Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-16 / 37. szám
Ä?a 10 korona ' Eger, 1923. február 16. péntek. XL. évf. 37. sz «*** w*r vG&s&ma area előfizetési dijak postai szállítással ígesz és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre 650 K. — Egg hóra 240 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BHEZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Babocsay Sándor — kormányfőtanácsos. Eger, 1923. február 15. Eger társadalmának egyik szerény, de érdemekben gazdag ős kiváló munkását, Babocsay Sándor volt országgyűlési képviselőt, Magyarország kormányzója a m. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Majdnem két emberöltőnvi hasznos és tisztes közéleti munkásság méltó jutalma ez a kitüntetés. Mindenütt, ahol hosz- szú évek folyamán becsületes ős nemes közéleti ős társadalmi munkásra volt szűk- ság, ott találtuk Babocsay Sándort az el sók között. Mindenkőpen méltó egyéniséget ért tehát a kormányzó elismerése, amely Eger társadalmában osztatlan örömet és megelégedést keltett. Különben minden magasztaló cikknél érthetőbben beszélnek a kitüntetett köíagja, különösen pedig a legfontosabbnak, a fegyelmi választmánynak az első időtől kezdve mai napig tagja. A kommunizmus után a vármegye középponti, járási és községi tisztviselőinek és minden alkalmazottja igazoló bizottsága előadójának választották meg, amely sok munkával járó föladatát lehető rövid idő alatt bevőgezte. Társadalmi téren. A háború alatt elnöke volt a Magyar Vörös Kereszt egri fiókjának. A közel 90 éves Egri Kaszinó nak is több éven át elnöke volt. Vissza vonulása alkalmával örökös tiszteletbeli elnökké választották meg. A háború alatt alakúit Egri Katolikus Kör elnökévé vá lasztotta m»g. Három évi elnöksége után visszavonúlván, itt is örökös tiszteletbeli elnökké választották meg. A heves vármegyei egységes párt díszelnöke. Itt említjük meg, hogy a Gaál Gaszton, Zichy Jáno3 gróf ős Klebelßberg Kunő gróf által egy évvel ezelőtt kezdeményezett Ciszterci Dfák-Szövetség egri osztálya i* Babocsay Sándort választotta elnökének a múlt óv június hó 29-én. tk A címadományozásról szóló hivatalos kormányzói kéziratot tegnap, a délelőtt folyamán adták át irodájában a kitüntetettnek Vitéz Bobory György dr. főispán, Isaák Gyula alispán és Puchlin Lajos vármegyei főjegyző. Babocsay Sándor meghatva mondott köszönetét a küldöttség üdvözléséért. ft tafóSgy ti a szafczerfezl(edfe a minisztertanács dl Kerül. F. hó 22-én utaznak le a zalaegerszegi internáló táborba. vetkező életrajzi adatai: Az 1846. évben született. Középiskoláit Egerben, a jogot pedig részint Egerben, részint Budapesten végezte s közéleti működése a következőkben foglalható össze: Az ügyvédség terén. 1868 ban, tehát 22 éves korában nyert ügyvédi oklevelet; 1875-ben, az Ügyvédi Kamara megalaku lása alkalmával, megválasztották az Egri Ügyvédi Kamara választmányi tagjának és a fegyelmi ügyek előadójának. 1881. évben lett az Ügyvédi Kamara ügyésze, törvény szerint az ügyvédi kar becsületének és tisztességének őre. Ezt a tisztét (kilenc alkalommal egymás után történt megválasztása folytát ) mindaddig, 25 éven át viselte, amíg az 1906 évben országgyű lési képviselőnek meg nem választották. Utóbb a Kamara helyettes elnökének s a fegyelmi bíróság elnökének, 1915. évben pedig a Kamara elnökének választották meg, amely tisztét mindaddig megtartotta (mert a kát állás összeférhetetlen)' amíg a Magyar Királyi Kúria ügyvédi tanácsának tagjává ki nem nevezték. Most is az. Eger városnál. A városi képviselő testületnek megalakulása éta tagja. 1881. évben megválasztották Eger város főügyészének. De ebben az évben megvá lasztották az Egri Takarékpénztár ügyészének is. Minthogy pedig a két állás teendői időközben annyira fölszaporodtak, hogy ezeknek terhét pontosan el nem láthatta, a'városi ügyészségről lemondott. Utóbb a városi jogügyi szakosztály elnökének választották meg. Elnöke volt az állami iskolai gondnokságnak, melyről — úgy az Iparostanoncok felügyelő bizott sága elnöki tisztéről — csak akkor mondott le, amikor országgyűlési képviselőnek vá lasztották tűeg. Ekkor Apponyi Albert kultuszminiszter Írásban fejezte ki neki elismerését. Az Iparostanoncok felügyelő bizottsága pedig örökös tiszteletbeli elnö kévé választotta. Hevesvármegyénél. A vármegye tör vényhatőságának megalakulása óta vá lasztott hígja. 1890 óta, tehát 22 éve, a közigazgatási bizottságnak ii mai napig tagja. A bizottság több albizottságának Budapest. A MOT. jelenti: A kormány tagjai holnap délután minisztertanácsot tartanak, amelyen a folyó kormányzati ügyeket fogják letárgyalni. Ezek során Valkő Lajos kereskedelmi miniszter a szakszervezkedés formájáról szőlő törvény- javaslatát fogja ismertetni a kormány tagjaival. A lakásügy újabb rendezéséről Vasa József népjóléti miniszter fog javaslatot tenni. Ezeket a kormány csak a szombati folytatólagos tanácskozáson fogja letár gyalni. Ma este a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjában értekezlet lesz, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök, megjelenését várják, megjelenése azonban egerszegi út dolgában újabb esemény nincs. Az internáló tábor megtekintésére e hő 22-én, Rrkovszky Iván belügyminiszter Nádosi Imre főkapitány s a következő képviselők fognak leutazni: Kosző István dr. belügyi államtitkár Erődi-Har- rach Tihamér, Gubicza Elemér, Forgács Miklós, Könyves Lajos, Eőry-Szabő János, Potnoki Sándor, Erdélyi Aladár, Zeőke Antal, Szabó Géza, Csizmadia Ferenc, Héjj Imre, Görgey István, Édes Antal, Pa- kots József, Szabó József, Drózdi Győző. HRácz János dr., Zsirkai János, Rúsinger Ferenc, Szeder Ferenc, Esztergályos János, Kétli Anna, Györki Imre és Pikier Emil. mindezideig bizonytalan. — A zala- j — >»» »tot ft—% 0M< »M A felvidéki magyarság sorsa számokban. Eger, 1923 február 15. Sok mindent haliunk az elszakított felvidéki magyarság sorsáról, de sohasem tudtuk pontosan, mi a magja ezeknek a híreknek. A megszállott Komáromban megjelenő «Barázda» kielégítő, de szomorő adatokat tár elénk erre a kérdésre. A magyarság mellőzése az egész vo nalon — ez a jelszó az új köztársaságban. Különösen a gazdasági oktatás terén látszik ez a legkirívóbb módon. Az itt élő másfélmilliőnyi magyarság túlnyomó része mezőgazda, tehát szamukra legalább 5—10 gazdasági iskola kellene. De valójában magyar gazdisági iskola nincs Szlovenszkőban. A meglevő gazdasági intézetek cseh és tót intézmények, ahova természetesen magy ír fiú nem megy. A felvidékieknek magyar nyelvű állami gazdasági szakiskolájuk nine en. Tőt nyelvű azonban van 14. A tizennégy köpj üi tizenkettőnek beírat si statisztikája ismeretes, míg «. liptóujvári erdőőri és a komáromi női gazdasági iskola statisztikai adatai hiányzanak. A 12 tanintézet 504 hallgatója közül 359 szlovák, 109 cseh, 19 bolgár, 16 magyar és 1 német. A négy évfolyamú kassai gazdasági középiskola 102 hallgatója közül 70 szlo vák, 22 cseh, 2 orosy, 5 bolgár, 2 magyar és 1 német. A rimaszombati állami gazdasági iskola 24 növendéke közül 23 szlovák, 1 magyar, A komáromi kétóvfolyamú állami földművesiskola 51 növendéke közül 47 szlovák, 2 c*eh és 2 magyar. A pozsonyi borászati és gyümölcsé- szeti iskola 25 növendéke közül 10 szlovák, 9 cseh, 5 orosz és 1 magyar. Hogy Rimaszombat és Komárom vidéke színmagyar területek s a gazdasági iskoláit" magyar alig látogatja, ez kedvez a kormány iskolapolitikájának, mely azt sem vesz: figyelembe, hogy a ezlovenszkói szőlőterületek kétharmadrésze magyar tulajdon.
