünk és fegyverünk, annak fényénél előbb utóbb boldo gul Magyarország. ZsirKay ]í#ss Visszautasítja a Keresztény sajtit írt rágalmadat. „A Nép továbbra is húzza a vészharangot!“ Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését j ered az ismeretség. Az egész háború alatt V«12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Meskó Zoltán sürgős interpellációra, Zsirkay János pedig napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Zsirkay János: A tegnapi nap folya mán újabb támadás érte nemcsak őt, hanem azt a sajtót és irányzatot, amelyet képvisel. Sajnálja, hogy nem volt jelen az ülésen, hogy azonnal válaszolhatott volna, de éppen a mentelmi bizottság tár gyalásánál volt és így nem utasíthatta vissza azokat a vádakat, melyeket ellene felhoztak. Az interpelláló képviselő megvádolta és kézlegyintéssel intézte el Anka Jánost, Benárd Ágostont, A Nép szerkesz tőségét s általában mindazokat, akik a keresztény és nemzeti irányt képviselek a sajtóban. A személyét ért támadás csak alkalom volt arra, hogy rajta keresztül elgáncsolják A Nép-et, a Szőzat-ot és általában a keresztény gondolat harcosait. (Nagy felháborodás a szociáldemokratáknál.) Rupert Rezső úgy állította be őt, mint Az Ember munkatársát. Kijelenti, hogy nem áll, csupán az az igaz, hogy Göndör Ferencnek iskolatársa volt. Innen ; a harctéren volt, háború után pedig fog- | ságban. Tehát nem volt fascista, mert nem I is lehetett az. — Rupen szórt rá vádakat, az a Rupert, akinek sikkéit tegnap itt felolvasták és amelyekben a keresztény és nemzeti irányzat mellett tett tanúságot; azonban az az idő elmúlt. Rupert frontot változtatott, de neki ezt nem róják fel bűnül, csak a keresztény és nemzeti irányzat képviselőinek piszkálják minden ügyét, hogy el< gáncsolják őket, helyesebben nem is őket, ; hanem rajtuk keresztül az eszmét. — Rupert támadja öt, mert A Nép munkatársa. Ám legyen, rendben van. Ő nem tehet róla. Ő nem ienet a Világ mun katársa, mint Rupert, aki bizonyára nagyon jől érzi magát abban a környezetben, amelyben a Biró-Biau Lajosok, a László-Lővr Józsefek, a Pogány Józsefek, a Diener-Dénesek tartoznak, akik miatt szenved az ország. Hát Rupert csak érezze jól magát ebben a környezetben. Ö továbbra is marad A Nép munkatársa, amely továbbra is húzza a vészharangot a magyar ébredésre. (Az üiés tart.) A rosszul épített kémények okai a legtöbb tűznek. Á kéményseprők véleménye a kéménytüzekröl. — Az új házak kéményeit kéményseprőknek kellene felülvizsgálniok. — Szikrakosarakat a kéményekre! Eger, 1923. március 1. -| Az elmúlt hónapban elég gyakran jelentkeztek a tűzesetek n vidéken, padlás ! tüzek, kémény tüzek pedig szép számmal Egerben is. A tűzvizsgálat esetről-esetre megállapította, hogy a tüzet kéményből : kipattant szikra okozta s ezzel aztán nyu- i godtan be is fejeződött az ügy. Amikor a jórészt kéményből eredő ■ tüzekkel foglalkozunk, tesszük ezt azért, ; hogy felhívjuk az illetékes hatóságok figyelmét az építkezés hathatósabb ellen őrzésére Az Egri Népújság munkatársa beszélgetett több kéményseprő mesterrel. Az idevonatkozó vélemények nagyjában meg egyeznek s amint az alábbi sorokból lát ható lesz, a kéményseprők nagyon is tadják, hogyan és hol kell a baj okát keresni, íme az egyik vélemény - A tűzesetek nagyobbrészt — meg sem gondolná az ember — a «szakszerűen» épített kéményekből erednek. A kéményekben — ugyanis — sokszor beépítenek gerendát, amely tüzet íog s egykettőre alá •sap a láng a padlásra is. A kéményeket felül kellene vizsgálni fontos tűzrendészed érdekből, de meg a közönség tűzbiztonságának megóvásáért is. Az ilyen kéményeket, amelyekben — ha csak véletlenül is — gerendát hagytak, vagy a padlásrészen már nem tűzállóak — haladéktalanul át kellene építeni, javítani. íme, egy másik vélemény: A kéményseprők régen harcolnak már azért, hogy az épülő házak kéményeit átvizsgálhassák. De minden ilyen kisérlet hiábavalónak bizonyult, mert az építészek avval torkolnak le bennünket, hogy értenek a dologhoz. Pedig ha értenének', nem cáfolnának rájuk a kéménytüzek, amelyeket szeretnének a felgyülemlett koromra s a kötelességeiket elhanyagoló kéményseprőkre fo^ni. Pedig a kéményseprők már nagyon sok esetben akadályoztak meg tűz-kaiaszurófákat, figyelmeztetvén a tulajdonosokat a kémények tűzveszélyes- ségére. A harmadik véleméay szerint a hatóságoknak el kellene rendelni, hogy a kéményekre szikratőgó kosarakat alkalmazzanak, így egy-kettőra meg lehetne akadályozni a kéményből kipattanó szikrákból eredő tűzeseteket, különösen ott, ahol még fazsindelyesek a háztetők. A vasbetonból készült hosszú, sugár kémények a legalkalmasabbak a tüzek meg- gátlására, ezekben a szikra elhal. A fenntebb közölt véleményekből látható,, hogy a kéményseprők teljes tudatában vannak hivatásuk komolyságának s megszivlelécre méltó megfigyeléseikkel sokat használhatnak a köznek, ha ugyan illetékes helyen megfontolás tárgyává teszik. Érdekes számok Oroszország gazdasági életéröl. Eger, 1923. márc. 1. Párisi jelentés érdekesen számol be a mai Oroszország gazdasági állapotáról. Hivatalos adatok szerint Szovjet- oroszország évi jövedelme 400 millió aranyrubel. A lakosság átlagjövedelme fejenként 28—30 rubel. A vasútvállalatok közül megmaradt 7, így a forgalom */3 ára csökkent Az adók a paraszt jövedelmének részét fölemésztik, az ipari vállalatokra kivetett adók pádig sokszor magasabbak, mint a vállalat jövedelme. Nemrégiben a kormány azt a javaslatot terjesztette a volt gyár- tulajdonosok elé, hogy vegyék vissza gyáraikat, de azzal a kötelezettséggel, hogy az összes javításokat elvégeztetik s a gyárakat a lehetö legrövidebb idő alatt üzembe helyezik. A volt tulajdonosok az ajánlatot nem fogadták el. Oroszország lakosainak száma 1917- ben 180 millió volt, ma 120. Bevetett föld az 1917. évinek 40%-a. Az állatállomány a békebelinek '/«» része. A kisipar 12, a gyáripar 60% ra csökkent az 1917. évivel szemben. A bolseviki párt tagjainak száma a titkos összeírások szerint 71,240 ember- E számban csak azok foglaltatnak benne, akik már 1917-ben is tagjai voltak a kommunista pártnak. A Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara az üzlethelyiségek rekvirálása, felmondása és a szabad bérmegállapítás ellen. Eger, 1928. március 1. Az utóbbi időben Budapesten a lakáshivatal összeírta a lakás-célokra használható iroda , raktár-, üzlet- stb. helyiségeket. Minthogy ez az eljárás valószínűen a vidékre is ki fog terjesztetni, a Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara már most állást foglalt a kereskedelmi miniszternél a lakáscélokra használható, ipari és kereskedelmi célokat szolgáló helyiségek rekvirálása ellen. A Kamara egyben rámutatott felterjesztésében arra is, hogy müy végzetes, katasztrófáiig következményekkel járna a kerületben kereskedelemre és iparra, ha az új lakásrendelet a sz* bad felmondást és béremelést mondaná ki, mielőtt a házépítések országszerte, a kívánt keretekben, meg nem indúlnak. A túlzott üzletbéreket a mai rossz gazdasági viszonyok, a fogyasztás lecsökkenő»« áa az üzletekre háruló egyenes és közvetett adó- és közteher miatt a kereskedők előreláthatóan nem bírnák megfizetni és éppen a legszolidabb üzletek szűnnének meg a túlzott üzletbérek következtében. Előreláthatóan ugyanilyen végzetes következménye lenne annak is, ha a szabad felmondási jog mondatnék ki az új rendeletben, mert azok a kereskedők éa iparosok, akik a felmondás folytán elve szítenék üzlet-, illetve mellékhelyiségeiket, nem lennének képesek más helyiséget kibérelni. A Kamara annak kimondását is kérte az új lakásrendeletben, hogy minden olyan esetben, amidőn üzlet- vagy műhelyhelyisóg rekvirálását kérik, a lakásügyi hatóság köteles legyen határozathozatal előtt az illetékes kereskedelmi és iparkamarát meghallgatni. «Hiszek egy Istenben,hiszek egyhazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. >
