Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-04 / 27. szám
2 1GR1 NÉPÚJSÁG 1923. február 4. Mindennek az ára lassan, Eger, 1923. febr. 3. Egy idő óta — talán a spekuláció, a ködös külső politikai helyzet, vagy talán a jóvátétel réme következtében — a piac, az árucikkek árai lassú, de fokozatos emelkedést mutatnak. Ezt érzi a piacon, ez üzletekben mindenki, aki napi bevásárlásra van kényszerítve. Úton-útfélen panaszkodnak az emberek és nincs sehol egy biztató reménysugár, mely jobb idők jövetelének volna a jele. A szabadforgalom óta hús és zsír elegendő van a piacon. A marhahús 400, a borjúhús 500 K, a sertéshús 540—560 korona. A szalonna kilója 900—860, a zsíré 1100 K. A kofáknál a kelkáposzta és a zöldség a tömegáru. 30 K-ért adnak egy főzelékre való kelkáposztát. A zöldség, még pedig a gyökér 160, a sárgarépa 150 kor. de biztosan halad fölfelé. puttonoukint, caomószámra pedig 8—10 K* Tej, turo, tejfel kevés van a piacon. A tej ára 80—90, 1 csomó tűrő 30, 1 darab vaj ('/í kg.) 250 K. A tojás ára ismét felfelé törekszik, a tegnapi piacon 32 korona volt darabja. A füszerüzletek is nagyon csendesek, j Erdélyi, a Hangya Eóüzletónek vezetője ■ beszéli, hogy mindennek az ára lassan, de \ biztosan halad fölfelé. Vásárló azonban ! van, de a falusiak pi. 100 koronáért min- I dent akarnak venni. A cukor ára a legutóbbi napokban 20 K. emelkedést mutat. A divatárúcikk8kben azonban pang az üzlet. A kereskedők azt panaszolják, hogy a gyárosok csak valutáért adnak árút, ami roppant megnehezíti a megrendelések perfektuálását. Legjobban a gyapotfonál fogy. Mindenki maga készíti kötött kabátját, bebújóját, sapkáját. ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld. A franciák keleti háború felidézésével vádolják az angolokat. — A Ruhrvidékről már nem szállítanak szenet a meg nem szállott nőmet területre. — Merényletet terveznek a német szociálista vezérek ellen. — Lenin ismét halálos beteg. — Tőt bányamunkásokat visznek a Ruhrvidékre. — Jugoszlávia fegyvertakart vásárolni Amerikában. — Nőmet leányok tízezrével vándorolnak ki Hollandiába. — A kölni érsek a pápa közbenjárását kéri a francia hatalmaskodások ellen. — A Nép szövetség júniusra lefegyverzési konferenciát hív egybe. — Eddig 60 áldozata van a sziléziai bányarobbanásnak. Magyarország. Kállay kéthetes szabad eága alatt a költségvetésen dolgozik. — A toloncházban kiütéses tifusz-eset fordult elő. — A magyar fasiszták Szittyák táb* rára változtatták szervezetük nevét. — Az Állami Jegyintézet mérlege megjelent. — A szerbek Délbaranyát el akarják mo- csarasítani. — Pozsonyi németek mozgal mat indítottak Pozsony magyar nevéért. — A porosz szén ára 300 koronával csökkent. — A vizsgálóbíró Eszláry szabadlábra helyezése mellett döntött. Az új rokon — Csathó Kálmán 3 felvonásos vígjátéka. Először adta a Városi Színházban az Egri Műkedvelők Köre 1928. febr. 2-án, Hevesi Gusztávné rendezésével. — Az Egri Műkedvelők Köre régen túl- | emelkedett a műkedvelés, a dilettantizmus színvonalán. Egymásután aratta szebbnéi- szebb sikereit a drámában, vígjátékban, operettben, bohózatban, népszínműben egyaránt. S «Az új rokon» premiere-je méltán sorakozik eddigi diadalaihoz. Úgy égé szében, mint részleteiben ; úgy külsőké- pen, mint a lényeget tekintve: kifogástalan, magas színvonalú volt. Olyan, amely kielégíthette a legkényesebb, a legkövete- lőbb ízlést is. ... Az új rokon Csathó Kálmánnak, egyik újabban feltűnt értékes írónknak, első színpadi műve, amely zajos sikert aratott a fővárosban. Az elismerés általános volt, jóllehet a darab ártatlan, tiszta, ‘ fehér. Még a Tudományos Akadémiában is szóba került a Vojnich-díjjal kapcsolatban Kicsi híjjá volt, hogy meg nem koszorúzták. Csak az volt a kifogás, hogy nem elég drámai. Ez való igaz. A darab csupán egyetlen ötlet. Nem is új ötlet, mert hiszen ismerjük a Burnet Kis Lord jából s Veber és Grosse Csűri jőből. Tulajdonképen ennek a kettőnek keveréke Az új rokon és Blanche, a főszereplő is. Az egész darab komikuma azon épül föl, bogy Valeriani Blanche (Hevesi Gusztávné) atyja halála után nasrynénjének, Esztáry Dezsőnének, máskép Tóni marnáMit tárgyal a legközelebbi ülésen a namzötgyülss? Budapest. A nemzetgyűlés ma nem tartott ülést. A legközelebbi ülés kedden lesz, amelyen a külpolitikai törvényjavas lat harmadszori olvasásban kerül a Ház elé; ezután napirend szerint a földmunkások vállalkozói szövetkezetéről szőlő törvényjavaslat általános tárgyalása, ezután 17 mentelmi ügy szerepel a napiren den. Lehet, hogy még ezen az ülésen át tőrnek a sütőipari munkásokra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. Utána egy másik szociális javaslat kerül napirendre, az éjjeli munka szabályozásáról. Nagy vita várható a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor. A Szociális Missziótársulat sorozatos előadásainak folyó hő 7 én szardán d. u. 5 órakor a Katholikus Körben lesz a negyedik előadása. Az előadás programja: 1. Estéli harangsző Gárdonyi Gézától, szavalja Ráczkevy Pannika. 2. 1820—1920 Jelenet. Bokor Malvintól, előadják : Mészöly Agátha és Mészöly Sylvia. 3. Puehlin Lajosnó — A felebaráti szerétéiről. nak (Ringby Ilonka) házához kerül. Az J ultramodern nevelésű leány, aki színi } akadémiát végzett és film-dívának készült, lépten nyomon beleütközik a régies gondolkozásé ház rendjébe, szellemébe. Két világ keveredik itt össze. Egyiket, az újat, Blanche képviseli, másikai, a roppnnt kiterjedésű Esztáry ház, melynek alakjai pompásak. Egyik-sikerültebb, mint a másik éppeu úgy, mint Csathó olyan regé nyeiben, amelyeknek tárgyát a táblabirő- világból veszi Tóni, mama körül forog itt az egész világ. Ö a sarkcsillag a körülötte élnek, mozognak, jobbára vele, Bőt általa gondolkoznak : Ida néni, a testvérnénje (Staud Mária), Lilla, a húga, vénkisasszony (Lestál Anna), Piroska, a barátnője, másik vén kisasszony (Krajnák Pálné), Margit, elhunyt fiának özvegye (Forster Tiborné); ; továbbá a Tóni mama két menyecske lánya Lujza és Juliska (Hunyady Ica és Illy- kovics Magda), végül hajadon leány a, Málcsi (Radios Aranka). De Tóni mama parancsol a ház «urának» is, Esztáry Dezsőnek (Ud- vardy Cs. Jenő), agglegény sorba kerülő 1 fiának, Miklósnak, (Peírik Jenő dr.) is. Egy pár pompás epizód alak is van a darabban, mint a keret tökéletes kiegészítője : a komoly Gedeon Mihály (Marossy József) és az ugrifüles Boiiifácz Laci (Bartha Béla), a két vő Béla (Wlassics Imre) és Gábor (Petrán József dr.), végűi Lend, a kis unoka (Hevesi Gyurka). Ezek az alakok élnek, beszélnek, mozognak, kavarognak a színen francia vígjátékra emlékeztető szellemességgel HÍREK. Eger, 1923. február 4. Angyalszívek rongy ruhák alatt. Künn sáros, luc*kos, pocsék az idő. Fenn a Cifra-hőslyán itt ott füstölög a kémény, de a legtöbb háznak horpadt tetején úgy áll az ott, mintha csak valami kővé meredt vészkiáltás lenne, hogy . . . «Emberek, segítsétek az alattam fázőkat!» Reggel 8 óra. Lejtős, csúszós úton tipegnek lefelé e küzdelmes élet legkisebb keresztes vitézei Palatábla, irka és gyűrött levelű könyv • a hónuk alatt. Nagy, kimustrált bakkancs csoszog, apró lábaikon — kóc- spárgával össze-vissza fűzve. Vékonyka testüket pedig agyon toldott-foldott, csuka- szürkeszinű vén zubbony takarja. — Siess mán! Elhúzták a nyócat. Egymás mellett döcögnek lefelé a sáros úton Farkas Berci, meg Hegedűs Jóska. A hátukon puttón. A puttonban sok nagy sárgarépagyökér s öklömnyi nagy gömbölyű burgonya. Balkezükkel szorongatják a szívükhöz a hittankönyvet, amelyből így tanulták : . . . «Szeresed embertársaidat!» Iskolába jöttek. — Dicsértessék . . .! — mondották tisztelettel, mosolyogva, mikor elmentek mellettem. — Tudjuk ám a hittant! Teäsen csak felkérdezni. . ! És vitték a puttont gyenge kis hátukon be a tanterembe. Elmondottuk együtt az imát: «Tárd ki áldó kezed fölónk...» A két puttón psdig ott pihent a földön, majdnem a kicsi fali feszület alatt. És úgy láttam akkor, mintha a Krisztusnak bágyadt, fájó arca jóságosán nézett volna arra a kőt puttón sárga gyökérre ... le a feszületről. — Kinek hoztátok ezt,— mondd csak, Berci fiam? — A szegény kis néma gyerekeknek. Mondta a naccsága, hogy hozzunk nekik. Erre vagy tizen is ugrálni kezdenek benn a padokban. — Én is hoztam mán . .. hagymát. Nyócat.. . — Én meg zöldséget, zellert, babot. jobbára, mint pompás komikus jellemek. És a közönség nagyszerűen mulat, kacag, tapsol. S nyílt Bzínen sem fukarkodik a legteljesebb elismeréssel, felvonások végén pedig kétszer háromszor lámpák elé hívja a lelkes szereplőket. Hevesi Gusztávné eleven, temperamentumos, minden ízében kidolgozott alakítása remekül érvényesült a Blanche szerepében. Éppen úgy valóságos művé szét volt, mint a Lestál Anna Lilla nénije, Ringhy Iiona Tóni mamája, Staud Mária Ida nénije s a Krajnák Pálné Piroska némije. Különösen a II. felvonásbeli kávé traccsuk hatott úgy, hőgy szinte elemi erővel tört ki a derültség percről percre. Forster Tiborné Margitja, Hunyady Ica Lujzá ja és Illykovics Älagda Juliskája finom kidolgozásaikkal kedvesen illeszkedtek az együttesbe, míg Radies Aranka mint Málcsi volt nagyon bájos. A Gedeon Mihály komoly, diszkrét szerepét nem is lehetett volna jobb kezekbe tenni, mint a Marossy Józsefébe. Miklóst — Főgel Antal helyett — Petrik Jenő dr. játszotta a tőle megszokott fényes sikerrel. Udvardy Cs. Jenő (Dezső báesi) a legelső színpadon is bevált volna. Igen jól alakított s állandó derültséget keltett Bartha Béla és rövid szerepeikben jól megállották helyüket: Petrán József dr., Wlassics Imre és a kis Hevesi Gyurka. A szereptudáe elsőrangú, a rendezés fényes, a fegyelmezettség kifogástalan. S kell-e ezeknél több a legteljesebb sikerhez? b.
