Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-15 / 36. szám
mm néífujsaö 1923. február la 2 munStt A bankok grafikonja. — A nagybankok manipulációi. — Négy szörnyű állomás a magyar nemzet rovására. — Már csak a keresztrefeszítés meg a sírbatétel kövétkezhetik. — Eger, 1923. február 14 A legnagyobb magyar a «Hitel»-ben a jövő Magyarország archimedesi pontját a tökében látta. Nyitott szemmel nézte az eseményeket. Az egyik szemével látta a nyugati államok gazdag kultúráját, ipa rát, kereskedelmét, földmivelését. Lángelméje fölismerte ebben a pénz mozgató erejét. Másik szeme hazánk jövőjébe tekintve, a tőke hatalmas kezével látta meg- i alapozhatőnak a magyar nemzet sorsát. Letörni az égető, falánk uzsorát; olcsó, biztos hitelt nyújtani: ez lett a vezérgondolata az ország gazdasági függetlenségé nek megalapozásában. Tanító szavára egyre alakultak pénzintézetek, takarékpénztárak, — hogy a szükséges hitel a dolgozni akaróknak rendelkezésre álljon — a fővárosban és a vidéken. Az első alakulások tervezőit a magyar nemzeti eszme szent gondolata heví tette addig, míg az «auri sacra fames», a molüchbálványozás, idegen faj útján nem lett úrrá a nemzeti, tiszta gondolat fölött 8 az intézetek át nem tértek a spekuláció nem mindig egyenes és becsületes útjára. A lejtőre való lépés első stációja a parcellázás, a nyerészkedés a magyar földdel, a magyar vérrel. A 90-es évek legjobb banküzlete a parcellázás volt. Nagy komplexumokat oicsón venni, 30—60%-ot keresni; a földhöz juttatott parasztot a hitel láncával a bank vaspáncélszakrényé- hez kötni: — liberális vívmány volt. A drága kamat, a rossz termés nem egy esetben vándorbotot adott a magyar ember kezébe — Amerika felé. Az ipar és a kereskedelem tarén sem volt másképen. A nagy intézetek: Kereskedelmi bank, Hitelbank stb. ipari és kereskedelmi vállalatokat «gründoitak». Egységárakat szabtak, monopolizálták a gazdasági helyzetet; elejét veitek az egészséges versenynek, mint amely jogtalan érdekeiket sérthette. A földmiveiós (nagy bérletek folytán), az ipar, a kereskedelem szálai a nagy pénz vállalatok, illetve azok mögött rejtőző pénzemberek (Láuczy Leó, Kronfeid, Krausz, Hámori, Biró, nagyabonyi Fehér, Weisz) kezében futottak össze, akiknek csupán egy céljuk volt: nevelni a pénz- vagyont, kihasználni a konjunktúrát, a szegénység verejtékét pedig arannyá változ tatni. A háború a bankok grafikon-leme- j zén újabb energia-kifejtést mutat és ez a j második stáció — az élelmiszerek, ipar- J cikkek összevásárlása s kedvező időben ! piacra dobása. A háború alatt egyszer a j liszt tűnt ei, máskor a zsír, az élőállat, a cérna, a lakat, az üveg, a ruha. A kereslet í és a kínálat manchesteri elve szerint iga- j zodván az élet, a hiányt nagy kereslet j követte, ezt pedig nyomon a drágaság. A nagytőkések árdrágítókká fajultak; amikor körülöttünk őrült táncot járt a balál, éhezett a fronton a katona, elfagyott a lába a papirbakkancsban, aknái nem sültek el. A vész idején nem a »salus rei- j publicae», hanem a bankok földi java volt az Evangéliumuk, apostolaik pedig a piszkos ügynök had. A háborút elvesztettük. El is kellett veszítenünk. Ennek is egyik oka a nagy töke mérhetetlen, csillapulni nem tudó éhsége volt. A forradalomban tovább folyt a játék. A nép dühe, a kommunizmus anti- tőkts diktatúrája nem józanította ki a bankokat. A «keresztény kurzus» zászlójára irta ugyan a restaurációt s ügyes bankvezérek siettek is a keresztvíz alá, hogy megmentsék üzleteiket. Ámde a régi szellemet kiűzni, a pénzbálványt ledönteni nem sikerült. Huazonnégyóráa, új keresztények járják most is a táncot az aranyborjú körül tovább és járni is fogják, mert e kultuszról lemondani nem tudnak, — még a halálos ágyon sem. A «kurzus» idején, — hála Isten! — lettek készleten, az árak a kiegyenlítés felé igazodtak — a backokrácia nagy fájdalmára. Újabb módokat kellett keresni a további meggazdagodásra. S a terep adva volt — a börze. Az anyag is kínálkozott a — valuta. Játszani a valutával, a remegő magyar koronát kigurítani a hatalmas ellen; a magyar pénzpiacot börzei manőverré lealacsonyítani; mesterségesen lerontani a magyar korona hitelét annak, aki magyar kenyeret eszik, magyar levegőt szí. Ez lett az üzleti érdek. És a magyar korona eszeveszett futásnak eredt. A frank, a dollár, a seokol, a dinár, a lei leverte szegény», odavágta a sárga földig. Ez a veresége nagy nyereményt jelentett a nagy tőkéseknek, akik dörzsöíték kezeiket a jó üzlet mellett. Ez volt a harmadik szomorú állomás. A devizaköepont «megállj !> t kiáltott ugyan, azonban a fürge eszű tőke nem esett a fejelágyára. Tabakovics nagy művét, a Devizaközpontot s Teleky jegybankját a kocsija elő fogta. Tőlük kért pénzt és kapott is. Nem mintha pénze nem lett volna, de mert tovább is újabb és nagyoíab üzleteket akart kötni — a börzén. Az értékpapírok sokáig «quantité negligable» voltak. A Ganz Danubius 50—60 ezer korona, a Rima 2—8 ezer, a Hitel 6—7 ezer. Egyszerre megindult a front. A rohamcsapatok, a tőzsérek, kezdték venni a Danubiust, Rimái, Cukrot és Szenet s ma lO-szoree, 50 szeres áron jegyzik őket. Az ár felhajtáshoz sok pénz kellett. Adta a Jegyintézet és a részvények őrült iramban mentek fel. A nagy «haussera» jött a «baisse.» A Ganz 2 millió 100 ezerről — leesett 1 millió 500 ezerre. Részvényenkini 600 ezer veszteség, ami mint nyereség a bankok treszorjában maradt, a kifosztott játékos pedig sírva mehetett tovább Ez a negyedik stáció. Ne gondolja azonban senki, hogy a grafikon most már megállt. Nem A lejtőn nincs megállás. Tehát fent vannak olimpuszi magasságban az értékpapírok. Az öreg Zeusz odafent döröghet, villámokat szórhat: újabb üzletág után néznek a szemes bankdirektorok. Ma a bankok értékpapírokkal nem játszanak. Nem kiadós. Legjobb üzlet ma az uzsorakamat. Kosztba adják a pénzt. A Kereskedelmi, a Hitel elítélik a kosztba- adást, de ügynökeik, apróbb bankjaik ott ólálkodnak az áldozat körül, akár a varjak a dög körül. Heti kamat 4—6%. Biztosi ték 200%. Haszonra alig van kilátás az adás-vevésnél, nem kötnek ki haszonrészesedést. ők biztosra dolgoznak. Lássunk egy példát. Péter a börzén manipulálni akar 1 millió erejéig. Pénze nincs, de van nak értékpapírjai, amiken nyerni akar. Megy a börzéshez. Kér 1 millió koronát, hogy papírt vehessen. Kap, ha zálogba helyez 2 millió értékű papírt. A kölcsön 1 hétre szól és fizet 60 000 kor. kamatot, illetve ezt azonnal levonják. Ha Péter egy hét alatt n9m fizeti vissza a költsönt: oda a 2 millió biztosíték. Ide sülyedtek nagy bankjaink. Ál- ■zemármök tiltja, ízlésük még tiltakozik, hogy ily rút üzleteket nyíltan kössenek, a kulisszák mögött azonban az ő szőrös kezük dolgozik. A hang Jákobé, a kéz azonban az Ézsaué. Széchenyi István gróf bizonyára nem így vélte a hitelt. Ha feltámadna: szétverne ostorával a kufárok között, akik előtt se a haza, se az ember, se a nyomor, se a jólét nem számít. Csupán a pénz, amelynek szerintük szaga nincs, de hazája sincs. Fog-e még a grafikon tovább ilyen szomorú stációkat rajzolni a magyar nemzet kálvűriás útján? — nem tudom. De ha még az isteni Gondviselés több stációt tsrtogat: csak az Ég menthet meg a pusztulástól. Pedig még lehetnek meg nem tett, vérrel nem öntözött állomásaink, miket a keresztet hordozó, tövissel koronázott nemzet megtenni kénytelen: a re- paráció. Reparáciő nekünk átok, a bankokra- ciának ügy; nekünk végromlásunk, neki Eldorádó. Hogyan: — az az ő titkuk. Az okosok találják ki, nem szfinx a talány. A szorongatott adós helyzetét elbeszéli az Evangelium. Attól félek, hogy • stációk a keresztrefeszítés és a sírbatétel állomásai lesznek; sírbatétel, de amelyről a Magyar «Hiszekegy»-ben ezt imádkozom: «Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.» Dr. Cs. L. Földrengés Belgrad környékén. tíelgrád. (MTI.) Az itieni szeizmográfállomás jelentése szerint tegnap 5 óra 20 perctől 5 óra 30 percig három könnyű földrengést észleltek. A centrum 30 kilo méterre volt Beigrádtól. Magában a vá rosban a földrengést nem érezték. KIS HiR&K A NAGYVILÁGBÓL. Külföld. Curzon megint fölszólította Izmed basát a bé«e aláírására. — A franciák is belátják a Ruhr-akció nagy nehézségeit. — Az angol király ma nyitja meg a parlament új ülésszakát. — Mussolini szerint a Ruhr-vidók eseményei hatással lehetnek a dunai államokra. — Berlinben naponkint 45 milliárd márkát nyomnak. — Nini cikket írt a színes francia csapatok ellen. — A németek Magyar- országból akarnak gabonát kapni. — Lipcsében bélyeget hamisított egy örmény herceg. — Uj szankciószigorító jegyzéket kaptak a németek. Magyarorazag. Még egy hétig tárgyal a főváros a külföldi kölcsönökrök — Tíz éves jubileumát üli a'magyar cserkészet — A királyi esalád nyomora elviselhetet len. - Felülvizsgálják a szociáldemokrata- párt ügykezelését. — A kiöntött családok százával térnek vissza otthonukba. — A Duna kiszorította a Drávát medréből. — Meghiúsult az uj liberális pártalakulás.
