Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-15 / 158. szám
'íS»ft*«*ÉRi difik jMttai uálUtA*s«i "íí?**« ét félévi *Ififix*té*t Béta fogadónk «1. }H«]M éné 200 K. — £gp kért 70S. — POLITIKAI NAPILAP, Felelő* szerkesztő: BREZNIY IMRE. Ssetke«stfts<| i Egse», Sdeemim. Hi4ík!'f«lil» lietHtai agösadlsí Ysltlsa ilia II. » Ä mezőgazdasági kamara Miskolczon tartott alakúlő gyűlést. E ténynyel a magyarság belső berendezkedésében új szerv létesült, amelynek szükségét annyian és annyiszor hangoztatták Ez az újpszerv nagyfontosságú tényező mezőgazdaságunk életében. Míg az ipar, a kereskedelem, ennek alkalmazottjai, urai hivatalosan nyertek képviseletet a kereskedelmi és iparkamarákban: a mezőgazdaság kénytelen volt nélkülözni ezt a szervezetet. A forradalomból és a bol- sevizmusból való kiábrándúlás, a megszállás folytán megcsonkult ország őstermelésének jelentősége, az agrárizmus mint legnagyobb erőforrás, a gazdasági munkások mozgolódása, a íervbevett földreform tették szükségessé, hogy falunként, járásonként, vármegyénként szervezkedjék az őstermelő tömeg, nehogy felelőtlen agitátorok, zavarosbanhalászni szerető szájhősök félreverjék a harangot, tüzet kiáltsanak, lángba borítsák a már megnyugodni készülő közvéleményt. Nem agitációra, hanem bölcs, altruista munkára van szükség! A íöbbíermelés problémája — a mi archimedesi pontunk — amelyből ki lehet emelni a válságokkal küzdő országot. Többet és jobbat termelni: csupán ez lehet csonka hazánk nem- zetgazdászainak, politikusainak igazi célja. Erre azonban a mezőgazdasággal foglalkozókat rá kell nevelni, rávezetni, meggyőzni, megadni a lehetőséget. Sajnos, köznépünk, néhány jő, ügyes, gyakorlati fogást leszámítva, nem ért az okszerű gazdálkodáshoz. Szárazság idején nem kapál, jóllehet a kapálás csöndes esőt jelent a kapásnövénynek; a kukoricát magasra tölti a szél* és a szárazság ellen, elfeledve azt, hogy éppen a magas töltés által veszi el a sorvadó növény gyökereitől a földet, mely a tőhöz húzva, sietteti kiszáradását. Ezer és egy újabb példát lehetne felhozni, a fentiekhez hasonlót. Fieischmann, a kompolti magneme- sítő telep jeles igazgatója, aki éppen a napokban tért vissza németországi tanulmányújáról, tanulságos dolgokat mondott el a bajur parasztokról. Bajorországban az «Ackerbauverein», a mezőgazdasági egylet, nagy szerepet játszik. Miután falvakban, kerületekben megszervezik, csodákat művel. Első feladata a földművelés, az állattenyésztés föllendítése. A Kiessling tanácsos vezetése.alatt működő »Ackerbauverein» ellenőrzi a szántást, a vetést; nemesített magvakat bocsát a mezőgazdák rendelkezésére. Az ellenőrzés igen szigorú; a bajor paraszt pedig komolyan fogja fel hivatását, nemesített fajtákat produkál. Főleg sörárpában érnek el nem is sejtett eredményeket. Nem egy, hanem sok kisgazda nemesített vetőmagot hoz forgalomba. Bár a háború e téren is éreztette rontó hatását, a germán szívósság páratlan gyorsasággal igyekszik pótolni a hiányokat, behegeszteni a tátongó sebeket. Uj fajta boronák, ekék, cséplők stb. vannak a gazda segítségére, csak mentül többet termeljen s mentői jobbat. Weichen- stefanban, közel Münchenhez, érdekes fű- magtelepok vannak. A füvek ugyanis csak bizonyos korig termőképesek, azontúl egyre apad a hozamuk. A telep professzorai megfigyelték a füvek korát, amelyen belül bőven teremnek; eddig a korig (6—8 év) a rétet fenntartják, azontúl kiszántják és más területet vetnek be. Csehországban, ahol a mezőgazdaság szintén fejlett, a mi nemesített magvain- kát vetik. A Székács-féle búza nagyon szereti a cseh talajt. Ezen felbuzdúlva, a Budapest. Gaal Gaszton elnök a nemzetgyűlés mai ülését 10 óra után nyitotta meg. Bemutatja az Orvosok Szövetségének kérvényét, amelyben sürgeti az orvosi kamara felállítását. Bemutatja a Ke- resztényszociális Vasutasok Országos Egyesületének kérvényét a lakásrendelet módosítása tárgyában. Ezután áttértek az indemniíás tárgyalására. Első felszólaló Lukács György. Foglalkozik Horváth Zoltán beszédével. Horváth Zoltán többek között kijelentette, hogy törvénytelenek mindazok a kormányrendeletek, amelyeknek alapján ez a nemzetgyűlés összeült. A kormány nem zárkózik el ezeknek a kérdéseknek a tárgyalása elől és az indemnitásba felvették a kérdés tárgyalását, azonban maga az ellenzék kívánta ennek a pontnak a törlését. Többek között foglalkozik a választási atrocitásokkal is. Végzetes hibának tekintené, ha az indemnitási vita nem maradna a megengedett vita keretein belül. Foglalkozik a mezőgazdasági íöbbíermelés kérdésével. Különösen szükségesnek tartja az ezzel való foglalkozást, mert soha fontosabb nem volt ez a kérdés, mint ma, nemcsak azért, mert gazdasági ellanyhult- ságunk soha nem volt nagyobb, mint ma, hanem azért is, mert az erőszak olyan területeket szakított el tőlünk, amelyekről iparilag feldolgozott nyerstermékeink legnagyobb részét kaptuk. Kötelességünk tehát, hogy mezőgazdasági nyers termékeinket itthon dolgozzuk fel. A kormány iránt bizalommal viseltetik, az indenitást elfogadja. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter Horváth Zoltán tegnapi « Magnemesítő rt. Tótmegijeren kifejleszti a Károlyi László gróf 18 ezer holdas uradalmán a búzanemesítést, ellátja vele Szlovákiát. Bajor- és Szászországban a nacionalizmus és -a rojalizmus nagy. Nyilvános helyen tapsokat arat, aki hazafias húrokat penget. Ellenben Poroszországban, főleg Berlinben, a nagy szociáldemokrata helyeken, a bolsevizmus mutogatja mé- regfogait. Éppen Münchenben voltam, amikor ebéd alkalmával a felszolgáló pincérnő minden izgatottság nélkül nyújtotta át a lapot, amelynek első jelentésében e cím állott: Rathenau gemordet. Mindenki zavar nélkül folytatta — ebédjét. Az új szervezetre tehát nagy szerep vár. Komoly, céltudatos munkával lehet hatalmas eszköz — a meglépett haza újjászervezésében. (Cs. L. dr.) beszédéhez kér szót. Elitéli, hogy négy órán keresztül vette igénybe a nevezett képviselő a nemzetgyűlés idejét olyan dol- , gokkal, amelyek úgyis köztudomásúak, j amelyekkel nem lehet előmozdítani a nem- ! zeti építő munkát. Nem az a legfontosabb I teendő, hogy kikutassuk mi volt az össze- | omlás oka, hanem, hogy munkához lás sunk. (Horváth Zoltán ugyanis tegnapi beszédében Nagyatádi kommunizmus alatti szereplését kritizálta.) Horváth Zoltán személyes kérdésben szólalt föl, mire a többségi párt tagjai kivonultak a teremből. Kiss Menyhért szólt ezután az indem- nitáshoz és kijelentette, hogy az ellenzéki o'dalt nem lehet obstrukciővai vádolni, mert Horváth^tegnapi beszédét nem tekintve, eddig még. nem mutatkoztak az ob- sírukció jelei. Szóváteszi a hadirokkantak, özvegyek és árvák sérelmeit az illetmények körül, majd a közigazgatás reformját sürgeti. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Erdélyi Aladár beszédének holnapra való elhalasztását kéri. A Ház hozzájárul és ezzel az ülés négy óra előtt véget ért. Aknamunka. Miért nincs eső? Eger, 1922. július 14. A hóstyai lakosok között egy idő óta bújtogatás folyik. Sokat hallottunk már erről — szinte hónapokkal ezelőtt — 'de nem akartunk vele foglalkozni addig, amíg a lakosság is észre nem veszi s maga nem tiltakozik a méregkeverők rosszmájú aknamunkája ellen. Ez most megtörtént. Az indemnitási Vita elfutásától tart egy Képviselő.
