Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-22 / 42. szám
o SÖKI NBFÜJSAö 1923. február 22. Az elnök nagy nehezen tudja helyreállítani a rendet és folytatja az elnöki előterjesztést, majd az interpelláciős köny vet olvasták fel, amelybe 18 interpellációt jegyeztek bo. Ezekre a napirend letárgya- lása után, l/22 órakor térnek át. Míkoványi Jenő, c mentelmi bizottság olőadója, beterjeszti a bizottság jelentéséi Lingauer Albin háromrendbeli, Láng Ferenc, Kiss Menyhért, Nagyatádi Szabó István, Per- laky György és Ceik József mentelmi ügyében. Az elnök jelenti, hogy Huszár Károly, Pakots József, Berki Gyula, Létai Károly és Meskó Zoltán a bombamerénylet ügyében napirend előtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. Az első felszólaló Huszár Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! Azou hírnek tudomásul véteie késztet engem tiltakozó szavam felemelésére, hogy agy képviselő és annak családja ellen terveztek merényletet. Gonosztevők, bolondok mindig vannak a világon. A bolondokat azonban beküldik a bolondok házába, a gonosztevőket pedig a bíróság ítélete alapján elfogják és ártalmatlanná teszik. (Propper: Fogják meg őket is.) Huszár: Ez a forradalom, amely néhány éve elfogta ezt a nemzetet, úgy fel- zavaría a társadalmi rétegek lelkiállapotát, hogy ebben az atmoszférában nagyon könnyen megteremnek ilyen őrüli gondolatok. Meg vagyok győződve, hogy az ügynek kimondhatatlanul ártunk, ha a dolgokat ös3zekovorjük. A politikai gyil ko3ságokat és pereket semmiféle körül menyek között és semmiféle cél érdekében megengedhetőnek nem tartom és mindig elítélem. Van kormányunk, amely fel tud ezekkel szemben lépni é3 Össze tudja morzsolni őket, de egyenlőre fellépni senkinek sincs joga. Azt szeretném, ha a Ház minden egyes tagja arra az álláspontra helyez kedne, hogy ezt a gonosz merényletet erkölcsi szempontból elítélné. Do nem szabad a mai nehéz helyzetben újra szén vedélyektől vezéreltetve állást foglalni. — E jelen pillanatban nem tudja, hogy a belső vagy külső ellenség hajtotta-e végre a merényletet. Nem tudja, miféle hasonlókép elenyésznek, ha semmiféle híva- ' tál, sem más egyéb pénzért nem kapható.» i Salluslius azt is elpanaszolja levele- | ben, hogy a szenátus lejárta magát. «Az atyák, akiknek tanácskozása a nehéz időkben a köztársaságot mindig megszilárdí tolta, most a pártharcokban, kapkodva tárgyalnak: hol ezt, hol azt határozzák s amint a rajtuk uralkodó pártok szeszélye és követelése hozza magával, aszerint ítélik meg a közjót, vagy rosszat.» A szélesebb és titkos választójogról tanácskoztak, akár csak ma, abban a Íriszemben, hogy a forma meg tudja javítani a lényeget, az elvadult helyzetet. Sallustius szeretné, ha Caesar diktátor lenne, hogy megmentse a hazát; hogy eredménynélköliek ne legyenek a háborús áldozatok; hogy a jogrendet helyreállítsa és a pánviszályokat megszüntesse. «Rómának végveszélye közéig, ha polgár polgárral összetűz, mert így elfáradva és elvérezve idegen király és a nép zsákmánya leszen. Különben ezt a birodalmat az egész földkereksége, ha az ősz szes nemzetek összefognak is, megingatni és felforditani nem tudja. Ezért: teremtsd ' meg az egyetértést, űzd távol a széthúzást. Ez azonban csak ügy lehetséges, ha a köl tekezésnek és fosztogatásnak véget vetsz.» Nem elég itt a régi intézményekre érdeket szolgálnak ezek az ismételten visz- szatérö esetek. Kéri a Házat és különösen a baloldali ellenzéket, hogy ne tekintsék ezt pártkérdésnek, mert ha annak tekintik, akkor nem akar olyan testületnek tagja lenni, amely ilyen kérdésből párt- kérdést csinál. Nem lehet itt merényletekkel, iitkos társaságokkal ilyen kérdéseket elintézni. (Az ülés tart.) Nincs az egri malomban rozslisztkészlet, A Hatvani Gőzmalomból utallak ki az egri járás számára 27.50 q rozslisztet. — A Futtira egri képviselője nyilatkozik. Uj körzeti malom be állítása szükséges. Eger, 1923. febr. 21. Az Egri Népújság legutóbbi ezámá ban szóvá tettük, hogy a Futura a lisztet nem tudja kiutalni közmegelégedésre. Munkatársunknak Ssmrecsányi L;jo*, a Futura miskolczi képviselője a kővetkezőkben nyilatkozott: — Nem minden malom gyárt rozslisztet, így nem minden malom rendelkezik rozslisztkészIoUel és az adott viszonyoknak megfelelően kénytelen a lisztet kiutalni onnan, ahol van rozslisztkészlet. Belátjuk, hogy a szállítás, a fuvar drága, de a semmiből venni nem lehet. Nem a Futura a hibás. A Futura csak elosztó szerv. A bajokon a köséislmazési minisztériumnak kellene segítenie, még pedig egy űj körzeti malom beállításával, pl. Fáiban. Kálhoz a hevesi járás több községe és az egri járás is könyebban hozzáférhetne. Egy uj körzeti malom beállítása azonban — nehéz dolog, mert egy malom sem látja sziveßan a malom-ellenőröket. A Hatvanból kiutalt 27 50 q liszt rozsliszt. Azért kellett a Futurának Hatvanból kiutalnia, mert Egerben a gőzmalom rozslisztet asm gyárt. A vármegyén munkatársunknak a liszteJiátás referense a következőket mondotta : — A Hatvani Gőzmalomból 27 50 q lisztet utaltak ki az egri járásnak. Hogyan menjünk mi moss ezért a kvantumért Hatvanba? Utazási költség, átvétel, fuvar, bevagonirozás, vasúti költség, ismét fuvar olyan horribilis pénzösszegbe kerül, hogy legalább 30 koronával drágítja a liszt kilóját. Elismerjük, hogy a Futurát rosaz- iadulat nem vezeti, erre nem gondoltunk s nem is gondolhatunk. Da azt hisszük, hogy az érdekeket össze lehetne egyeztetni még pedig úgy, hogy egy malomból uta,ják ki a lisztet, vagy - két egymáshoz közelebb fekvő malomból. Ha nincs készlet, inkább várunk 10—15 napig, de a nagy fuvart megfizetni nem tudjuk. A magunk részéről azt kívánjuk még megírni: foglalkozzék ezzel az üggyel a közigazgatási bizottság s az új körzeti malom beállítása végett Írjon föl 8 köz- élelmezési miniszternek. Csodálatos, hogy a hatósági lisztet nem mentesítik a vasúti árúdíjszabás alól. Ebből a szempontból i% lehetne tenni valamit. A pinceszövetkezet. Eger, !Ö28. február 21. Vasárnap gyűlést tartott a Gazda- szövetség Gyöngyösön, amikor beszédeket mondottak a pincagzövetkezet érdekében : Nyiredy Jenő dr., a közgazd. egyetem tanára, Zettler Jenő nemzetgy képviselő, Bernáth István, az Or*z. Gazdaszövetség elnöke és Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző. Ezután még Bozsik Pál dr. gyöngyös1 plébános és nemzetgy. képviselő és Puky Árpád dr. polgármester, aki azt i3 kilá tásba helyezte, hogy a város maga több millióval lép be a szövetkezetbe, előbb azonban a gazda társadalomnak kell meg mutatnia komoly akaratát. Az aláírási ívekst Gyöngyösön maga a Gazdakör vette át g az gyűjti a j«gy zéseket. A gyűléseu jelen volt a londoni Times tudósítója is, aki örömmel győződött meg a magyarság közgazdasági törekvéseinek tiszteletre méltó voltáról $ arról, hogy — sajnos — tömérdek akadálya van ne mes szándékaink magvaiésításának. hivatkozni, hiss’ esek már régen (miután megromlottak az erkölcsök) gúny tárgyai lettek, hanem egyszerűen parancsold rá mindenkire a takarékos életmódot. Hiszen szokássá lett, hogy a fiatal nemzedék elpocsékolván a magáét és a másét is, a legdicsöbbnek tartj?, hogy szenvedélyüktől és mások unszolásaitól semmit sem tagadnak meg; ezt tekintik erénynek és nagylelkűségnek, a jámborságot és szerénységet pedig álmos tunyaságnak bélyegzik. így jutnak az elvadult lelkek go tíosz útra, ahol az élet szokott reudje nekik nem elég, hanem a közrendet fölza várják és régi adósságaikat újakkal tetőzik. Miért is a jövőben az uzsorának vess véget, hogy így mindenki a magáéra viseljen gondot. Erre az az egyetlen igaz út társaság boldogságának növelésében, nem pedig fogyasztásában mutassák ki.» Majd inti Caesart, hogy az ifjúságra nagy gondja legyen: *Az ifjúság jámborságban és munkában lelje kedvét, nam költekezésben és gazdagságban. Ez mind lehetséges, ha a pénzvágyat és annak tiszteletét, ami mindenekfölöU a legveszedelmesebb, elveszed. Ha azt kutattam, fel boncolván, hogy'a híres férfiak mi úton szereztek maguknak hírnevet; népeket, nem zeteket hogyan tettek hatalmasokká ás I viszont, mely okokból mentek tönkre a leghatalmasabb birodalmak és országok, mindig ugyanazon jók és rosszakra bukkantam. Ssnki sem emelkedhetek ki, senki sem juthat a halhatatlanok közé, ha csak föl nem hagy a pénz és a test vágyaival; ha a léleknek szolgál és nem a szenvedélynek hízeleg; a munkában, a béketfi- résben, a jó rendszereteken és vitéz tettekben gyakorolja magát.» Majd arra inti Caesart: ne tűrje, hogy a háború gyümölcsét azok élvezzék, akik nem is vettek részt a háborúban. «Az ; egyik harminc ütközetben harcolt, a másik | egyben sem», a szétosztható jószágokat I azoknak kell adni, akik harcoltak a bazá í ért (földosztás!). Többet kell termelni; az állam háztartásában be kell vezetni a takarékosságot ; az ingyenélést meg kell szüntetni, munkaalkalmat kell adni a népnek ! «Gon j doskodnod kell, hogy a népnek, melyet a | közélelmezéssel megrontottak, munkaal- : kalmakat teremts.» Caesar e jó tanácsokat nem hajthatta végve. Március idu6án meggyilkolták. Ró mában a romlottság nőtt három századon át, zsarnokság alá került, a birodalom ezétbomlott. Nagyságából csak romok maradtak. Hat évszázadon át vad harcok színtere volt Európa. Bűneink ugyanazok, sorsunk is ugyanaz lehet. Dr. Nagy János.
