Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-02-25 / 45. szám

Ara 10 korona. Eger, 1923, február 25. vasárnap. XL. évf. 45 sz. ' ■-« Aymmmmamtrnmmsimßmmmm/moim előfizetési dijak postai szállítással Sgg bóra 350 K — Sagged évre 950 K. igttz és félévi előfizetést acm fogadunk cl. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BHEZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. WiMiiiViwwiiínriiaiiiwcujaiiri» z. s 1*17 százalék. Eger, 1938. febr. 24. Orosaor«zág, teljes néven : Orosz szo­cialista szövetséges tanácsköztársaság, kí­vánóéi volt arra, hogy az egykor oly ha­talmas, de e kommuaizGiV't útján halálra vált országban hány kommunista van, A népbiztosok tanácsa tűhá; elrendelte, hogy meg kell ő*«t számlálni. Ki is men­tek a számláló-lapok a teljhatalmú elnök­ség szigorú psrane^ával 8 a most múlt esztendő végin sikerült összegezni az eredményt. És ez az eredmény egyszerűen meg­döbbentő a hivatalos orosz körökre. Volt ngy mis a kommunista pártnak 4i 0 430 rendes tagja, a bolsevik! párti ak 117.924 tjgjelöitje, a kommunista ifjúmunkások szervezetei pedk 289.839 tagot számláltak. Összesen tehát 818 ezer 193 kommunista volt Oroszországban a múlt esztendő vé gén Ennek azonban majdnem a fele még csak jelölt, vagy pedig úgynevezett ifjú munkás. Megdöbbentő azonban ez a szám azért is, mert az orosz tanácsköztársaságnak 70 millió lakosa van. Könnyű ebből kisiíá míta; i, hogy bevallottan kommunista őr zfllmű lakos van M7 százalék, vagyis min­den tízezer emberből 117. Az arány t/hát olyan, mintha Egerben, amelynek körül­belül harmincezer lakosa van, háromszor 117 (351) ember rksrna ura lenni életnek halálnak. E számok alapján könnyű tovább okoskodni. A szent demokráciát, a nép uralmát hirdető kommunizmus cs,:k masz- legoi. Csak hirdeti az egyenlőséget, de annyira nem valósítja meg, hogy a 70 milliónyi lakosságból c*:ak 800 ezer paran­csol, a többi 69 millió csak engedelmes­kedni tartozik. A jog annak az 117 szá­zaléknyi embernek kezében v-n, a köte­lesség pedig egy cseppig a többire hárúl. A kevés kiválasztott eszik iszik, dőzsöl, a roppant négy többség pedig éhen pusz tál. A kommunisták jól élnek, élveznek; a nem kommunisták pedig tengődnek. Az a kérdés: mi tartja tehát fenn a a szövetséges tanácsköztársaság népbizto­sainak uralmát? Egyetlen ezó a felelet: a terror. A terror, a rémítés, a megrémítés egyetlen fegyverük. A rémület igézete tartja fogva a 69 millió ember lelkét. Az igázta le, hogy az akasztőfák százezrein látta embertársainak utolsó, kínos vonag lását. Millió golyó tört össze pillanatok alatt ugyanannyi szívet és szakított* el millió munkás életnek fonalát. Az, hogy mindenkinek vau már egy két kedves ha­lottja, aki a boUevunius áldozata. Az, hogy teljesen kiirtott nagy családok em­léke rajzik a lelkekben. Az, hogy a terror­fiúk, akárcsak annak idején nálunk, pilla natnyi szeszélyből is ölnek, kíuoznak, gyilkolnak mindenkit, akinek van félteni valója s aki máskép mer gondolkozni, mint ők. . . Kérdés sem lehet, hogy ez az állam­alak megfelel e az emberiség haladó, fej­lődő törekvéseinek. Semmiesetre sem. Ez visszavisz az i Kger, 1923 február 24. A «Magyar S:iő»-ban panaszkodott Gsépány József kir. gazdasági tanácsos, hogy a bortermelők máig sem kapták meg a m gigérí borhiteli s a bor ára nem áll arányban a munkáltatás költségével. S ig*n okos gondolatot vet föl Hogy szeszt csak bőrből lehessen kifőzni. Nagyon helyes, ha a burgonyából, kukoricából nem engedik meg a szesz főzést; hiszen a burgonyát és kukoricát a közólelmezástöí vonják el, mikor szeszt főznek belőle. Ez pedig óriási kárt okoz. Ez olyan kérdés, amelyet nem lehet agyon hallgatni. Ez föltétlenül emelné a szőlő termés értékét. A borhitel ? Ez nem a kormányon múlik. Egyedül a szőlősgazdákon. A gyöngyösi gazdsszövetségi gyűlő sen Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő azt mondta: — A kormányban megvan a jóakarat, de mikor a szőlősgazdához kerül a sege delem, az valahogy nem jől érkezik oda, tehát a vízvezetéket kell megvizsgálni. Én a pincéizövetkezeti gyűlésen azt mondtam, hogy a vízvezetéket nem meg vizsgálni keil, hanem le kell rombolni. A szőlősgazdáknak nincs szükségük bank közvetítőre, adják oda nekik maguknak. Világos, hogy Kis Jánoshoz és Nagy Andráshoz kúlön-külön nem jöhet le a kormány és nem olvashatja le nekik a pénzt külön kü'öu, de ha a gazdák pince- szövetkezetbe tömörülnek, akkor ennek a szövetkezetnek útján minden szőlősgazda megkapja a borkölcsönt. Czettler képviselő úr azt mondta ugyanott: — Nem csodálatos, ha olyan apának, akinek hat fia van, szemrehányást tesznek, hogy miért nem házasítja meg a fiait. Ellenben csodálatos, ha oly- apának tesz nek szemrehányást, akinek hat lánya van ; hogy miért nem adja férjhez a leányait. Nekem van hat fiam és hat leányom. Kis­gazda vagyok, búzám is termett és borom is van. A fnmit mind megházasítottam, mert a búzámat elvitték. A leányaimat azonban nem tudom férjhez adni, p^dig szépek: a borom ma is a pincémben van. Kivitelt kell tenát teremte ú a borunknak, mivel a borunkat mi magunk tnind nem tudjuk meginni. Híressé keli tenni* újra a magyar bort. Erre való a pinceszövetkezet. Akkor majd mi fogunk rendelkezni a bo runkről. Ezt a pinceszövetkeze i gyűlésen Nyiredy egyetemi tanár kapcsolta b«le a beszédebe: — A magyar bor ma a külföldön nem hires, hanem hírhedt, azaz rossz, híre van. Jórészt az osztrákok ».-állították ki a bor únkat, de a jo borokat mint a saját termésüket viiték tovább, a rossz botsat pedig mint magyar bort. — Köz vetetlenül szállítsuk ki tehát külföldre, de ne mind Ausztriába, vagy Ausztriától '/együk el a külföldi piacot. Erre azonban erő keli, nagy erő. Az a külföldi borkereskedő nem jön Gyön­gyösre, vagy Egerbe azért, hogy Kis Já­nosnak a 3 akó borát megvegye: neki 10—20,000 hektoliter egyforma bor kell. Hogy tehát ezt teltessük, alakítsuk meg a pinceszövetkezetei. Tanulság: Minél előbb alakítjuk tehát meg a pioceszöveskezeíet Egerben, annál ham rább megkapják gazdáink a bor kölcsönt és pedig a saját szövetkezetünk útján. S akkor nem hírhedt, hanem híres lesz az egri bor, mind hiába mesterkedik az osztrák ellenünk, nem bír velünk. Mi közvetetlenül szállítjuk ki jó borainkat külföldre, as osztrák p.'dig igya meg a saját borát maga. Ha azonban jót akar inni, vehet tőlünk, de ann ik az árát azután aii határozzuk meg s nem ő. Ezért adják már be az ívtartók az íveket, hogy teljes erővel munkához lát­hassunk s megtarthassuk végre az alakúló közgyűlést. Lipesey Péter ár. BaS HiRíüK A NÁGYVTLAtf BÖL Külföld. A litván kormány a memeli kérdésben visszautagítja a nagyhatalmak határozatát. - Franciaország nem adja ki kezéből a Ruhr-vidéket. — Delcasső, volt francia külügyminiszter meghalt — Április 3 án lesz az olasz királyleány es küvője. Németországban csak Luden- dorffek nem helyeslik az orosz orientációt. — A franciák és belgák teljesen átveszik a Ruhr-vidóki vasúti hálózatot. — Mace­dónia függetlenségi harcát nem tudják megállítani — A jugoszláv kormány dí­jat tűzött ki a főik élők fejére. Magyarorszag. A bombamerénylet so rán kitűnt, hogy még szakértők sem tud ják fölrobbantani a Rassainak és Miklós Andornak küldött bambákat. — Megindult a tárgyalás a közszolgálati alkalmazottak rendkívüli segítségének fölemeléséről. — Újabb gazdasági tárgyalások lesznek Ma gyarorezag és Ausztria Között. — A buda pesti orvosok fertőző betegségektől félnek a vízhiány miatt. — A szerb egyház har cot hirdet a Jugoszlávia magyarok ellen. — Az egyetemi tanárok a nemzetgyűlés segítségét kérik. — Károlyi Mihály Kana­dába készül. — Az antant vadat is köve­tel tőlünk jóvátétel címén. — A Vitézi Rend márciusban díszelőadást rendez az Operában. — Roboz Imrét az oláhok át dobták a demarkációs vonalon. • Hiszek egv istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában ! Amen.» / ISWIwTWS3&«S»3i WIWWIMIMII UH Ili l il i.'liMlliln MHJ, III lllll^»<llia»WlM»]liMWIfWi1 I * i őskorba, amikor a legvadabb erő, a leg- i kegyetlenebb szív tartott rettegésben min- j den mást. Ez megsemmisíti az emberiség | haladásának minden eredményét. Akár- | csak Oroszországban, ahol a legnagyobb nyomor és pusztulás jelzi a lakosság 117 százalékát tevő kommunistáknak pár esz­tendős uralmát. Tessék választani: jobbe hát a kom­munista állam ? ! Az egri és a gyöngyösi pinceszövetkezet.

Next

/
Thumbnails
Contents