Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-21 / 41. szám
Hr» 10 korona. Eger, 1923. február 21. szerda. XL. évf. 41. sz Előfizetési dijak postai szállítással ff giss és félévi előfizetést nem fogadank el. «legged évre 650 K. — Egg hóra 240 K. POLITIKAI NÄPILÄP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Harc a devizaközpont körül. Eger, 1923. febr. 20. A kereskedelmi, pénzügyi miniszte * rek, a Devizaközpont és a pénzügyi tanács együttes erővel, tervszerű munkával tartják a koronát 20 körüli értéken már egy félesztendeje. A külföldön ezt olyan komolynak vették, hogy a különféle valu ták számításánál a koronát fogadták el számítási alapúi, mint állandó értéke^ Nálunk az üzleti körök sohasem hittek ennek komolyságában, pedig örülniük kellett volna, hiszen az állandó koronaórték a reális üzletnek és vállalatnak biztos alapja. De hol vau nálunk reális . üzlet ? ! A koronaérlék állandósításában legtöbbet a devizaközponínak lehet, köszönni. Ez szüntette meg a valuta-üzérkedést, a játékot a pénzzel, koronánk szánszándé kos rontását. Ez akadályozta meg a derűre borúra való behozatalt. Ez természetesen sok spekuláns, sok árúfelhalmoző számítását megzavarta. Kezdték ezért á Devizaközpont működését 'nyerészkedési rágalmakkal illetni, mikor pedig ezzel nem sokra mentek: méllékűton igyekeztek a Devizaközpont munkájának az ered ményét meghiúsítani. Az értékbörzőről a terménybörzére tették át játékuk színterét. A terményekre kötöttek határidőüzleteket. Januárba! kötöttek márciusi, áprilisi szállításra 15 — 18 ezer koronás kötéseket. Lábonálló búzára már 22.000 koronát ígértek mázsánkint. És majdnem «élt értek. Majdnem sikerült meghiúsítanak a Devizaközpont négy hőnapos munkáját. Külföldön kezdett a korona értéke esni. A külföld u. i. úgy gondolkozott: ha Magyarországon a búzáért már világparitáaon túl Ígérnek árat, akkor a magyar korona értéke *incs annyi, mint amennyit a Devizaközpont hivatalos értékelése jelent. A közélelmezési miniszter erre eltiltotta a batáridő-üzleteket a börzén és a korona megint állandó maradt. Hivatalos helyen azt is megállapították, hogy a határidőüzletek másrészt arravalők is voltak, hogy a nagy malmok üzleti érdekeit szolgálják. A közélelmezési minisztériumban, adatok alapján, kiszámí tották, hogy a budapesti malmokban a dec 31 ig vett búza középára mázsánkint 9.800 korona volt, a vidéki nagy malmokban pedig 8.300 korosát ért el, de a lisztet úgy bocsájtották forgalomba, mintha a búzát az utolsó szemig a legújabb árfo lyam szerint vették volna. A h iáridő üzlet a liszt árát még jobban növelte volna és a haszon még nagyobb lett volna. Erre a miniszter árdrágítás elleni eljárást is kilátásba helyezett. Az utánpótlási árak hozzászásoííása is a korona rontására törekszik. Míg a korona leesőben volt: ez indokolta az utánpótlási árat, de mióta a korona állandó, csak a korona rontására törekszik. Annyira hozzászoktak az utánpótlási ár felszámításához a korona ingadozása idején, hogy most is folyton hozzászámítják az árakhoz és ezt azzal indokolják, hogy úgy sem lesz a korona állandó, ók tudják, hogy spekulálókkal letörik a koronát, És a «hazafiamközgazdasági tevékenység» címén, melyért ezelőtt báróságot kaptak, most milliókat vágnak zsebre. A határidő-üzlet megtiltása után a zugbörzékre vetették magukat. 20 koronás aranyat 20,000 koronáért adtak vettek, mintha a koronánk tízen állana. Ha nem esik is a korona, ők úgy tesznek, mintha esnék; végre is esni fog, számítanak a spekulánsok. Most, gyűléseken munkás-elbocsájtáe- ■al, üzembezárással fenyegetőznek a nagykereskedők és magánvállalatok, ha a Deviza központ nem ad elég devizát a behozatalra. Fölpanaszolják, hogy csak szövetekben 70 millió volna az ország szükséglete és 14 millióra adott a központ devizát. ' A Devizaközpont és a minisztériumok behozatali politikája pénzünk értékének állandósításával függ össze. A nagykereskedők és a nagyvállalatok érdeke pedig: a nagy behozatal, nagy forgalom, nagy haszon. Nem bánják, ha a pénz esik is, Hisz’ ennek kiegyenlítésére való az utánpótlási ár. A devizaközpont munkája egyben a behozatal korlátozásával a magyar ipart és termelést fokozza. A pénzt arra kényszeríti, hogy termelő munkába fektessék és ez, itthoni termeléssel pótolja a behozatali hiányt. De ez az üzletembereknek nem tetszik, mert a termelésben nem lehet oly gyorsan forgatni a pénzt, mint a közvetítésben és nem is lehet oly gyorsan milliomosnak lenni. Ezért akarják jerichói lármájukkal a Devizaközpont és a kormány országos érdekű működését elgáncsolni. Ez a nemzet számára improdukciő, sót destrukció, de a saját zsebük számára nagyon is produkciós üzleti szellem hozta bö a heti 8 százalékos «kosztpénzt», a kiszopolyoző uzsorának e gaz eszközét. Ez pocsékolta el a bankoknak adott 40 milliárdos hitelt. Ez ellen a vámpírszellem ellen minden eszköfct föl kell használnunk A jerichói trombitákat a torkukba verjük; a kosztpénzzel való kiszipolyozást uzsora- birősághoz küldjük ; a bankhiteleknél meg számon kérjük: hová fordították és csak produktiv, termelő hitelt engedélyezünk, n tMk árt**#)» '-.v'SBast..S asSsewSfSteiWti fvtsnaé* Lloyd George Anglia és az Egyesült Államok intervencióját sürgeti a német jóvátétel ügyében. London. Lloyd George az Alsőház ban tagnap mondott beszédében többek között kijelentette azt, hogy ö a kormánynyal egy nézeten van és igen kívánatos lenne, ha az angolok és franciák együtt haladnának. A Franciaország iránti barátság azonban nem jelenti az, hogy Angolország minden egyes francia miniszternek minden egyes tényét kénytelen legyen helyeselni. A jóvátételi kérdésben semmi oly-.n nincs, ami szükségessé tette volna azokat az erőszakos lépéseket, amelyeket a franciák tettek. Rámutat Lloyd George az ő minisztersége alatt az angol kormány részéről tett javaslatokra, amelyeket Poincare elutasított és hangoztatta, hogy az uj kormánynak liberális javaslatait szintén elutasították. Meg van győződve a jóvátételi követelések jogosultságáról; ha azonban a most kezdeményezett lépésnek nem lesz eredménye, akkor a jóvátételről többé nem lehet sző és ha eredménye lesz, akkor a költségek olyan nagyok lesznek, hogy megint csak nem eredményezhetnek jóvá tételt. Németországot szét lehet darabolni, de ebből kinek lenet haszna?! Teljesen a r m u mellett van, hogy Franciaország biztosítékot kapjon. Lloyd George a kormányhoz apellált. Tegyen kezdeményező lépést és kifejezte azt a nézetét, hogy érintkezésbe kell lépni az Egyesült Államokkal is. Ezután mindkét állam együttesen forduljon Francia- országhoz. Ami a közvéleményt nyugtalanba, az a lehetőség, hogy Németorszá got fölszólítják olyan összeg fizetésére, ami teljesén meghaladja teljesítő képességét és azt határozatlan időtartamú megszállásra használják ürügyül. KiS H i R SK A üG Y VILÁGBÓL. Külföld. Moszkva összetűzött Angőrá- val. — Pogromok és ellenforradalmak vannak ismét Oroszországban. — Antiszemita népgyűlés volt Bukarestben. — A francia katonaság gépfogyerrel ostromolt meg a Ruhrvidéken egy német gyárat. — Risin cseh pénzügyminiszter meg halt. — Az angol Alsóházi) >n ma kezdték meg a vitát a Ruhr kérdésről — Tavasz szál Olaszország öt nagy városa ünnepli Petőfit. — Cunő kaneeüar közvetítést vár valamelyik harmadik nagyhalaiom részéről. -- Véres verekedés volt Bécsben a szociálisták és a kommunisták köpött.
