Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-20 / 40. szám
Előfizetési dijak postai szállítássá? Sgész és féléül előfizetést nem fogadnak el. Megyéd évre 65G E. — Egg hóra 240 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BHEZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Eger város Petőfi-ünnepe. Eger, 1923. február 19 A Gondviselés útjai kiszámíthatatlanok. Hány eset történt már úgy magánosokkal, mint nemzetekkel a történelem folyamán, hogy az igazsághoz vezette őket a Gondviselés útja. Akkor, amikor emberi szemmel nézve, talán legaiesszebbnek látszott a cél: a csöggedés, a nyomorúság legnehezebb pillanataiban tűnt föl egész váratlanul előttük a Gondviselés útja. . . Az elmúlt század első évtizedeiben kiváló lángelmék születtek a magyar ég alatt. Különösen egy, aki a sző, a gondolat szárnyán lázba hozta az egész világot. A szabadság, a szerelem szent himnuszai röppentek ki sz agyában levő isteni szikrából. S a Nagy Magyar Alföldet, annak népét minden propagandánál ékesebben, igazabban ismertette meg a világ művelt nemzeteivel. Majd a Kárpátoktól az Adriáig terjedő drága földet, Magyarországot pengeti világjáró lantján, hisz «Ha a föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta. . .» .. . Petőfi Sándor neve ismertté lett az egész világon, de megtudták azt is, hogy egy maroknyi nép él a Kárpátoktól az Adriáig, mely kultúrára termett s mely ágy a múltban, mint a jövőben becsülettel teljesíteni fogja azt a hivatást, amit rárótt a történelmet író Gondviselés keze. És ez a nagy szellem itt lebeg most is a magyar ég alatt, a magyar szívekben. Itt van körülöttünk, bilincsbe vert magyarjai között, ostorozó, vigasztaló szava felcsendül lelkűnkben, mérhetetlen fájdalmunk és nyomorúságaink közepett is. De a világnak is beszól. Centennáriumát ünnepük világszerte, így születése, titáni szellemi munkája megbecsülhetetlen fényt vet reánk, az eltiprott, a keresztre feszi tett magyarságra — egy évszázad leper- gésével is Szelleme tőkét jelent nekünk s beesüljük is meg; használjuk ki, amint lehet hisz’ ki tudja, hátha ez lesz számunkra a Gondviselés útja, amely szent igazsá gunkhoz segít bennünket. . . * Eger, az ősi város, mely öreg falai között tisztelhette három emlékezetes napon a szellemkirályt — méltóképen rótta le adóját Petőfi emléke iránt. A mezőkövesdi fdu-kiaíiítas megnyitására Horthy Mihlós kormányzót kérik föl. E célból legközelebb Báró Bottlis István és Zsóry Lajos vezetésével lizenkóit8gú küldöttség megy a fővárosba. ft jteVwMrnegytf jíípnVetfsi Bizottság petőfi-iittncpsfgc Gazdag és tartalmas műsor keretében ünnepelték meg Petőfi géniuszát az egri ifjúsági egyesületek, a Kér. Szocialista Egyesület és a Népfőiskola. A műsor 25 száma közűi 22 Petőfi vers, dal volt, melyből a színházi délután javarészt egyszerű földműves közönsége megismerhette Petőfi költészetét. A katouazenekar himnusza után a prolőgot Trak Géza h. polgármester mondotta, Petőfi életrajzát és költészetét ismertetve avv;;l az egyszerűséggel, mely legjobban illett ahhoz, aki megírta «üti leveleiben»: — Dehát lehet e szép az, ami nem egyszerű? Az ünnepi beszédet Rusztek Károly kir. tanf. mondotta, jellemezvén a «költőt» és az «embert» s különösképen Petőfi hazafiságát védelmezte a nemzetközi vörös lobogó híveinek agitációjával szemben. Az értékes, mindvégig lebilincselő ünnepi beszédet s közönség leikesen megtapsolta. Szebbnél szebb szavalatok hangzottak el a színpadon. Szavaltuk: Bogos Sándor, Szűcs Mihály, Tóth János, Zimány Jubaka, Mezei Józs f, Prezeuszki Mária, Scabó Sándor, Koncz Verőn és idősb Fodor Ignác. A dramatizált népdalok is őszin’e sikert arattak. E népdalokat énekelték: Peck Konrád, a Hatvan I—II. Ifjúsági Egyesület vegyeskara, Koncz Verőn, Páz- mándy Sándor, ifj. Fodor Ignác .Nyeste István és eiismerésreméitőan Szepes Ilonka. A Kar. Szoc. D dárda, a népfőiskolái dalárdások, a Hatvan I—II. Negyed Ifjúsági Egyesület férfikara, az Összesített Földműves Ifj. Dalárdák Thun Endre és Medák Lajos karnagy vezetése mellett énekeltek, sok sok megérdemelt tapsot aratva. ^ Nagy és szép sikere volt a magyar tárjanak, melyet Koncz Verőn, Szabó Sándor, Prezenszky Mária, Sebestyén Lajos Zimány Juliska és Szunyi János mutat tak be. Befejezésül a Szávay—Géczy Petőfi- színdarab I. képét játszották sikerrel a következők: Szauyi János, Elek Jolán, Nagy András, Szepesi Mariska, Gergely Sándor, Szabó Sándor, Zimány Juliska, Varga László, Böta András, Majoros Lajos ős Kelemen György. A Petőfi ünnepség tanúságot tett az egri földművesnép kultűrszínvonaláről, de tanúságot tett arról is, hogy úgy az ő, mint gyermekeinek irányítása lelkiismeretes, dolgos, munkát és fáradtságot nem kímélő kezekben van. Díszelőadás a Városi Színházban. Az este 8 órakor szintén a Városi Színházban lefolyt Petőfi est, méltó áldó zata volt a nagy szellem emlékének. Eger társadalmának színe-javát láttuk a páholyokban, a nézőtéren. A főkáptalan, a katonaság. a vármegye, a város, az állami ős egyéb hivatalok képviselői ünnepi lélekkel emelkedtek föl helyeikről, amikor a 14. gyalogezred zenekara Dillmann karnagy vezetésével nemzeti imádságunkba kezdett. .. Tordai Ányos dr.-é volt a szép programm elaő pontja. Prolőgot mon dott. Eszmékben gazd'g, fordulatokban változatos és különös volt ez a bevezető. Néma, áhítatos csöndben peregtek ajkáról a harmóniwusan folyó mondatok,gyönyörű gondolatok a szellemóriásról, akit szinte megjelenni láttunk az andornaki tetőn, mint a káp-'ázatosan fénylő üstökös pályájának kezdő vonalán. Percekig ünnepelte Tordei Ányos dr t a hálás közön ség, jeléül annak: hogy lelkében fölgyú ladt az ünnepi érzés kegyelete« lángja, hogy méltóan magába fogadja es megülje a magyar»ág büszkeségének soha el nem múló emlékezetét. Majd ez Egri Ének- és Zeneegyiet Erkel Ferencnek: Nyitány a Hunyady László operából című zeneművét ad a elő. A magyar füleknek különösen j leső 1 magyaros motívumokból, szőtt klasszikus alkotás sikerült előadása a közönség osztatlan nagy tetszését vívta ki. A külső látszatra is nagyméretű zenekar — 42 működő taggal — a hangmennyisőgek nagy tömegével vonúlt fel. (Csak az a kár, hogy színházunk színpadán a dinamikai hatások nem érvényesülhetnek kellőképen, mert a tetőzet nélttüli díszletek között a zíinórpadlás magas ürege elnyeli a hangtömegek nagy részét.) A változatos hangúlatú mű szépségeit a lehetőség sze rint kiaknázta a zenekar, hol lágyan, hol finoman, hol meg erőteljes, lüktető ritmikával keltette élő, zengő hangokra a holt kottafejeket. Az egyesület buzgó igazgatő- ! karnagya, Huszthy Zoltán, a rendelkezésre ’ állott rövid három próbán tanította be a n-m könnyű művet és hévvel, lendületesen vezényelte, mely újabb szép produkciő- í jáórt a hálás közönség tüntető tapsviharral jutalmazta úgy ót, mint a lelkes tnu- z-ikus-gárdát, a neiy a közelebb múlt időkben majdnem minden kuhúráüs eseménynél mindig Hzives buzgóíággal működött közre. A Koszorús Dalkör Petőfi—Lányi: Egy gondolat bánt engemet c. énekszáma következett ezután. Precízen, finoman, m jd drámai erővel énekelték kedves daEger, 1923. február 20. kedd. XL. évf. 40 sz Rt& 10 korona.
