Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-15 / 158. szám
műi népújság Nap-nap után panasszal jönnek hozzánk, hogy a hóstyabeli korcsmákban sok mindenről folyik a beszéd. Persze leginkább arról, ami legjobban érdekli a földműves népet. Első sorban az időjárásról. Panaszkodtak eleget a sírva vígadó magyarok: Nem ad az Isten esőt! Éhen ha lünk a télen. Nem lesz kenyér, nem le3z búza. Ebbe a panaszkodásba öltötték az tán bele szavukat bizonyos lőlekkűfárok. — Nem ám, mert Mikőfalván kicsúfol ják a Krisztust! Tudják meg, emberek, hogy azért nem ad esőt az Isten ! Az urak meg a papok csinálták ezt, azoknak köszönjék hát meg a nagy szárazságot. Persze akad néha bolond, buta korcsmatöltelék, aki ezt elhiszi, sőt maga is beáll lélekmérgezőnek. Akinek azonban egy kis sütni valója van, az kineveti azt az úrforma semmiházit, akinek csak az fáj, hogy már nem Khon Béla tartja kezében a keresztény Magyarország gyeplőjét. Mert mindenki tudja, hogy a mikő- falvai passiójátékokat a mikőfalvai derék magyarok játsszák, akik sem nem urak, sem nem papok. Hogy rendezői között urak is vannak és egy barát is, az csak természetes, hiszen akkor nem is állhatnának ki a derék szereplők a világ elé, mert tanult emberek tanítása, útbaigazítása nélkül képtelenek volnának a gyönyörködtető előadásra. Ami pedig az esőt illeti, az ugyancsak gyakran esik Mikőfalván. Már pedig éppen a mikőfalvaiakra kellene az Úristennek leginkább haragudnia, hisz ők «csúfolják« ki. Aztán most már Egerben is esett eső, még pedig bőséges .. . így hát egyelőre más hazugságot kell kitalál- niok a hitvány bujtogatóknak ős keresniük olyan embereket, akik aztán el is hiszik buta hazugságaikat. Oberammergauban évszázadok óta játsszák a passiójátékokat. És még sem haragszik rájuk az Isteu! Sőt! Boldogok, megelégedettek mert jámborak ős igazán félik az Istent, nemcsak a templomban és veszedelem idején, hanem még a — korcsmákban is! A hajdiimegyei gazdák búzaadója. Búzaadományokat ajánlanak föl a munkanélkülieknek és a köztisztviselőknek. Eger, 1922. július 14. Hevesmegye s köztÜK Eger város gazdáinak megszivlelésül ajánljuk a hajdúmegyei gazdaközönsőg nagyszerű, nemes elhatározását, amely szerint minden gazda f. évi gabonaterméséből holdankint 5 kilogrammot ajánlott föl teljesen ingyen a munkanélküliek és a vagyontalan köztisztviselők számára. Az értekezleten, amelynek eredménye olyan jóleső feltűnést kelt a koldússzegóny Magyarországon, — 200 kisgazda vett részt. Ez alkalommal Gödény Ferenc hajdúsámsoni földbirtokos életrevaló, emberbaráti indítványt tett. Nevezetesen azt javasolta, hogy a földtulajdonos gazdák, gazdaságilag művelt földjük után, holdankint, térítés nélkül 5 kilogramm búzát adjanak a fixfizetésű tisztviselők, illetőleg a szellemi ős fizikai munkások ellátására, úgyszintén a munkanélküliek támogatására. A jeienvolt gazdák nagy örömmel és helyesléssel fogadták el az indítványt, a mely fölött tartalmas vita indult meg. A felszólalásokból az a vélemény alakult ki, hogy elsősorban a munkanélkülieken kell segíteni, mert ez égetően sürgős feladat ős országos érdek. Ezért az értekezlet oda módosította az indítványt, hogy elsősorban a munkanélküliek ellátására ajánlja föl a holdankinti 5 kg. búzát b ezt nem egyénenkint adják oda, hanem magtársze- rűen gyűjtik össze. Aztán megkeresik az összes megyebeli községek képviselőtestületeit s azokfól kimutatást kérnek arra nézve, hogy mennyi a határukban levő munkanélküliek száma s milyen a termés? Ezek pontos bemutatása után állapítják aztán meg az önkéntes adó mennyiségét, amely a viszonyok szerint kevesebb, esetleg több is lehet 5 kilónál. Mint értesülünk, a debreceni Gazdasági Egyesület legközelebbi ülésén Horváth András földbirtokos fog hasonló szellemű javaslatot beterjeszteni s a hangulatból ítélve, azt egyhangúlag el is fogadják a gazdák. Reméljük, hogy a hajdúmegyei és debreceni derék gazdák lelkes példáját a többi vármegye, — így Hevesvármegye gazdaközönsége is követni fogja. Még a szerb is magyarul akar beszélni. Eger, 1922. július 14. A híres trianoni bölcsmunka, a szerb nép felszabadításának ürügyével, jó darabot orzott el tőlünk a dőli részeken. Immár negyedik éve tart a felszabadítók uralma, de a papíron kimutatott szerb többség fölénye, sehogyse akar mu tatkozni, mint azt az aláb'bi példa is ékesen mutatja. Történt ugyanis a minap, hogy Tö- rökbecsére bizonyos Bozsanity Jován nevű, csodálatraméltó erejű «dalmáciai vitéz» érkezett, ki a következő ékes nyelvezetű kiáltványban hívogatta mutatványainak megtekintésére a törökbecseieket. «Vigyáz! Jöjjön és győződjön meg 1922 július 8 án A Tisza szállodában. Az Előadás kezdete este 9 órakor. Dalmáciai vitéz Bozsanity Jován bemutatja saját testi feszültséggel a legnagyobb csodát, amely eddig egyetlen atléta sem mutatott be. Műsor. 1 ső 4 darab sín 4 egy mm. haj lítja a fogába. 2 ik 5 darab sín egy mm. nyakán. 3 ik 4 drb sín 1 mm. a fején, 4-ik 6 drb sín egy mm vállon. 5 Kocadarabokat töri kalapács ütéssel saját fején, mellén ős derekán. 6 ik 3 darab Kovács- üllő, mellén tartja és rajta alva 15 zenész, a vitéz kisőretővel zenőznek. 8 ik. Küzdelem a 4 ló erejével. 9 ik Nagy autó át, járja a mellét. Szíves pártfogást kéri kiváló tisztelettel Bozsanity Jován dalmáciai Viiéz visz szigetről». A «vitéz» bizonyára nemcsak erő- művész, hanem saját feszültséggel dolgozó kitűnő üzletember is és ő tudja, hogy a hivatalosan szerb többségű délvidéken szláv létére miért hirdet magyarul, annak ellenére, hogy a szláv nyelveket bizonyára jobban ismeri a magyarnál! 1922. július 15. Kis hírek a nagy világból. Külföld: 30 halottja és 99 sebesültje van a spanyolországi vasúti katasztrófának. — Hatalmas szervezetté fejlődött a magyarokat segítő holland akció. — Az angolok sürgetik a jóvátétel revízióját. — Parlamenti válság fenyeget Németországban. — Hírek vannak Nortcliffe megőrü- léséről. — Anglia most nem tudja megépíteni a La Manche-csatornát. — Litvinov elvesztette rablott ékszereit. — Amerika nem segít Európa pénzügyi helyzetén. — Ázsiai kolera van Bukarestben. — Brazíliában katonai lázadás tört ki.— Corkban vérbefojtották a köztársasági fölkelést. — A román hús Becsben 1000 koronával olcsóbb áron kerül forgalomba, mint eddig. — A tej literje Becsben 1000 korona, Magyarország: Rövidesen megjelenik az ellátatlanokról szóló rendelet. — Rei- singer szocialista képviselő Miskolczon kővel fejbevágott egy mur|Kásasszonyt. — Ma tárgyalják Miskolczon nebelt Ede fegyelmi ügyét. — A tegnapi jégeső beverte a Néprajzi Múzeum több száz ablakát. — Nagy áresés volt a valutapiacon. — Dologházat állítanak föl Zalaegerszegen. — Sándor János Biilyos beteg. — Angol vezetője lesz a budapesti jóvátételi bizottságnak. Színház és Művészet. Heti műsor: Szombaton, 15-én: Bánk bán. S. Fáy Szeréna asszony, a Nemzeti Színház örökös tagjának második vendégjátéka. Bér- letszünet. 30% kai fölemelt helyárak. Vasárnap, 16-án, délután 4 órakor: Az elvált asszony. Papp Manci, Marczinka Vica, Bánffy Anni, Nagy Pál ős Baghy Gyula föiléptével. Rendes helyárak. Vasárnap, 16 án, este: Hollandi menyecske. Bérletszünet. A hollandi megyecske. Stein-Jembach Kálmán operettjét tegnap, f. hő 13-án, csütörtökön, ismét telt ház előtt nagy sikerrel hozta színre az operett ensamblet. A színházi iroda hírei. S. Fáy Szeréna, a Nemzeti Színház örökös tagja, színházunk illusztris vendége, szombaton egyik legjobb szerepében, a «Bánk bán» Gertrudi- sában lép ismét föl. Ezt a szerepet a Nemzeti Színház hires előadásában min dig ez a kiváló művésznő jáássza. A «Bánk bán» többi szerepét a múltkori repriz összes szereplői játsszák élén Ozakó igaz gatőval, mint Biberachchal. — Hétfőn ős kedden szenzációszámba menő reprizre ad alkalmat Fáy Szeréna vendégjátéka. Hey.ermanns klasszikus halásztragédiája, a «Remény» — a Nemzeti Színház közkedvelt műsordarabja — kerijj színre, Johanna szerepében Fáy Szerénával. Ez az öreg halászasszony, a művésznő leghíresebb szerepe. Vasárnap d. u. az «Elvált asszony» kerül színre az eredeti szereposztásban, Papp Manczi, Bánffy, Nagy Pál játsszák a főszereoet. HÍREK. äger, 1922. július 15. Házasság Végh Gyula huszárszázados és Kramer Mária Budapesten, a józsefvárosi pleffánia-templomban, július hó 11 ón házasságot kötöttek. A jogászmulatságon a következő felül fizetések történtek : szenttornyai Bobory György dr. főispán, Dankó László takarékpénztári titkár, Korányi Ferenc kir. törvényszéki főigazgató, Müller Ferenc kereskedő és Neményi Gyula hordőgyári igazgató 200—200 K. Kovács Sándor bir tokos 500 K, Császár Kálmán dr. belügyminiszteri titkár 300 K, Breznay Imre, Dankó János, Dambrovszky Imre dr., Fogéi Zoltán dr, Kelemen Andor, N. N., N. N. 100—100 K, N. N. és N. N. 50 K-t fizettek felül. A Jogakadómiai Kör ezúton mond hálás köszönetét a nemesszívű adakozóknak. A felülfizetések még most is folynak.
