Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-06 / 4. szám
2 go-ill NÉPÚJSÁG 1923. január 9 A Piactéren felhangzott a Himnusz. Az ülésterein lassan kiürült s mikor Kálnoky Viktor dr. megnyitotta a népgyűlést, körülbelül hatezer ember hullámzott széles, fekete tömegben a Piactéren. Kálnoky Viktor dr. hazafias tüzű megnyitó beszédét Széchenyi István gróf szavaival fejezte be: — A múlt kiesett kezünkből, a jövőnek urai vagyunk. Sokan azt hiszik, hogy Magyarország volt, én azt hiszem, hogy lesz. Kálnoky dr. megnyitó beszéde után Kiss Menyhért dr. képviselő jelenik meg a nép előtt. Beszól az októberi forradalomról, a zsidóság veszedelmes tórfoglalásáról. 1720- ban 12.000, 1923 ban már 1 millió zsidó él az országban. Aggódva látja, hogy a zsidóság 55—60%-a ügyvéd, orvos, hírlapíró és csak 0 2°/»-a napszámos, földműves. Nagy vita folyt le, hogy melyik az államfenntartó tényező: a nyelve, vagya faj. Disraeli angol államférfival vallja, hogy minden hazug a politikában, csak a faj az igazság. Nekünk, magyaroknak két honfoglalást kell végezni: az egyik a határok visszaszerzése, a másik a magyar faj és az ország megtisztítása a zsidóságtól. Budaváry László volt képviselő beszélt Kiss Menyhért dr. nemzetgyűlési képviselő után. A jóvátétel ijesztő rémét mutatta meg akkor, amikor elmondotta, hogy 420 milliárd aranykorona jóvátételt követel tőlünk az antant. (Felkiáltások : Nem! Nem! Soha!) Azt akarja, hogy minden csecsemő 20.000 korona adóssággal jöjjön a világra. A kisantant pedig még e maradék országot is föl akarja osztani, (soha!) el akarja venni címerünkből hegyeinket, (soha !) a négy folyót, (soha!) Ez az igazságtalan ság fölháborító. Meg fogjuk még mutatni ennek a vén Európának, hogy nép, mely vérrel szerzett hazát, nem törölhető el a föld színéről. (Úgy van.) Amíg a magyar vérzett, az országban egy idegen parazitafaj nőtt óriássá. Az ő bűne volt a nagy nemzeti összeomlás. A nemzetgyalázatot tovább tűrni nem lehet. Az Ébredő Magyarok Egyesületének nem egyedüli programraja a zsidókérdés. Legszentebb célja az integritás. Arra törekszik, hogy Magyarország magyar legyen. Majd határozati javaslatot terjeszt a népgyűlés elé, mely szívének egész melegével és lelkesedésével mondotta ki, hogy táviratilag üdvözli a kormányzót. Követeli a népgyűlés a kormánytól, hogy kiáltson vétót az antantnak. Az ország egy fillér jóvátételt sem fizet. (Él jenzós. Soha! Soha!) Követeli a nemzet- gyűléstől a nemzeti eszme diadalrajutta- tását a törvényhozásban, a destruktív lapok megszüntetését. Követeli, hogy vegyék el a zsidó háborús vagyonok 80°/i át. Követeli, hogy a 8—10 szobás lakásokat rekvirálják el a zsidóktól és juttassák otthonhoz a hajlék tálán keresztény családokat. Követelik, hogy nyílt, becsületes és nemzeti politikát csináljanak. Ha ez nem történik meg, akkor az ébredő keresztény magyarság szent eaküvel fogadja, hogy a tettek mezejére lép. ' — Nem azt mondjuk — kiáltotta Budaváry — hogy menjetek előre, hanem azt, hogy jöjjetek utánunk! AZ B8kŐ. S ekkor levett kalappal, szent meghatottsággal esküdött a nép, hogy vissza- szerzi a határokat, az országot, visszaadja az elnyomottak szabadságát. Meg esküdtek a kettős keresztre, a három halomra, mely a magyar címerben úgy tartja a kettős keresztet, mint egy pogány ősmagyar oltár, Hadúr és Isten kézfogása. «Mersz» van itten. Az utolsó szónok Héjjas Iván volt, akit harsány éljenriadallal üdvözöltek. Héjjas a következő hatásos szavakat intézte a nőpgyüléshez : — A haza visszaszerzéséhez két dolog kell: mersz és összetartás. Mersz (a mellére üt) van «litten», s ha az összetartás nincs meg *ott>, majd a fejekbe verjük! A népgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget. Ä n8H délutáni nípgyíítfjc. Délután 4 órakor már úgy megtelt nőkkel a Városháza nagyterme, hogy moz- dűlni sem lehetett. A polgármesteri hivatal, a folyosó, a Piac tér ugyancsak tömve volt, úgyannyira, hogy párhuzamos nép gyűlést kellett tartani. A szónokok fel váltva beszéltek az erkélyen és az ülés teremben. A nők népgyűlésének megnyi tását ugyancsak a Himnusz előzte meg Özv. Misik Jánosáé megnyitó szavai után Budaváry László beszól a teremben, az erkélyen pedig Kiss Menyhért dr. Budaváry László a nők hivatásáról beszélt, a női eszményről. Tartsák távol magukat a nők. a politikától, de ügyeljenek arra, hogy a férfiak helyes úton haladjanak. S ha megtántorodik a férfi, álljon elő az asszony: — Uram, ez az út nem a magyarok útja, hanem az árulás útja. A nők legyenek az őrszemek az éjszakában. S ha Te Deumra kondúl az ország fölött a harang, újra eljönnek, hogy köszönetét mondjanak az egri nőknek a hősies kitartásért. — Ügy áldjon meg benneteket a magyarok Istene — fejezte be Budaváry — ahogyan a haza és Isten iránti kötelesség- teket teljesíteni fogjátok. Héjjas Iván a beszéd elhangzásakor érkezett meg. Lelkesen ünnepelték. Özv. Misik Jánosné üdvözölte, Ráczkevy Pannika ős Éliás Pannika tüzes szavak kíséretében virágcsokrot nyújtottak át neki. Kiss Menyhért dr. beszélt ezután a teremben közvetlen kedvességgel, az erkélyen pedig Boczonádi Szabó Imre gyáros szónokolt. Héjjas Iván megköszönte az üdvöz lést és avval fejezte be beszédét, hogy «Bennem nem fognak csalódni.> Ekkor az erkélyen Budaváry László beszélt, majd Héjjas Iván jelent meg az ezrekre menő sokaság előtt. A népgyűlés a Szózat eléneklésével fejeződött be. Héjjas és kísérete ezután a Mária- utcai Földműves Olvasókörbe hajtatott, hol Kiss Menyhért dr. beszólt a földműveseknek a keresztény gazdasági harcról. Ha a zsidóval eredményesen akarjuk fölvenni a harcot, gazdaságilag ia föl kell fegyverkeznünk. Az Egri Pinceszövetkezet is a keresztény szőlősgazdák gazdasági megerősödését célozza. Minden keresztény szőlősgazdának ott van a helye. Ne szájjal szidjuk a zsidót, hanem dolgozzunk ellene. Héjjas Iván beszélt még a földművesekhez, kijelentete, hogy akik jól tudnak mulatni, tudnak azok a harctéren is verekedni s a magyar föld felszabadítását várja a magyar földmű vastól. Héjjas Iván ezután tisztelgett a főispánnál. A Koronában este bankett volt Pohárköszöntőt mondottak: Hetényi Gyula dr. Héjjas Iván édesanyjára, Bárdos József dr. Héjjas Ivánra, Trak Géza a nemzeti egységre, Budaváry László az integritásra. Pataky István dr. pedig egy versét olvasta föl. Héjjas Iván még este elutazott Egerből. Bell jVUKlós a börze, HartetteH 0 a titkos naoopötlnmoH ellen. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 3/*H órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint következik az indemnitásí javaslat általános vitájának folytatása. Az első felszólaló Bell Miklós. Kifogásolja, hogy a kormány még mindig kölcsönöket folyósít a bankoknak. Nézete szerint ez helytelen politika, mert ezzel a kormány a nemzetrontó elemeket támogatja. A külkereskedelmi mérlegünk passzivitására mutat rá, hogy 1 és 3U év alatt 48 milliárd összeg vándorolt ki külföldre, tudniillik annyi a passzivitáei tétel. A mai kereskedelmi politika kedvez a kapitalizmusnak. A kormánynak először köteles sóge legyen, hogy az egész vonalon megszüntesse az erkölcstelenséget, mert amig gazdasági életünkben ilyen erkölcstelenség uralkodik, addig konszolidációról beszélni nem lehet. Határozati javaslatot nyújt be a börze, a kartellek,,a titkos monopóliumok megszüntetéséről. Huszár Elemér mentelmi jogának megj sértését jelenti be. Kéri a bejelentés sür- ! gős letárgyalását. Az elnök a bejelentést : átteszi a mentelmi bizottsághoz; a sür- I gősség kimondását pedig szavazás alá bo- i csátja. A Ház nem járul hozzá a sürgősség- | hez. Rastay Károly hibáztatja a Huszár j Elemérrel történteket. A régi rezsim alatt, ilyen esetben, mindig lett volna a belügyminiszternek egy-kót elitélő szava és ma azt nélkülözni kénytelen a Ház. Visszatérve a legutóbbi ülésen történtekre, hibáztatja Cs8rti Józsefnek azt a közbekiáltását, «Éijen a népköztársaság!» A népköztársaság alatt mindenki azt a rezsimet érthette, amelyet ő is épp úgy elitéi, mint a Ház minden tagja. Tehát megérti a felindúlást. — Azután az elnöki kijelentéseket hibáztatja. Az elnök megmagyarázza Rassaynak, hogy itt nem a szólásszabadság korlátozásáról volt szó, hauem csak Cserli József rendreutasításáról, azért a közbekiáltásáért, mellyel a Ház rendjét incidens- szerűen megbántotta. (Az ülés tart.)
