Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-11 / 33. szám
Ära 10 korona. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk ffegged évre 650 K. — Egg hóra 2Ü0 POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. oki Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi ngomda Telefon szám 11. I Hill II'HI II- ......... all II »iai I III I ■IHIMII 111 ll'WIlWHIHIll'IMII Á larc nélkül. Eger, 1923. febr. 10. A Ruhr-vidékről, németek kálvária- járásáról jönnek a szomorú hírek ... És ezek a hírek a német munkások dicsősé gét zengik, magasztalják. A német mun kásság szereti hazáját; rajong, áldoz érte és kitárt mellét odatartja a győztes ellenség gyarmati katonája elé. • S erről a hírről magasztalva zengenek a vörös-barát liberális lapok. íme, a a nőmet szociáiisták szeretik hazájukat annyira, mint a legnagyobb nőmet hazafiak! És a magyar netozetgyűlés vörös- szekfűs tagjai büszkén verik a mellüket: mi is olyan jó hazafiak vagyunk, akárcsak a német szociáiisták. ElhisszÜK. Szívesen elhisszük nekik. Csak egy kis hiba csúszott az írásba és beszédbe. Sehol sem mondották, hogy a tiszteletreméltó hazafiasságú munkások keresztény-szociálisták. Lehet, hogy az utóbbi táborból is lenne közöttük olyan, aki a passzív ellenállásra, az ameriká- zásra, a megszállás lehetetlenné tételére szívesen segítő kezet nyújtana, ámde nem engedi a pártfegyelem. A német szociáldemokraták ugyanis nem ellenzik a Ruhr vidék megszállását Sőt! Nekik az lenne a legjobb, ha Németország minél nyomo rúltabb, minél koldúsabb lenne, mert akkor ők annál könnyebben a nyakára ülhetnének. És hogyan áll a kérdés a többi államok szociáldemokratáinál? Ugyanígy. A francia szociál-demok- raták szívvel-lőlekkel támogatják imperialista országuk német-tipró poétikáját. Egy szavuk sincs a nőmet muntíástestvérek leigázása ellen. Éppen úgy nincs, mint a belga szociáldemokratáknak. Vander- velde, Louis Pierard, Hutier, de Brouckere, Branquart, Destrée és Golleaux, a belga szociáldemokraták, mind azt hangoztatják, hogy a reparáció igazságos, hogy Németországot térdre kell kényszeríteni; hogy a németeknek fizetniük kell. . . Csak azt nem értjük, hogy ha ez a- helyzet; miért nem hangoztatják ezt nyíl tan nálunk is? Miért hallgatja el a szó ciáldemokraták vörös újságja? Miért ka eérkodik a hazafiasság tetszetős jelszavával ? Bizonyára azért, hogy a munkásság nak az a nagy része, amelyet a maszlag «salt be, vagy pedig a terror kényszer! tett be a pártba, de lelke mélyén hazafias maradt: ne ébredjen föl; ne tudja meg, hogy vak eszköze lett a vezetők nemzet- rontő munkájának. így fest a szociáldemokratizmus — álarc nélkül. Ludendorff új háborúra számit. Bécs. A Wiener Allgemeine Zeitung Ludendorff egyik nyilatkozatát közli, amely- bena tábornagy kijelenti, hogy, magánügyben jött Bécsbe, hogy fegyvertáráét, Hö- tzendorfi Konrádot meglátogassa. A politikai helyzetre vonatkozóan Ludendorff kijelentette, hogy a Ruh-kér dós nem tisztán német ügy. A mostani helyzet olyan,hogy új háborútól kell tartani. Petöíi-ünnepségek Egerben. Eger, 1923. február 10. 1344. febr. 18—20. napjait' töltötte Egerben, a kispapok között, Petőfi Sándor. Egerbe jövetelének évfordulóját használja föl Eger városa, hogy ünnepelje világhírű költőnk emlékét. A Petőfi ünnepség tehát a jövő va sárnsp lesz a Városi Színházban s — mint a Trak Géza polgármester elnöklősével tegnap tartott értekezlet véglegesen megállapította — két részből áll. Az első ünnepség délután 4 órakor kezdődik s tulajdonképen a néppel akarja ismertetni ezt a nagy szellemet. Részt vesznek az ünnepies programra számaiban a földmíves ifjúsági egyesületek, amelyeknek tagjai eléggé nem dicsérhető érdeklődést ős legszívesebb készséget tanúsítanak az ünnepségben való szereplés iránt. Énekel a Kér. Szociális dalkör is. Ez az örvendetes jelenség kétségtelenné teszi, hogy a közönség zsúfolásig megtölti a színházat. S tekintettel arra, hogy tulaj donképen ismeretterjesztő jellege lesz s nagyjaink emlékének ápolása a cél, a helyárakat 30, 20 és 10 koronában állapította meg a rendezőség. Ezi is tisztán csak azért, hogy értékelje a pompásan öísze- állított műsort s a költségek fedezetet nyerjenek. A második, a díszelőadás 8 órakor lesz, melyen a páholy ára (5 üléssel) 800 K., zenekari ülés 250, földszinti ülőhely 160 K., állóhelyek 20 korona. Ezen az előadáson, a magán-számokon kivűl az Egri Koszorús Dalkör, az Egri Polgári Dalkör ős az Egri Ének- és Zeneegylet is közreműködnek, valamint a Műkedvelők Köre is, mely Herczeg Ferencnek <A költő és a halál* c. remek alkalmi darabját adja elő. Ennek az előadásnak tiszta jövedelmét a Gárdonyi mauzóleum céljaira fordítják. A részletes ős pontos programmot legközelébb adjuk s már most jelezzük, hogy a második előadás jegyeit szerdától árúsítja a Kér. Sajtőszövetkezet hírlapüzlete (Propaganda). Mivel pedig a nemzeti hadsereg is részt óhajt venni az ünnepségek rendező sében: a m. kir. 14. honvéd-gyalogezred zenekara mindkét előadás előtt és a szünetek alatt játszik. ♦♦♦*♦**♦***♦*♦♦*❖*** ♦* ***** **♦♦**♦♦♦+♦♦♦*♦*♦*♦* Háziipari mozgalom Hevesmegyében. Kápolna. 1923. február 10. Régi igazság és tény, hogy a magyar nép zöme falvakban, tanyákon, városok ban a telet egyszerűen — átéli. A gazda reggelenként megvakarja a lovát, tehe nőt; megeteti, megitatja; fuvaroz egy kis fát, kihordja a trágyát. Levágja malacká ját. Azután kibámul az ablakon vagy el vetődik a korcsmába megtudni: mi hir van a nagy világban ? Elkölt egy ütőhelyeben pár koronát. Kiszívja pipáját. Letárgyalja cimboráival a politikát. És építenek légvárakat, reformálnak. Végre hazavetődnek savanyított káposztára s benne főtt oldalasra. Délután ki« favágás, istállói munka, ásítozás Az asszony és a leánynép fon, ha van mit; sző, ha van miből. Ha nincs, szomszédol; közben köny- nyűszerrel elvégzi a konyhán a dolgát, a foltozást is, mert újra nem telik. Az isko Iából haza jön a gyereksereg (már ahol van) s pusztítja a kenyeret, zsibong, esi nál nagy vásárt. Summa summarum: a tel csöndes alvás, nyujtózás, mormotirozás. Pedig egy kis faragó, kosárfonó, szövő, szalma munka csak ízesítő lehet ebben a szaharai egyhangúságban: dal a méla csöndben, csurdliott szalonna a száraz Kenyérhez. Az Országos Háziipari Osztály (föld művelésügyi minisztérium) a múlt év végén kérdőíveket bocsátott ki az iskolák hoz. Az én igazgató-tanítóm tanítványai útján szedte össze az adatokat. Megval lom, az adatok kellemes csalódást hoztak a házi ipari munka terén. Vannak kosár fonók, fúró faragók. Takács is akad. Kézi ügyességben elüljárnak, kik e mesterséget raboskodva tanulták. Végeredményben a nagy tömeg mégis — aluszékony. Talán a lelkiemerete furdalja ugyan az elveszte getett időért, ám rest megtenni az első lépést. Krisztust vár. Az impulzust megyénkben Magyar Endre, háziipari felügyelő akarja megadni. Füzesabonyban, Tiszafüreden szövő-, Egerszalókon fa - megmunkáló , Hevesen kötő-tanfolyamot már létesített. Kápolnán szövő és szalmafonő, Tiszanánán kosárfonó beállítása van folyamaiban. Magyar Endre felsőbb utasításra keresett föl. Öt vármegye tartozik hatáskörébe. Miután a statisztikai adatok már rendelkezésére állanak, hozzáfogott a szervezéshez. — Hogyan állunk a szövőtanfolyammal ? — kérdem. — A szövőtanfolyam részére a minisztérium 100 darab szövőszéket rendelt. A vállalkozó késedelme folytán C6ak 51 darab készült el, ezeket kiosztottuk s már üzemben is vannak. Eddig 99 darabra lenne szükség. Minthogy minden kérelmet kielégíteni nem tudunk, a házi-ipar emiatt szenved. — Mi, — folytatom — két szövőszéket kérünk. Helyiséget, fűtést, világítást biztositot.uk. A törekvő asszonyok várják az időt, mikor ülhetnek a szatyvába. Minthogy falunkban, évente 15—20 ezer kéve zsúpot készítenek, nagy jótétemény lenne a szalmafonást, szalmakalap készítést meghonosítani. E célra megfelelő gépek kikölcsönzését kérjük a minisztériumtól. A nép lányai kukoricafosztásból szatyrokat, apró kosarakat, lábtörlőket készítenek, a készség tehát megvan. A megbeszélést tett bövetie. A kérvény azonnal meg- és aláíródott s a felügyelő úr boldogan sietett a vonathoz. Mi pedig varjuk a kérelem elintézését ős áldani fogjuk a napot, amikor háziiparunk lendületet kap. Akkor a mostani köd eloszlik. A tél felnőin áttör a biztató sugár s az élet prizmáján színeire bontva, megrajzolja a szebb, a tisztább, a nemesebb jövó képét. Dr. Cs. L. Eger, 1923. február 11. vasárnap. XL. évf. 33. sz.
