Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-02-24 / 44. szám

Ära 10 korona.

Eger, 1925. február 24. szombat. XL. évi. 44. az.

Előfizetési dijak postai szállítással igész és félévi előfizetést nem fogadnak el. segged évre 800 K. — Egg hóra 280 K,

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum, kiadóhivatal: Líceumi nyomda

Telefon szám 11.

Balkáni erkölcs.

A papai nuncius az ö;szd(ötö Kapocs a KatotiKas társadalomban.

Eger, 1928. február 23.

Szomorú eseménye van a magyar közéletnek. A Kassai Károlynak és Miklós Andornak küldött pokolgépek tartják izgalomban a belső viszálykodástől, a külső bonyodalmaktól megviselt lelkeket. Nyugalomra volna pedig szükségünk, hogy annyi szörnyű csapás után el tudjuk végre takarítani a szörnyű, véres háború, áldatlan nemzetpusztítő forradalmak még mindig fölhalmozott s őlomsulyként reánk nehezedő nyomait. Nyugalomra, amely megfojtja a testvérharaot, mely elfelejteti a gyűlöletet: békét, önzetlen készséget a nemzet ügye iránt parancsolna a meggyötört Kismagyarország boldogtalan lakóira.

Fájó szívvel állapítjuk meg, hogy nagyon messze vagyunk ettől az áldást hozó nyugalomtól. Olyan ez ez ország, mint a háborgó teng t. Bábeli zűrzavar ütött itt tanyát s akárhová megyünk, bár merre nézünk: a honfiúi bánat könnygyöngyei helyett a meghasonláa, sértett hiúság és büszkeség, durvaság és könyörtelenség rémes vonásait látjuk az arcokon. Aztán néha-néha a nemtelen gyűlölet vil lánios szikrájának kisüléseként bomba, pokolgép robban, jeléül annak, hogy ko molyán, egymás bőrére megy itt a játék.

Balkáni erkölcs ez, mely távol állott eddig a magyartól, amelynek' keresztényi érzése, lovagiassága mélyen megvetette a gyilkost, a bombát, a pokolgépet, a politikai és társfsdalmi harsnak ezeket a rémes balkáni eszközeit. A hosszú háború, a véres forradalmak, a trianoni béke volt a szülőanyja ennek a balkáni erkölcsnek. Béke van. És csak erre van szükségünk, éppen ezért helyre az ésszel, helyre az erkölccsel!

Egy egész világ választ ül bennünket Kassaitól és Miklós Andortól, mégis minden erőnkből tiltakoznunk kell az ismeretlen merénylők gyalázatos cselekedete ellen. Tiltakozik ellene minden keresztényi érzésünk, magyar lovagiasságunk.

Elég volt a bombákból, a pokolgépekből. Könyörtelen nyomozást és büntetést követel a nemzet megsértett becsülete!

Vasúti szerencsétlenség a salhauseni pályaudvaron.

Essen MTI. A Wolff ügynökség hivatalosan jelents: A salhauseni pályaudvaron két személyvonat, amelyet franciák vezettek, a m.litarizált szakaszon összeütközött. A romok közül iöbb halottat és ’ 18 súlyosan sebesültet szedtek ki. A pálya- i udvart szigorúan elzárták és emiatt a sze- j rencsétleuségről további hírek uisceenek.

Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Somogyvármegye közönségének feliratát, amelyben a jóvátétel ellen tiltakozik. Ezután az elnök kijelenti, a Ház n plójából megállapították, hogy Propper Sándor a tegnapi ülésen tartott beszédében olyan kifejezéseket használt, amelyek ellenkeznek a parlamenti illemmel. A nagy zajban ezeket a kifejezéseket nem hallotta, most utőiag uta-íija rendre. Bejelenti, hogy Straus? István napirend előtti felszólalásra, Saly Endre pedig sürgős felszólalásra bért és kapott engedő yt.

Strausz István: Az indemnitási törvényjavaslat tárgyalásánál az elemi iskolák kormányzatára tett kijelentésében fölemlítette a pápai nuncius nevét. Nagy sajnálattal tapasztalta, hogy az ide vonat kozó szavait a közvélemény úgy fogta fel, mintha a Szentszék követe ellen vádat akart volna emelni. Tartozik azzal a kijelentéssel, hogy felfogásától távol áll ! az ilyen szándék. Hiszen mindenki tudja, í hogy Schioppa pápai nuncius teljesen is- ! meri a magyar katolicizmus helyzetét. Tel- jesen tisztában van azzal, hogy a magyar katolikus társadalom között az összekötő kapoea a pápai nuncius. T ljr-sen távol áll tóle az a célzat hogy a katolikus összetartást megbontsa. (Helyeslés.)

Ezután áttérnek a mérnöki rendtartásról

Ä Károlyi-uradalom,

amelynek, mint majorátusnak, Károlyi Mi hály gróf volt a haszonélvezője, gszdát •seréi. Á törvényszék, mint el: öfokú bíróság kimondotta ítéletét s az elkobzott vagyon a m. kir. kincstárra száll.

Az új gazda bizonyára sokkal jobban kihasználja maid a nemzet érdekében. Legalább is annyira, mint amennyire eddigi méltatlan gazdája kihasználta a — nemzet ellen.

Szörnyűséges az a bún, amiért ezt a roppant birtokot elvesztette az «emigráns» gróf, aki a bírói ítélet szerint elkövette a hűtlenség, a felségsértés bűntettét; szándékosan támogatta a nemzet ellenségeit a minden törekvése bebizoDyíthatóan nemzetellenes volt.

Ha valaki kételkednék a magyar bíróság igazeágérzetében, annak csak viasza kell lapoznia pár esztendőt a magyar nemzet kálváriájának szomorú történeté ben. Megtalálja sszokat a Rőtét, elijesztő tényeket, amelyeknek megbélyegző befejezése ez a lesújtó bírói ítélet.

Ez a rettentő ítélet azonban minden

szóló törvényjavaslat rószlates tárgyalására.

Az eisó tfzakaszaál Várnai Dániel szőiai fel.

•a*

Kéri, hogy a szakaszt módosítsák aképen, hogy mir denkit, aki 8 évi gyakorlattal rendelkezik és a feisöipai iskolát elvégezte, automatikusan vegyenek föl a kamara tagjai közé. Hermann Miksa előadó ismételten hangoztatja, hogy a mérnöki kamara intézménye senkit sem akar munkájában megzavarni és csupán a mérnöki cím jogos használatáról van sző. Az ipariskolát végzett egyének nem tévesztendők össze a j műegyetemet végzett egyénekjei. Azt sze- retné, hogy az ipariskolát végzett egyének matúra nélkül is lehessenek műegyetemi hallgatók. (Általános helyeslés a baloldalon.) Kéri a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását. A Ház el is fogadja A harmadik szakasznál Benedek János új bekezdést ajánl, amelyben az állana, hogy a magyar mérnökök előnyben részesüljenek a külföldiekkel szemben.

Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter Benedek János indítványához szól hozzá. Kijelenti: előfordulhat az, hogy külföldi honosok, kivételes esetekben, nem mellőzhetők. Lehetetlennek tartja, hogy h mindenkori kereskedelmi minisztereit között akadjanak olyanok, akik külföldieket részesítenek előnyben magyar honos- | sál szemben. Ezért kéri a szakasz eredeti j szövegében való elfog dúsát.

| (Az ülés túrt.)

becsületes hazafit — megnyugtat. Hiszen Károlyi Mihály gróf még akkor sem lenne érdemes erre a nagy birtokra, üogyha sohy be nem avatkozik a politikába. Elvégre minden ‘jog kötelességekkel jár. És Károlyi Mihály evvel a sok ezerholdas birtokkal sok kötelességei is vett volna át. Három-négy vármegyére terjedő uradalma csak úgy ontotta az «élet* et, a drága állatok ezreit, a gyapjút, a dohányt, a fát, általában a nyers,érmén} ek minden fajtáját. Mintha a jó Isten markából cseppent volna ide ez a talevény fold, hogy használjon a magyarnak.

És nem használt. Gazdája «sakszórta, pocsékolta a sok-sok milliót. És míg a birtokán lévő falusi iskolájának kútja kenteden, fedetlen volt: ő maga világvárosok pompás palotáinak pelyhes ágyában szcb- dergett a legteljesebb biztonságban. A szegény magyar paraszt iskolás gyermeke i csak hadd potyogjon a kútba, csak hadd fulladjon bele. Mikor pedig a hatóságok rá akarták szorítani a grófot, mint *kegy- urat», hogy csináltasson a kútnak kávát: egész a közigazgatási bíróságig, a loges- legelső fokig fölvitték a ptrt. A magyar