Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-02-06 / 28. szám

Ä*s 10 korona

Eger, 1923. február 6. kedd. XL. évi. 28 sz,

Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadnak el. lagged évre 650 K. — Egg hóra 240 K.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11.

Mire költi az állam a vagyonváltságot?

Eger, 1923. február 5.

A pénzügyminiszter jelentést tett a nemzetgyűlésnek, hogy 1922. október hő végéig mennyi folyt be az állampénztárba az egyszer fizetendő vagyonváltságbő! ős hogy mire fordította a befizetett összeget.

A jelentős szerint befolyt:

1. takarékbetétek, folyószámla követelések és letétek után 1.200.408.802 K ;

2. részvénytársaságok részvényei, sző vetkezetek üzletrészei után készpénzben

1.602.386.969 K, részvényekben (névőrtók ben számítva) 394 359.044 K ;

3. külföldi pénznemek és értékpapírok után (1920. dec. 20-iki árfolyamot számítva) készpénzben 64.500.150 K, értékpapírokban 62.238.986 K;

4. ezek után az összegek után időközben befolyó kamat 3.242.087 K;

5. mezőgazdasági földek vagyonvált- ságának kedvezményes befizetéséből befolyt készpénzben 3.416645.458 K, hadi- kölcsonkötvőnyekben 299.654.102 K, kény szerkölcsön-eliemervényekben 274.294.149K.

Összesen tehát befolyt 1922. október végéig

a) készpénzben 6.287.183.466 K;

b) magyar vállalatok részvényeiben 394.359.044 K;

c) külföldi váltság-részvényekben 62.238.986 K;

d) h.-kölcsön-kötv.-ben 299.654 102 K;

ej kényszerkölcsön-elismervőnyekben

274.294.149 K.

Ezeket az összegeket és értékeket a következő kiadásokra fordította, illetve helyezte el a pénzügyminiszter:

1. A magyar váitságrészvények az 1922: XVII, törvénycikk 18. §-a alapján kibocsájtandó jelzálogkölcsön-kötvények biztosítéki alapja részére vannak letéve (394,359.044 K);

2. A külföldi értékpapírok (62.238.986 K) a Pénzintézeti Központnál vannak elhelyezve.

3. A hadikölcsönkötvények (299.654 102 K) és a kényszerkölcsön-elismervények (274,294.149 K) az 1922: XXVII. t.-o. 9. §-a alapján állami üzemi beruházások alapjául ' vannak letéve.

4. A készpénzt pedig a következőkre

adta ki az állam :

a) 1012-.LXIII. t.-c. 18. § a alapján kibocsátott kincstári váltók beváltására

454,000000 K;

b) az 1000 koronán alul levő kény- szerkölcsönök visszafizetésére 120,000 000K;

c) hadifoglyok hazaszállítására fölvett kölcsön kamataira és törlesztésére 219,669.822 K;

d) az 1921 : XXXIV. t.-c. 18. §-ában nyert fölhatalmazás alapján a nemzeti hadsereg fölszerelésére 2 495,881.099 K ;

ej az 1921: XXXIV. i. c. 6. § a alapján a Magyar Lőporgyár r.-t. építési céljaira 93.000.000 K ;

f) a békeszerződés alapján létesítendő hadianyaggyár költségeire 200,000 000 K ;

g) az 1821: XXXIY. t.-c. 2 §-a alap ján lakásépítés céljaira 422000.000 K;

h) államadósságok kamat törlesztésére fizettetett 2.282 632 545 K.

Hogyan készül

Eger, 1923. február 5.

A »Nemzeti Élet» c., a fővárosban megjelenő hetilap tegnapi (febr. 4.) számában olvassuk a következő cikket:

«A nagy költő legendába illő, remetei elvonultságának legfényesebb bizonyítéka az alábbi kis eset.

1921-ben történt. Tárkányi Béla egri kanonok születésének századik évforduló ját ünnepelte Egén város közönsége. Az ünnepi nagygyűlésre egyhesereglett nép zsúfolásig megtöltötte az ódon városháza tágas közgyűlési termét. Az elnöklő pol gármester megnyitván az ünnepélyt, udvarias meghajlással fordult a mellette ülő három űrhoz s üdvözölte őket, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Királyi Tudományegyetem és a Szent István Társulat képviselőit. Ezek voltak: Gárdonyi Géza, Négvessy László dr. és Túri Béla.

Az egri remetét a Magyar Tudományos Akadémia kérte fel tiszteletteljes levélben az intézmény képviseletére. A polgármester azonban nem mondta meg a notabilitások neveit s így esett meg, hogy mikor Gár donyi Géza szólásra emelkedett, a hallgatók 6Úgva kérdezgették egymástól:

— Ugyan ki lehet ez?

Egyetlen «éljen !», egyetlen taps sem hangzott el Az «Egri Csillagok» halhatatlan íróját hűvös közönnyel fogadták azok, akik között már két teljes évtized óta lakott b akik pedig valamennyien túláradó büszkeséggel gondoltak mindenkor reá, az ősi város élő nagy kincsére.

Gárdonyit — bár nem szerette az ovációkat, — szemmelláthatőan-meglepte a jéghideg közöny, mellyel fogadták. Majdnem egy percig állt a néma csendben rámeredő publikum előtt, anélkül, hogy ajkát szóra nyitotta volna.

Végre ebbe a kínos várakozásba beleharsant a város érdemes főjegyzőjének, Kálnoky Istvánnak a hangja :

— Éljen Gárdonyi Géza.

A meglepett közönség egy pillanatig sápadt arccai, visszafojtott lélegzettel, tágra

Mivel azonban az 1922: XXVII. t.-c.

9. § a alapján a mezőgazdasági vagyon- váltságből befolyt összegeket az állami üzemberuházások alapjára kell fordítani, az államkincstár köteles ez alapnak visz- s?atéríteni a fennti célokra kifizetett 3.416,645.458 koronát. A pénzügyminiszter már be is fizetett a fennti alap számára 619,685 925 korona értéket.^ Ebből az üzemi beruházási alapból teljesíti az állam az állami üzemeknél (vasút, stb.) szükséges beruházásokat. n.

a történelem?

nyitott szemmel, mintegy megszégyenítve maradt helyén néma mozdulatlanságban, de aztán az arcokat vérhullám öntötte el, a szemekben a szeretet lángja csillant, mindenki felszökött ültéből s a következő pillanatban falrecgető éljenriadal ős tapsorkán csattant föl, mely aztán egyre erős- bödve, percekig harsogott.

Csak a főjegyző felkiáltásából tudták meg a derék egriek, hogy Gárdonyi az, aki előttük áll.

Az író szenvtelen arcán egy másodpercre alig észrevehető, futó mosoly derűje ragyogott föl. Fejét kissé megbólin- totta és halk hangon mondotta el alig

15—20 szóból álló ünnepi beszédét. Aztán még egyszer meghajolt őa a tömeg ismételt tüntető lelkesedése közben hagyta el a termet.»

*

A eikk íróját nem hibáztatjuk. Olyan érdemes közéleti férfiú, akinek nem lehetett célja, hogy az egrieket így megsértse. Eger nevében mégis tiltakoznunk kell az eseménynek ilyen beállítása ellen.

Evvel kapcsolatban megállapítjuk a következő tényeket:

1. A Tárkányi ünnep nem az «ódon városháza tágas közgyűlési termében» folyt ie, hanem a Városi Színházban. Egerben nincs is ódon városháza, mert hiszen a mai épület alig két évtizedes.

2. A Tárkányi ünnepet nem a város, hanem a Katolikus Kör rendezte s annak nevében nem a polgármester mondotta a megnyitót,hanem Dut/cay Pál apát kanonok, aki az irodalmi és tudományos társaságok képviselőit névszerint is megnevezte.

3. Erre azonban csak Túri Bélánál volt szükség, mert úgy Gárdonyi Gézát, mint Négyessy László dr-t sokan ismerték.

4. Nem igaz, hogy mikor Gárdonyi Géza az előadói asztalhoz lépett, »egyetlen éljen, egyetlen taps nem hangzott el,» mert mikor a nagy író fölkelt helyéről, abban a pillanatban olyan leike3 éljenzés, olyan tüntető taps fogadta, amely percekig nem engedte szóhoz jutni.

o