Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-01 / 48. szám
Ára hétköznap 15 kor., vasárnap 20 kor. Eger, 1923 március i. csütörtök. XL. évf. 48 m agawaageasagesgiaaif iffgtjffwwnnnniii pgw « £idfixetési dijak postai szállítással Egg hóra 350 K. — Segged ívre 950 K. *geaz és félévi előfizetést aem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRE Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám XL A földreform körül. Eger, 1923. febr. 28 Föld ! Föld ! Te vagy ma milliók szive vágya. Egy évtized előtt pénz, pénz volt a keblek sóhaja. Pénzért mindent kapunk, mondották kőt lusztrummal ezelőtt. És pénz ért volt kenyér, lakás, ruha, cseléd, úri élet. Ma a pénzkiráiy őfelsége trónfosztott lett. A háború pallosa leütötte fejéről a koronát; trónját össszezúzta, uralmát elvitatta. És a föld, mely hitvány pénzen árúba került, cserélt sok gazdát, — ma tisztelet tárgya. Ha van föld: van kenyér, van ruha, van cseléd, van nyugodt élet. A föld leverte a pénzt. A pénz a föld előtt megalázódott. Szegény pénz! Boldog föld! A pénz után, az ő uralma idején, Dagy volt a hajsza, a lőtás-futás. Akinek volt pénze, árgus szemekkel Őrködött fölötte, akinek nem volt, lenézett pária vala. Ma futnak tőle. Pénzt nem tartani, túladni rajta, befektetni — járja a jelszó. Ezt csiripelik a verebek is. A földtől futottak azelőtt; ma föld után szaladnak. A földre éhes tömegek verődtek ősz- sze, mert ma ez a boldogság, ez a szívek vágya. A földreform megnyitotta az utat. A vágyak, a kívánságok apró csónakjai le ereszkedtek a zsilipeken. A bírák százai dolgoznak a reformon, hogy dűlőre vigyék gazdasági életünk egyik igen nagy kérdését. És h8diárvák és özvegyek, rokkantak és törpebirtokosok dagadó vitorlákkal járják a vágyak vizeit. Sok föld cserél gazdát. A hadiárvá hoz majd így szól anyja: Apád vérének jutalma. A h&disrva roegeimogasja a föld rögét és ezt mondja anyjának: Anyám, annyira szeretem ezt a kis földet, meghalnék érte. Van sok lemaradt reménykedő. Re menyeik megsemmisültek, haraggal gon dóinak az új, boldog tulajdonosokra. Harag, irigység üti fel a fejét itt ott. A szegény árva, özvegy töri fejét, hogyan fizesse a járadékban a vételárat, hogyan szerelje föl : ez a mának nagy gondja. Ti új földesek! Acélozzátok meg kar jaitokat! Verítékéé arcotok lehulió cstpp jei termékenyítsék meg a röge? s új életnek forrása legyen a talpalaitnyi föld. Ha munkátok nyomán kikéi a vetes, ha learatjátok az első kalászt: áldjátok az Istent, aki e Kánaánt nekünk adta. Régi gazdák! ne nézzelek haragos szemmel az új birtokosra. Ne sajnáljátok a földet, mely új kézbe jutott. Testvéretek 6. Egy fajnak gyermekei, ugyanannak sz anyának, a magyar földnek fiai vagytok. Mi lesz a többtermeléssel ? — kérdik sokan. A többíermelés zökkenőbe jut, de a megmaradt nagybirtok újabb befektetés sei, tőkével gyarap* dva visszanyeri erejét, tevékenységét. Példát ad a sok kis gazdának. Versenyre hát! Ettől derül fel új aapunk. Dr Cs L. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban, fliszek Magyarország feltámadásában. Amen. I Hsltay beterjesztette az 1922—23-iK ftre szili tßltsigfetftt. 40 6 milliárd a deficit. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 7,11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja Sopron vármegye közönségének feliratát a dohánytermelés további engedélyezése tárgyában, továbbá Székesfehérvár közönségének feliratát a nemzetgyűlésen folytatott ismétlődő személyeskedések és botrányos jelenetek tárgyában. Ezután az indítvány- és inter- pellációs könyvet olvassák föl, majd a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot fogadják el harmadszori olvasásban. Ezután Kállay Tibor pénzügymin’szter beterjeszti az 1922—23. évre szőlő állami költségvetést. Kállay pénzügyminiszter: Tisztelt nemzetgyűlés ! A magyar államnak az 1922. és 1923. évre szóló költségvetése 40'6 mii liárd deficittel zárult. A költségvetés kőt részből áll. Az egyik magába foglalja a közigazgatás és a kormányzat ezükségle teil, valamint a közadőkból folyó bevételeket. A másik része az üzemek kiadásait és bevételeit foglalja magában. A költség- vetés első részében a kiadások emelke dése nagyjában a hatszorosának, a bevételek emelkedése kétszeresének tekinthető. A második részben, vagyis az üzemi ki adásokról szóló költségvetésben, a kiadások nem egészen 9-szeres, a bevételek 8 szoros emelkedést mutatnak. — Ha öeszehasonlítjuk a békebeli költségvetést a mostanival, 3 figyelemre méltó momentumot találunk. A békebeli költségvetésbe föl van véve az állami költséguek szolgáltatása. A jelen költségvetésben is beállítottuk ugyan az állami költségek szolgáltatását, egyben azonban le is vontunk belőle 11 milliárdot, mert a feloldási munkálata ennek a régi államadósságnak nem fejeződött be. Ez a lényeges különbség. A másik különbség az, hogy a békebeli költségvetés idején nyu gödi gazdasági helyzet elé néztünk és nem nehezedtek ránk olyan' problémák, mint ma. Nem volt meg a kielégítetlen tisztviselői illetmények kérdése, nem voltak meg ezek a különböző kívánságok és tő rekvásek, amelyek a mai helyzetet megváltoztatták. A békével szemben lényeges különbség az is, hogy akkor a differenciát, amely ha felmerült, kölcsönökben fedezni lehetett. Most pedig ilyen kölcsön fölvétele ez fdőszerint nem áll módunkban. A kö zönség körében is elhangzott az a kívánság, hogy a viszonyok konszolidálása érdekében térjünk az aranykorona számításra. Ez mindenesetre olyan cél, amelyet el akarunk érni. Kijelenti, hogy az előterjesztett költségvetés jelenlegi formájával nem azonosítja magát. Azért nyújtotta be, mert szükséges a megvitatáshoz. — (Az ülés tart.) A városi képviselőtestület közgyűlése. Eger, 1923. február 28. A képviselőtestület, ma, szerdán délelőtt 10 ór kor tartotta rendes havi köz gyűlését Trak Géza h. polgármester nlnök- lete alatt. A polgármester megnyitó beszédében üdvözölte Babocsay Sándor v. ország gyűlési képviselőt * ormányfőtanácsosi kinevezése alkalmából, majd részvéttel je lentette, hogy Eiohbrunn József, Egur város érdemes, köztiszteletben álló pol gára, aki a városi képviselőtestületnek is hosszabb ideig volt tagja, elhunyt. Napirend előtt Láng Nándor interpellál a helypénzek arányos megosztásáról. Javasolja, hogy ,a helypénzt a szegényeknél ne emeljék. Balkay Béla java- solja, hogy az iparosok átalányösszegben kiegyezhessenek. Kálnoky István dr. h. főjegyző kije- jelentette, hogy a termelő nem fizet hely- pénzt; ha ez előfordult, csak túlbuzgóság lehetett. Egyébként nincsen akadálya an nak, hogy az érdekeltek átalányösszegben kiegyezzenek. Székesfehérvár szabad királyi város törvényhatósága állást foglalt a lakások felszabadítása tárgyában, amiről hozzájárulás végett átiratban értesítette Eger várost A közgyűlés a határozathozatalhoz hozzájárult. A Hevesmegyei Takarékpénztár űj részvényjegyzésével kapcsolatban a köz gyűlés elh tározta, hogy 133 új részvényt • vásárol s 640 500 K kölcsönt v*-sz föl e '* célra a Hevesmegyei Takarékpénztártól. A Városháza játékbazár üzlethelyiségét a közgyűlés Kálnoky Viktor dr. ügyvéd javaslatára évi 119.000 korona bér összegért a képviselőtestület egyhangúan Farkas Ferenc városi adőfőtisztnek ítélte, hangsúlyozván, hogy érdemes, becsületes, puritán működését jutalmazni kívánja. A Deák Ferenc utca egy részét kis ^kockakővel már beburkolták. A hátralevő rész elkészítéséhez 17 vaggon kiskockakő szükséges 2 millió 600 ezer korona értékben, a Kertész utca betonirozásáboz pedig 3 vaggon portland-eemeut, mely 1 millióba kerül. A 3 millió 600 ezer koronát a város az árvaalapbői veszi föl. Frank Tivadar h. városi tanácsos ezután Debrecen város átiratát ismerteti. A kereseti adók helyébe az áll. kereseti adó lépett, mellyel az állam a városok háztartásin könnyíteni akart. Ekkor a hatályba lépését elodázták, úgyannyira, hogy a város, amely nem tud más jövedelemforrás hoz jutni, a III ik osztályú kereseti adó tízszeresét rótta ki előlegképen a lakosságra. A gyűlés nem járult ugyan hozzá az átirathoz, de elhatározta, miszerint utasítja a tanácsot, hogy e körülményre hir detmányben hívja föl a közönség figyelmét s nehogy adója megsokasodjék, apró részletekben törlessze kereseti adóját. A Vécsey utat, mely a Csurgóig ve zet, a közgyűlés mezei útnak nyilvánította. hogy az érdekelt szőlőtulajdonosok saját érdekükben is gondoskodjanak jő- karbantartásáről. Lukács Béla képviselő kijelentette, hogy a birtokosok egyelőre
