Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-06 / 4. szám

Ära 10 korona

Eger, 1923. január 6. szombat. XL. évf. 4 sz.

előfizetési dijak postai szállítással £gész éa félévi előfizetést nem fogadunk el. Segg«! évre 650 K. — Egg hóra 240 K.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: BSEZNAY IMRE

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda Telefon szám 11.

Mozgalmasnak és viharosnak ígérkeznek a nemzetgyűlés ülései.

Budapest. Hétfőn véget ér a kéthetes parlamenti szünet. A nemzetgyűlés első üiései is rendkívül mozgalmasnak és viharosnak Ígérkeznek. Már az indemnitás vitája módot nyújt az ellenzéknek arra, hogy a jóvátétel kérdésével, a kisantant ismeretes beavatkozási készülődéseivel foglalkozzék. De mindezek a nagyfontosságú kérdések előre láthatóan noár a hét í fői indemnitási vita megindulása előtt is szőnyegre fognak kerülni.

Mint értesülünk, a keresztény ellenzék valamennyi tagja napirend előtti felszólalás keretében kívánja szóvá tenni a kisantant beavatkozását, amelyre a kormány részéről valószínűen Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolni fog és megfelelő formában vissza fogja utasítani a belűgyeinkbe való beavatkozást. Különösen abban az esetben kerül a kérdés napirend előtt a nemzetgyűlés elé, ha a hétfői ülés megnyitása előtt megérkezik a kisantant beharangozott demarsa. — A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója szombaton délelőtt gyűl össze, hogy az: aktuális politikai kérdésekben állást fog laljon és megállapítsa azt a formát, amely ben a párt az általános kereseti adó vég rehajt? si utasítása ellsn megkezdi a par í lamenti akciót. Ezen az értekezleten a kisantant állítólagos demarsa alig fog szóba kerülni, amennyiben a szociáldemokrata párt ebben a kérdésben a szövetkezett ellenzék több pártjával egyet értően kíván állást foglalni.

A német jóvátétel ügye.

megemlítette a párisi értekezletet és a következőket mondotta : Pomcare bizonyos benne, hogy a mostani órákban minden francia támogatni fogja. Ha Németország habozni fog, akkor hallhatja, hogy a francia védeni és érvényesíteni _ akarja jogait, amelyeket szövetségesei támogatnak.

London. M. T. I. Párisban hivatalos álláspont az, hogy Anglia és Franciaország nem tud megegyezésre jutni a jóvátételben. A két ország közt továbbra is teljes az egyetértés a Versailles? szerződés minden egyéb határozmányai tekintetében. Ennek megfelelően utasítást küldöttek a Lausanne- ban tárgyaló francia és belga bizottságnak, bogy folytassák a tanácskozásokat az angolokkal teljes egyetértésben.

A végtelen csavar.

Eger, 1923. január 5.

Magyarul srőf. Végtelen sróf, amellyel folyton jobban és jobban lehet szorítani, sajtolni.

Ez ma az árdrágítás, a vissza vissza téré árdrágítási hullám. Ha néha enged is valamit, esnek is egy kevéssé az árak : ez szinte csak azért van, hogy azután annál nagyobbat szökkenjenek fölfelé.

Hol ez a szükségleti sikk tűnik el, hol amaz És akkor bizonyos, hogy amikor ismét kapható, ~ már jóval drágábban adják. így vagyunk a gyújtóval, dohány- neművel, cukorral, kávával . . . Szóval: mindennel.

S ez a folytonos áremelkedés két táborra osztotta az emberiséget: termelőre és fogyasztóra. A két tábor ugrásra készen, farkasszemet nézve áll egymással szemben s minden pillanatban készen arra, hogy támadja, megrohanja a másikat.

Pedig azelőtt milyen szép egyet értésben éltek egymás mellett! Mind a kettő tudta, hogy szüksége van a másikra ; olyan nagy szüksége, hogy nélküle meg sem tudna élni. Húzón az életkörülmények a termelőt a fogyasztóra, a fogyasztót a termelőre utalják.

Sőt tovább megyünk: nem helyes, nem természetes a két tábor felsorakozása sem. Hiszen miDden termelő fogyasztó is egyszersmind azokra a cikkekre nézve, amelyeket ő nem termel. Viszont minden fogyasztó termel is egyszersmind, mert munka nélkül nincs élet. Vagy ha mégis volna: nem élet az. A munka pedig termelő még akkor is, ha kézzelfogható» szemmel látható eredménye nincs. Ilyen példáúl a szellemi munkások foglalkozása.

Ennek a ténynek föl nem ismeréséből, vagy félreismeréséből következik a mai szomorú helyzet. S ezen csak józan, okos ítélettel, a ferde meggyőződés helyes megváltoztatásával lehet segíteni. Mindenkinek be kell látnia, hogy a saját árdrágítása végelemzésben őreá is visszaüt.

Ha például a termelő drágán adja a búzát, rozsot, élőállatot, szénát, stb. stb., — ő is mindent drágábban tud megszerezni. Igen, mert az ipari munkás kénytelen a maga termékeinek árát emelni, hogy viszont megszerezhesse mindazt, amire neki élete fenntartásához szüksége van.

Csak egy példát! Ha a Máv. minden alkalmazottja tízszer olcsóbban élhetne, mint ma él; ha a szenet tízszer olcsóbban venné, mint ma veszi; ha fölszerelésének jókarban tartása és pótlása tízszer kevesebbe kerülne, mint; ma kerül: a személy- és árúszállítás díját azonnal a mainak tizedére csökkenthetné.

És bolond lenne az a szellemi munHasst« cseh pénzügyminiszter

Prága. MTI. Ma reggel 3/*9 órakor Rassin pénzügyminiszter ellen merényletet követtek el abban a pillanatban, amikor lakásából távozva, a Zsitnasz Ulicán autóba szállt. Sopan József, deutschbrudi 21 éves biztosító intézeti hivatalnok volt a merénylő, aki két lövést tett a miniszterre. Az egyik golyó hátulról csípőn találta, így súlyosan megsebesült és a Boellen merényletet Követtel; el.

dolai szanatóriumba szállították. A tettes nem tartozik egyik politikai párthoz sem és nem is legioniita. Tettének okául Ras- sin politikai tevékenységére utal. Jó ideje már, hogy eltökélte magát a merényletre. Egy ízben, szeptember 11 én, már meg is akarta lőni Rassint, de azt nem tehette, mert egy nő haladt arra, akit szintén érhetett volna a golyó.

kás, aki vissza nem kívánná a békebeli kicsiny keresetet, amellyel szegényesen bár, de mégis tisztességesen élt, holott ma a nagy pénzek mellett is nyomorog.

így van ez az egész vonalon. így van az őstermelőnél (gazdánál), így az iparosnál, a kereskedőnél, a szellemi munkásoknál egyarát.

Mindenki kénytelen drágítani, mert mindenki más drágít. S aki egymagában

lenne olcsó, az mihamarább az ebek har- mincadjára kerülne.

Mivel pedig ezt seuki sem akarhatja józan éeszei: a végtelen csavar folyton dolgozik; mind jobban szorít, sajtol mindaddig, amíg utolsó csepp vérünk is ki nem folyik.

Pedig az az idő nincs már nagyon messze.

London. M. T. I. Párisből jelentik, A tagnapi értekezlet során Bonar Law, az angol Hiiniszterolnök, Poincarenak adott válaszában kijelentette, hogy Anglia, Fran ciaország és Belgium kívánságait tekintetbe veszi a kis^bbrendü kérdésekben cs ragaszkodik ahhoz, hogy a német jő- vátételi kötelezettségek teljes összegeit leszállítsák és a fizetési biztosításokra vonatkozó módszereket teljesen megváltoztassák. Megismételte, hogy Anglia ellenez mindenféle záloglefoglalást és pénzügyi ellenőrzést, épugy ellenzi a Ruhr- vidék megszállását is.. Németország erejének ilyen leszorításával a német közgazdaságot bénítanák meg.

Páris. (Havas.) A román külügyminiszter tiszteletére adott ebéden Barthou

Anglia ragaszkodik ahhoz, hogy leszállítsák a németek jóvátételi összegét. — Ellenzi a zálogolási eljárást és a pénzügyi ellenőrzést. — Franciaország nem enged.