Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-01 / 25. szám
2 mm. MBFuaiáö 1923. február 1. fokozottabb teherbírást követel a polgároktól a elitéli azokat, akik az ország mai súlyos viszonyai között forradalmi magatartásukkal, az elégedetlenség szításával gyöngítik a nemzetet. Bakuk Ignác reflektál az évnegye- des jelentésre. Panaszolja, hogy a földművesek, hiába jelentkeznek, nem kapnak munkát az iaség-akcióban. A polgármester kijelenti, hogy ennek a tél az oka. Som fagyban, sem sár ban nem lehet dolgozni s így a jelentkezőket csak mérsékelt számban tudják foglalkoztatni. Vass v. képviselő a villamos hálózat kiépítése ellen tiltakozik Ringelhann Béla, a villanaostelep igazgatója elmondja, hogy a hálózatot, éppen a nagy költség miatt, csak fokozatosan építik ki s most azért van szükség javításra, mert a hálózat fogyasztja a« áramot a az izzókat nem táp- ' lálja teljes fénnyel. A képviselőtestület nem egyezett bele, hogy az új virilisek elfoglalják az őket megillető helyet. Az évnegyedes jelentés után a közgyűlés a képviselőtestület újjáalakításáról szóló tanácsi javaslattal foglalkozott, azaz nem foglalkozott. Amint bevezető sorainkban megírtuk, az állandó választmány azt javasolta, hogy maradjon minden a régiben; maradjon még a régi összetételében a képviselőtestület, hiszen már úgy sem kell sokáig várni a községi törvény meg. jelenéséig? Minek izgassák a kedélyeket ? A közgyűlés, melyet ezúttal az állandó választmány szuggerált, rázúgta, hogy elfogadjuk. A képviselőtestület elfogadhatta az állandó választmány javaslatát, de a város nem. Ezekben a sötét napokban szükségesnek látjuk, hogy egy megfiatalodott testület erős kezében legyen a város kormánya. A vidéki jogakadémiák megszüntetésével az Egri Érs, Jogliceum kapui is bezárulnának. Trak Géza h. polgármester ez irányban tiltakozását terjesztette a testület elé, amely azt Lang Nándor hozzászólása után egyhangúan elfogadta. Trak Géza h. polgármester előterjesztésében kifejti, hogy nem az erkölcsös vidék jogakadémiái termelik a jogászproíetáriátust, hanem a papirjogászoí, a fővárosi tudomány egyetem túlzsúfolt jogi fakultása, melynek hallgatói még csak a kőtelező kollokviumokat sem teljesítik. A rokkantak az Epreskert házhely céljaira való átengedését kérték. A kérelemmel szemben a testület a méltányosság álláspontjára helyezkedett s úgy határozott, hogy □•ölenként 50-% os, vagy 50°/# osnái nagyobb rokkantságú lakostól 100 koronát, kisebb %-os rokkanttól 150 koronát kér Q Ölenként. Az Epreskert 38 házhelynek való, mivel 44 igénylő van, hatnak a libapáaton utalnak ki házhelyet. ftppoiiyi ajánlja, bogy Magyarország lépjen be a JttyszSVetsigbe. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 3/«ll órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelenti az összeférhetetlenségi bizottság Ítéletét Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő ügyében, amely szerint összeférhetetlenség nem forog fenn. Az elnök ezután felolvastatta az interpeilá- ciős könyvet. Héjj Imre a balatonudvari és ványogi birtokvátel jóváhagyása ügyében, Rupert Rezső a deviza forgalom visz szaéléseiről, a földreform végrehajtása körül tapasztalt sajnálatos tények tárgyé ban, Várnai Dániel a «Független Szemle» | betiltása miatt, Szabó Béla a közalkalma | zottak utazási kedvezményének megszo- j sítása miatt interpellál, Ősik József pedig a kisbérietek szerződése tárgyában. Meskó Zoltán a Népszövetségbe való | fölvételről interpellált. MóZ8f Ernó : Ismerteti Magyarország ! nak a népszövetségbe belépéséről szóló i törvényjavaslatot. Kifogásolja a Népszó- \ vétség működését, mert nem tud alkal- j mazkodni a gyakorlati élethez. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Első felszólaló Apponyi Albert gróf. Mindenkor azt az álláspontot képviselte, hogy Magyarországnak be kel! lépnie a Népszövetségbe. Két szempontból szükséges ez. Az egyik szempont, hogy a Népszövetségben nem lehet hinni, a másik szempont pedig, hogy sokan vallják, miszerint a Népszövetség nem egyéb, mint a győztes hatalmak erőszakoskodása a legyőzőitekkel szemben, Ez a nézet hozzá közelebb áll. De mégis bízik abban, hogy a Népszövetség hibái orvosolhatók. A nép- szövetségi szerződés 16 ik pontja szerint a Népszövetség egyik tagja sem léphet föl támadóan a másikkal szemben, amíg a békéltető bíróság határozatát ki nem kérte. A 17 ik pont értelmében a szövetség e kedvezményt megadja azok számára is, akik nem tartoznak hozzá. Apponyi ajánlja a Népszövetségbe vaiő belépést, a 25 ik pont értelmében. Ezután a lefegyverzésről és a kisebbségek védelméről beszél. — A szomszéd államok, — mondotta — azt a hirt terjesztették, hogy Ma gyarországnak támadó szándékai vannak. Eckhardt Tibor erre- a vádra már akkor megadta a választ, amikor kimutatta, hogy a kisantant 800,000 főnyi haderejével szemben Magyarországnak csak 35000 katonája van. Végül a határincidensekről« beszél. Daruváry külügyminiszter Apponyir^ak adott válaszában kijelentette : — A magyar-román határon a nyugtalanságot a román katonaság fegyverkezése okozta. A határincideus ügyét pedig mértéktelenül fölfújták. | i Az egységes pártban kifogásolják Gömbös vezető s/erepét. Budapest. A politikai érdeklődés a mai napon az egységes párt értekezlete felé fordult, amelyen azonban semmi különösebb dolog nem történt. Az értekezletet követő vacsorán Hoyos Miksa gróf felköezöutötte Nagyatádi Szabó Istvánt. Az egységes pártban teljes az egyetértés. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy Gömbös Gyula vezető szerepét a pártban, különösen munkapárti oldalról, erősen kifogásoljak. E véleménynek többen is kifejezést akartak. adni a tegnapi pártórtekesleten, da sikerűit a felszólalásokat megakadályozni. Ebből következik, hogy komolyabb nézeteltérés nem merült föl a pártértekezleten. A Máv. árúdíjszabásának leszállítása. Eger, 1923. február 31. A kereskedelmi minisztérium a mai nappal mintegy 30%-kai leszállította a vasúti teherfuvardijtáteleket. A Máv. árűdíjazabásának megváltoztatásáról szőlő rendelet elsősorban azokat az árúosztályokat érinti, amelyekbe az élelmiszerek és egyes agrárcikkek tartoznak. 200 kilométeres távolságot alapul véve, a következőképen alakult az árú díjszabás tételeinek leszállítása, számokban kifejezve. Közönséges gyorsárú eddigi díjtétele 6648 K volt, ezután 4746 K leaz. Az élelmiszereké 2958 ről 2076 K ra csökkent. Az I. rendes osztályba tartozó árú két 2827-ről 2056 ra. A terjedelmes darabáráét 4467 K ről 3720 K ra. Lovak szállítása 5200 K-röl 2052 K-ra csökkent Mi lesz a könyvek ára február elsejétől ? Eger, 1928. jaa. .81. A magyar könyvkiadók elhatározták, hogy újra és egységesen szabályozzák a könyvárakat. A szabályozás a német rendszer szerint történik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a könyvek ára nem fog rendszertelenül ugrálni a valutám hullámzások folytán. Minden könyvnek az árát alapárban, vagyis a békeárban állapítják meg éa ha- vonkint teszik közzé azt a zárószámot, amellyel a könyvkereskedők a könyveket árűsíthatják. Az alapár és zárószám megállapítása bizonysága lesz másrészt annak, hogy még mindig a könyv a legolcsóbb s a mai magas árak csupán a valutáris viszonyaink eredményai. Hogy néhány példái is lássunk, az átlagos 15—20 íves regények árát 8 — 1® koronában szabják meg a kiadók és havonként a zárőszám alapján kerül a könyv a kereskedők kezéhez. A februári zárőszám pádig 115 lesz. Vagyis az a könyv, amely bőkevüágban t korona volt, most 920 koronába kerül. Az a könyv pedig, aminek 5 korona volt az ára, 575 koronába kerül. Evvel a rendszerrel viszont elesik a 10% os felár, valamint a forgalmi adó is, mert a könyvkiadói alapár ebben a hónapban valóban 100%, amihez még jö* a 15%-os könyvkereskedői pótár. A könyvkiadói alapár azt jelenti, hogy az író a maga részesedését a könyvkiadói alapár után kapja, ellenben a felárakból és a forgalmi adóból már nem kapja meg a százalékát. Hogy a mostani 100°/#-os felár meddig marad érvényben, maguk a kiadók sem tudják. Mert pl. most is béremelésről tárgyalnak a kiadók és s nyomdai munkások. Érdekes különben, hogy míg nálunk az alapár ezorzőszáma 115, addig Németországban már az ezren is felül van, úgy hogy egy 10 márkás könyv, ma már valójában 10 ezer márkába kerül. A Szociális Missziótársulat tagjainak, az Angolkisasszonyok templomában, ma délután 6 órakor, szeníbaszédet tart Hetényi Gyula dr. egyházi tanáesadő.
