Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-10 / 32. szám
a ú EGRI NÉPÚJSÁG 1923. február 10 Súlyos a hentesipar helyzete. Élősúlyban 600 K a sertés. — Nem mérnek sertéshúst a székek. — Nincs kohász sem. — A borjúhús áresése küszöbön van. — Az élelmiszer-piac. Eger, 1923. febr. 9. A napokban jelent meg az Egri Népújság hír rovatában egy kis közlemény a fővárosi zsír-árakról. Azt panaszoltuk el néhány sorban, hogy mennyivel olcsóbb Budapesten a zsír ős a zsír-szalonna, mint Egerben, ahol 1100 koronát fizetünk egy kilo zsírért ős 950 koronát egy kilo zeír- szalonnáőrt; ugyanekkor a fővárosban 900 koronáért mérnek egy kilo zsírt. A hentesiparosok ma a következőkben nyilatkoztak erre vonatkozóan az Egri Népújság munkatársának: — Nem nagy rokonszenvvel fogadtuk a fővárosi zsír-árakat simogató hírt. Budapesten más a helyzet; ott a hús drágább, itt olcsóbb. A fővárosban 780 — 800 koronát fizetnek egy kilo sertéshúsért, Egerben eddig 540—560 koronát. Az arány eszerint Egerben ugyanaz, mint a fővárosban, ahol a zsír olcsóbb. Nálunk a húst adjuk jutányosabban.*) A húspiac és általában a hentesipar helyzete nagyon reménytelen. A mai napon már egy levágott sertés élősúlyban 600 koronába ke rül R mi 540—560 koronáért árűsítottuk a sertéshús kilóját. Ha szétnézünk a piacon, tapasztaljuk, hogy sertéshúst nem mérnek a székek. A hentes nem találja meg a számításait. Mindössze egy hentes mért ma sertéshúst, kilóját 580 koronáért. Nyilvánvaló, hogy a sertéshús drágább lesz. Kolbászt ugyancsak nem készítünk, mert ráfizetünk. Az egész piacon nem lehet kapni kolbászt. Az árak egyébként így alakultak: 1 kgr. sertéshús 580 K, 1 kgr. zsír 1100 K, szalonna 900 K, háj 950 K. *) Sertéshúst 540 K-ért bizony senki nem vett Egerben az elmúlt 10 nap alatt, ellenben 600 K-ért igen. S még egyet! Budapesten a 780—800 K-ás sertéshús sún hús, nálunk pedig az 580—600 K-ás .. ? ! Jobb erről nem is beszélni! Szert A mészárosok helyzete lényegesen könnyebb, mint a henteseké. A marhahús ára — úgy látszik — stabilizálódott a 400 koronán. A borjúhúst 500 koronával mérték. Feltűnően nagy a felhozatal borjúban, úgyannyira, hogy a borjúhús áresése már csak órák kérdése. Egy kis vigasz talás ez a folyton emelkedő drágaságban. A mai élelmiszer piacon ismét tombolt a falusi tejesek sorai között a nyerészkedési vágy. Egy liter tejet 90 —100 koronáért árúiítottak. Leginkább a túrót és a tejfölt keresték. A tojás halomszámra megmaradt. A tejpiac árai így alakultak: 1 liter tej 90 K, tojás darabja 26 K, tejföl literje 300 K, vaj kilója HOOK. A zöldségpiacon az őszi kampányhoz képest tűrhető a helyzet és a zöldségfélék határozottan olcsóbbak, mint az őszi hó napokban. Ezt különben a nagy felhozatalnak lehet tulajdonítani, ősszel elraktározták a zöldséget avval a jámbor célzattal, hogy télen jődrágán túladnak rajta. A vérmes zöldséges álmok csak részben teljesültek. Legdrágább ma a piacon a kelkáposzta. Csomózzák s 300 koronáért adnak belőle egy csomót. A zöldség csomója 20 kor., kalarábé, zeller drbja 20 kor., torma csomója 20 kor., pór-hagyma drbja 4 kor., cékla csomója 20 kor., spenót csomója 20 kor. A száraz bab literje 120—100—90 koronába került minőség szerint. A borsó literjét 80 koronáért mérték. A mai hetivásárról tehát jóhirekkel is számolhatunk be: olcsóbo lesz a borjú hús, nem lesz drágább a marhahús, a zöldségpiacon sem tombolnak úgy az árak, mint az ősszel. S valóban megnyugvással tehetnék le a lapot e sorok elolvasása után az aggódó háziasszonyok, ha nem kisértene a sertéshús áremelkedése. Hiába, nincs tökéletes boldogság! Héjjas I vau tói félnek az oláhok. Debreczen, 1928. febr. 7. Az elmúlt napok folyamán Nagybányáról egy egyetemi hallgató érkezett Debreczenbe, aki a megszállott területen töltött szabadsága alatt tapasztaltak alap ján több igen érdekes ős az Erdélyben uralkodó állapotokra jellemző dolgot mondott el. Elbeszélte többek között, hogy az oláhoknál leírhatatlan nyugtalanságra a- dott alkalmat az a néhány irredenta nőp- gyűlóa, amelyet az utóbbi időben Csonka- magyarországon tartottak. Az izgatottságnak tápot adott Héjjas Ivánnak az Ébredő Magyarok budapesti gyűlésén mondott egyik beszéde, amelyben Héjjas kijelentette, hogy az 1923. év Héjjas Iván esztendeje le9z. Az általánosai észlelhető fejvesztett kapkodást mi sem jellemzi jobban, mint az az eset, amely a mozgósítás elrende lésekor történt. Ekkor ugyanis 18—52 évig mindenki megkapta a behívóját. Mikor azonban a behivottak ezredeiknél jelent keztek, az oláhok kijelentették előttük, kogy a behívóparancsot tévedésből kézbesítették. Ilyen módon a katonák természetesen azonnal hazautaztak lakóhelyükre. Három nap múlva azonban újra értesítést kaptak, hogy a behívások mégis csak helyesen voltak kézbesítve, tehát azonnal vonuljanak be. Általában véve azonban, mint az oláhok között uralkodó hangulatból látható, az oláhok inkább csak a magyar hadsereg betörésétől félnek, azonban egyelőre nincs szándékukban Magyarországot meg támadni. Forronganak a pártok. Budapest. A belpolitikában nagy átalakulások és újabb pártcsoportosulások várhatók. A politika előterében még mindig az a beszéd áll, melyet Bethlen miniszter- elnök a Heinrich-pártban tartott. Értesü lésünk szerint téves az a hir, amely szerint a pártoakivűiiek a nemzeti polgári párttal készülnek valamilyen formában egyesülni. Valószínűnek tartják, hogy Rassai és Rupert belépnek a demokrata pártba, míg a volt Rassai párt Giesswein Sándor elnöklete alatt újjáalakul. Az egy- sőgespárti képviselők közül többen resztvettek az Ébredő Magyarok tegnap esti gyűlésén, ahol fogadalmat tettek a további kitartásra. Mozgolódások észlelhetők a Wolff csoportban is, mely az egységes párt szélsőséges elemeivel kíván egyesülni, de ebben a kérdésben döntés nem igen várható addig, amíg Wolff Károly Londonból vissza nem érkezik. Forrongás észlelhető egyébként az Andrássy pártiján is és nyilvánvaló, hogy ha valami történni fog, Haller Istvánék a szélső jobb csoportosulás felé orientálódnak. Az egész ország kíváncsian néz a politikai fejlemények elé és az ország szempontjából kívánatos, hogy ezek úgy végződjenek, hogy az ország belső bajának orvoslása általuk minél előbb eléressók. Ügynökök rablóhadjárata a tiszántúli magyar földek ellen. Eger, 1923, február 9, A minden hájjal megkent kereskedelmi ügynökök új és meglepő módját eszeltók ki ismét a nemzeti vagyon meg rontásának. Faluről falura terjesztik a hírt, hogy az oláhok a jóvátőteli követelések záloga gyanánt újból meg fogják szállani az ar szágot egészen a Tisza vonaláig. S hazug rémmeséjüket megtoldották még azzal is, hogy a benyomulás már csak napok kérdése. Természetes, hogy ez a híresztelés szemenszedett valótlanság, ellenben az ő céljuk nyilvánvaló. Még pedig az, hogy a tiszántúli gazda adja el a földjét, házát nekik potomáron, mert ők — nem félnek a megszállóktól. Hisszük azonban, hogy a hatóságok résen vannak és még idejekorán körmükre koppintanak ezeknek a lelketlen zugügynököknek ! Horvátországi csendélet. Eszékről írják, hogy a Bjelovár vár megyében levő Kostajnicében a nacioaa- ÜBta szerbek 35 borvát házat felgyújtottak és leromboltak. A horvát helytartóság több ízben megismételt kérelem ellenére, semmi védelmet nem nyújtott a garázdálkodók megfékezésére. A nacionalista szerbek az Orgima szervezethez tartoznak, melyet Pribicjevica volt hadügyminiszter fascista- mintára alapított. Eddig főleg a Vajdaságban garázdálkodtak, most tűnnek föl először Horvátországban. kis hírek a nagyvilágból Külföld. Londonban és Rómában nőt- tön nő az ellenszenv a francia politika ellen. — A badeni megszállás még szigorúbb a Ruhr-vidékinől. — Ludendorff szerint a német-orosz szövetség egész Európára veszedelmes rém. — Olaszország Ó3 Franciaország egyenlő értékű flottát akar. — Egész Olaszországot behálózó kommunista összeesküvést fedeztek föl Rómában. — A franciák menekülnek Szmirnáből. — Kommunista díszelőadás volt a prágai színházban. — Meteorológiai állomás lesz az északi sarkon. — Uj csatornát terveznek a Csendes- és az Atlanti óceán között. — Uj internacionálé megalakítására készül a munkásság. — A kisantant mandá tumot kért Magyarország lefegyverzésére. Magyarország. Apponyi Párisba utazik — A pénzügyi kormány letöri a koronaspekulációt. — A Máv. nem vállal szavatosságot az értékesebb ezetcélypodgyász- ért. — Filatori gát ős a Csillaghegy környékét elöntötte a víz. —r Párttá alakul a pártonkivüiiek csoportja s Apponyi bizo nyos esetben vállalja a vezérséget. — Zita királyné San-Turcóba költözik. — Vajda (Vojvoda) Sándort megfosztották mandá tumától. — Rohamosan drágúl a buda pesti vásárcsarnok. — 20 ezer koronáért vásárolják Budapesten a 20 koronás aranyat. — A népvándorlás korából való érmeket találtak Pozsonyban. — Pékár Gyula lett a külügyi bizottság elnöke.
