Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-27 / 46. szám
Ära 10 korona. élőfizetési dijak postai szállítással Egg hóra 360 K. — Stgged évre 960 K. tgesz és félévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomd» Telefon szám 21. „A kereskedők sötét színben látják a jövőt.“ újabb drágulási hullámot zúdítsanak a ■nép nyakába. A folytonos drágulásnak egyik leghatalmasabb forrása az ilyen közhangulatnak mesterséges előidézése. Az ilyen közhangulatban drágít mindenki, még maga a közönség is — esztelen vásárlásaival. Egymást ugratják es ejtik lázna a mesterségesen terjesztett balsejtelmekkel és végül együtt szidják a kormányt, hogy nem tud segíteni. Hát lehet oly nemzeten segíteni, a bajból kiemelni, amelynek egy rétege ily lelsdisrneretlanűl kelti veszett hírét s maga is oly könnyen beugrik és megvesz, a helyett, hogy hitével és bizalmával, kitar tásával, áldozatkészségével és erejével a kormány intézkedéseit a saját maga érdekében alátámasztaná?! n. A pécsi ébredő-nagygyűlfs a tőzsde bezárásit Követeli. 50 esztendőre visszamenően vegyék revízió alá a névmagyarosításokat. koronát, de a drágaság nem állott meg, mert az üzleti világ a fenti gonosz hírek hatása alatt «utánpótlási» árakkal és mindenféle machinációval siet magát előre fölvértezni az előre festett «sötét jövő» ellen. Veszhet az ország, felfordulhat minden, de nekik Byeraiök kell!! Ugyanez a gaz manőver érvényesül a jővátételi hírek hallatára. Még semmit sem állapított meg a jővátételi bizottság. Még az soar biztos, hogy ha megállapítja is & fizetendő összeget, kell e mindjárt fizetni, vagy halasztást kapunk 10 évre. De az űzérvilág már mindenfelé rebesgeti: «Majd lesz nagy drágúlás megint,» és már ez elég arra hogy ezt a félelmet újra belekalkulálják az árakba és ezen a címen * Eger, 1928, február 27 Gazdasági életünk vészmadarai már három éve, kisebb nagyobb időközökben, de állandóan ezt kuvikolják, ezt huhogják a nemzet fülébe az újságok betűin át, a börze őrült kavarodásában, a pult mögül, a «öntés mögül. Hol van az Istennek az az orvosa, aki meggyógyítsa azt az emberi testet, melyben állandóan ott van az a lázbaeillus tanya, mely állandóan gyengíti a szervezetet, mérgezi a vért?! Lehet-e azt a nemzetet talpraállít ni. amelynek éppen gazdasági szervezeteit olyan elemek foglalják le, akiket a vagyongyúj tés láza hajt, ennek az úzór-ösziöunek gyors nyerészkedési vágya korbácsol; amelyben nincs ellentálló erő, áldozatra való készség ?! Háborúban becsülettel helytáilani esik az ellenállás fokozásával és nagy áldozatokkal lehet. Mi pedig ma gazdasági há borúban vagyunk. A trianoni bekét úgy szerkesztették meg, hogy állandósítsa szá- munbrs-a gazdasági háborút; hogy rontsa pénzünket, hogy ne erősödhessünk meg ; hogy legfölebb csak vánszorogni tudjunk, de talpra ne állhassunk. Ez a trianoni béke célja! A mi kötelességünk evvel a gonosz céllal szembeszállni; minden erőnket meg feszíteni; a legnagyobb áldozatokat is meghozni, hogy ezt a trianoni eélt megsemmisítsük, vagy legalább .is gyors le- folyásának gátat vessünk. Lehet-e megtűrni, hogy ebben a nagy küzdelemben a nemzet testében egy állandóan rothasztó baeillustanya legyen, mely vagyonszerzési vak idegességével, bűnös önzésével a trianoni célt siettesse; a győző ellenség segítségére menjen — ellentálló erőket sorvasztó sejtelmeivel és üzelmeivel ? Olyan gaz játék ez, mintha a háború alatt a harebamenő katonáknak azt hirdették volna, hogy a «vezérkar sötét szín ben látja a jövőt, az összeomlás biztos, ne menjetek a harctérre». Aki ezt tette volna a háború »latt, azt a hadbíróság az ellenséggel való eimboraság, a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűn miatt felakasztotta volna. Ehhez hasonló nemzetelleni bűnt követnek el azok, akik a nemzet gazdasági nagy küzdelmében üzérkedő sejtelmeikkel, híreikkel gyöngítik az ellenálló erőt, mes terségesen és folyton hajtják a drágaságot fölfelé. Ha a pénzügyi kormányzat nagy, idegölő munkával stabilizálja a koronát, akkor gonoszúl azt hirdetik, hogy ez: «Nem természetes.» «Nem soká tarthat.» «Hirtelen nugy zuhanás lehet.» Sikerült már félesztendej« 20 körül megállítani & Pécs. (M T. I.) Vasárnap d. e. tartották meg az Ébredő Magyarok nagygyűlését Pécsen. A gyűlést Forster Jenő, az Ébredő Magyarok Egyesülete helyi csoportjának elnöke nyitotta meg és indítványozta, hogy a nagygyűlés táviratilag adjon bizalmat és szerzetének kifejezést a kormányzó és Prohászk». püspök iránt. A nagygyűlés elfogadta. — Palőczy Horváth István, az országos elnök, kifejtette, hogy Dánia példáját követve, a népet rá kellene bírni a népfőiskola léteeítésére. Azután Hegedűs György nemzetgyűlési képviselő beszélt. Beszéde közben arról szólt, hogy adott az Isten hazánknak egy férfiút, akiben volt bátorság kellő időben az ország gyeplőjét megragadni: ez a férfiú a kormányzó. A közönség hosszantartó, lelkes őváeióban részesítette a kormányzót. Azután Kádár Lehel és Budaváry László, végül az ÉVIÉ helyi csoportjának elnöke előterjesztett egy javaslatot, a- melyet a a közgyűlés egyhangúan maga Diák-hangverseny. — A ciszterci-rendi egri szent Bernát- főgimnázium ifjúsági zenekörének hangversenye. Eger, 1923. febr. 26. Már egy két hete hallottuk az első híradásokat a gimnáziumi zenekor idei hangversenyének megtartásáról és mint évről évre, úgy most is érdeklődéssel vártuk, az előző évekhez mérten magasabb színvonalú műsorral kecsegiető es ét. Igen jólesett látnunk, milyen értékes, szép nsfgy közönséget gyűjtött össze az érdeklődés a főgimnázium tornatermében. És most I évá tett. A határozati javaslat a következő : 1. A Pécs—baranyai ébredő nagy gyűlés tiltakozik az ellen, hogy a pécsi Tudományegyetemet a budapesti egyetemekről kiszorított zsidók a NumerusOlausus törvényének kijátszására használják föl. 2. Vegyék revízió alá, 50 esztendőre visszamenően, a névmagyarosításokat. Til: takozik az ellen, hogy zsidó fajú egyének a magyar név felhasználásával megtévesz- szék a bel- és külföldi közvéleményt. A nagygyűlés felhívja a kormányt, hogy 1 terjesszen javaslatot a nemzetgyűlés elé, amelyben a büntető törvénykönyv Csen- gery kódexének a magyar fajra káros rendelkezéseit sürgősen változtassa meg. 3. A nagygyűlés felhívja a kormányt, intézkedjék sürgősen a budapesti tőzsde bezárása iránt. 4. A nagygyűlés követeli, hogy a kormány intézkedjék az árúuzaora letöréséről is. utólag szintén megállapíthatjuk, hogy a hangverseny nagyon megérdemelte ezt a látogatottságot, mert a várakozásnak teljesen megfelelő, sőt talán még meg is lepő előadást élvezhettünk. A zenekar Kéler: Magyar koneert- nyitányát és Flotoie Mártha nyitányát élénk, lendületes, aprólékosan kidolgozott előadásban mutatta be, a műsor végén pedig egy túlságosan terjengős, nagy fantáziát adtak elö Offenbachnak * Orfeusz a pokolban» e. klasi-zinus operettjéből, a- melynek néhány unalmasabb részletéért kárpótoltak az eleven, behízelgő daliamú, vidám lüktetésű epizódok. Eger, 1923. február 27. kedd. XL. évf. 46 sz.
