Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-27 / 168. szám
aiilak »Misi %ém w* léi黫 «tfi&sttfcfcst n&xa fogudiiiik sí s»u«(rjjj«»»jl 200 W. — Bwg háta 70 Ä. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAT IMRE. Ss«zk**srt5aég i Eg«*, Mcenssu IXiadéfstatóal i ticemal ngesa^ai VsJefon i*Ám 11. Égő sebek éktelenkednek hazánk testén. Az egyik seb mély, üszkösödik, kellemetlen bűzt áraszt. A kényesek orrukat fogják be, a cinikusok közökkel legyintenek, a pápaszemes professzorok komoly arccal nézik, tanácskoznak a sebek fölött. A kon- zílum: vége — Isten segíthet. Égő sebei: csonkasága, romlott valutája, a drágaság, a balfelé rohanó felfogás, a lakáshiány stb. stb. Politikai életünkben a jobb és baloldal már régóta nagy szerepet játszanak. A régi jó időkben a baloldal a tüzes, a független politikát, a jobboldal a csöndes, a békés munkát jelentette. Ma a baloldal a forradalom felé hajlik, a forradalom pedig a szociáldemokrácia, sőt a komipunizmus diadalát jelenti. Az elégedetlenkedők feszült izmokkal tolják a revolúciő szekerét; tűzben égő szemekkel emelik magasra a vörös lobogót. Pedig ebből a rémből már kijózanodhatott a magyar, mert saját keserű tapasztalataiból ismeri az agyrém fantasztikus cigánykerék-hányásait. És ma: a nem okuló munkások, a kisgazdák, a tisztviselők jelentős számban mégis balfelé kacsintanak és e balrafordúlástól várják a boldog napfölkeltát, mit mozlim módjára köszöntének, amelyre dervis gyanánt üvöl- tenek. A forradalmár, balfelé kacsintgató, veszedelmes irány jelöltjére szavazott sok nemgondolkozó polgár. . — Hódmezővásárhely, amely annyi sok kisgazdát számlál, szociáldemokrata képviselőt küldött a nemzetgyűlésbe — mondotta nekem Mayer miniszter. Delegátusuk Szeder Ferenc. Ki az a Szeder ? Keressük a választók névsorában: — nem található. Kutatjuk, hol tartózkodott legalább két évig? Ilyen lakóhelyet nem tud kimutatni. Ki ő, hol van hazája: — nem tudjuk, mondják a választók. Szája, ígérete, az van. A beígért földi mennyország reményében szavazói dűlnek az urnához és Szeder győz. Az ózdi választókerületben, Sajóvár- konyban, a szavazatok úgy oszlottak meg, hogyVanczák szociálista jelöltre többen adták voksukat, mint Biró Pál polgári jelöltre, jóllehet Biró a vasművek vezérigazgatója, a várkonyi lakosság jórésze pedig gyári és bányamunkás, a falu törzs- lakói pedig földművesek. Ugyancsak mélyen bántó dolog, ha a tisztviselői karból is kerülnek ki olyanok, akik szavazatukkal szociálistól támogatnak. Miskolczon Reizinger és Róbert állottak egymással szemben. Róbert nemzetgyűlési képviselő volt, aki kiváló tehetségének számos tanűjelét adta. Mint a Máv. főmérnöke került a fényes dunaparti palotába. Reizinger a forradalom idején kormánybiztos, a kommunista világban Borsod és Miskolcz város vezetőembere. Polgári foglalkozására asztalosmester. És mi történik? A szervezett munkásság, a zsidóság, a Máv. alkalmazottai közül sokan Reizinger pártjára állanak; bukiy hagyják a derék, becsületes, képzett, diplomás Róbertét. Ezer és ezer hasonló esetet lehetne felhozni annak szomorú igazolására: balra tértünk. Hová lett a keresztény fellángolás? Hol van a kemény sovinizmus, a ke- ménynyakúság, az erős derék? Hol vannak ezek ? Sehol! Vagy ha vannak is itt-ott, olyanok már csak, mint az imbolygó féBudapest. Huszár Károly alelnök d. e. 10 óra után nyitja meg a mai nemzet- gyűlést. Napirend szerint következik az indemnitás folytatólagos tárgyalása. Elsőnek Farkas Tibor szólal fel: Az indemni- tást nem tekinti bizalmi kérdésnek," mert első sorban az országnak van rá szüksége. Minden törvény csak addig célszerű, míg opportunus. Az opportunitás nem hagyható figyelmen kívül, mert anélkül alkotmányt nem lehet alkotni. Az opportunitás örök igazság marad. Ezen az alapon sokkal jobban tudjuk szolgálni a megértés politikáját. Nem híve a numerus clausus- nak. Az indemnitást megszavazza. A következő szónok Battiz Gyula. Az indemnitást bizalmi kérdésnek tekinti, mert az állam pénzügyi körforgását érinti. A munkás osztály stöia olyan nyomorban nem volt, mint ma és ilyen féktelen tobzódás nem volt. (Felkiáltások: Siófokon). A legfontosabb kérdés a drágaság kérdése. A magyar munkásság nincs abban a helyzetben, hogy ruházati cikkeket vehessen magának. A kommunizmust a legteljesebb mértékben elítéli, gyűlöli és nem kívánja vissza. Harcolt és harcolni fog ellene, de meg tudja érteni azt a keserűséget, mely a kommunizmust szülte.- Kifogásolja, hogy a kereskedelmi ma- gánalkalmazuttakat és a munkásokat törölték az ellátatlanok sorából. Azt mondják, hogy,a drágaság azért olyan nagy, mert a munkabérek igen magasak. (Felkiáltások a kormánypárton: Nem mondja ezt senki sem!) Erdélyi Aladár: Ezt csak a nagyipari lapok hirdetik. Zsilinszky Endre: A börzét keil megrendszabályozni! — A földbirtokreformra nézve javasolja, * nyecske ; a reménytelenség sötétjében világító apró szentjánosbogárka. A sebek tehát nem hegednek. A keresztény szellem fénye nem irtotta ki a sebek halószöveteit; nagy szive nem tudott tiszta vért vinni, nem mintha képtelen lett volna reá, hanem azért, mert nem akarta a beteg; nem akarta a nemzet, mely letar- gikusan fekszik s passzíve, narko^ikusan várja gyógyúlását. Itt csak az Ég tehet csodát. Megtörténik-e a csoda ? Isten tudja, a népek Ura, Istene, akinél az erő, a bölcsesség, az élet, a gyógyszer, az orvosság. De vájjon akarja-e Ó annyi megbántás, annyi várás, annyi fogadkozás után? Ó tűrő és kegyes; mi, emberek, pedig bűnösen felejtők! (Dr. Cs. L.) kötelezzék a földbirtokosokat is pénzügyjövedelmi kimutatásra s hogy évi mérleget készítsenek. így az iparosokat és kereskedőket is. Azt a merész állítást kockáztatja meg, hogy a kommunizmust nem a szociáldemokraták és a munkásság csinálták, hanem a polgárság. (Bogya: A végén kiderül, hogy a polgárság csinálta a a proletárdiktatúrát !) (Felkiáltások a kormánypárton: Hogy lehet ilyet mondani?) Szónok szünetet kér és az elnök 5 perc szünetet rendelt el. Szünet után folytatja beszédét. Kevesli a lakásépítésre fordított 300 milliót. Drózdy Győző a Ház szabályokhoz kér szót. Battiz Gyula beszéde alatt a képviselőház épületében küldöttség jelent meg Héjjas érdekében; úgy tudja, hogy Orgo- ványból. Kéri az elnököt, — tekintettel arra, hogy a küldöttség a nemzetgyűlést zavarja munkájában, távolítsa el. Az elnök kijelenti, hogy nem lát semmi okot arra, hogy az ülést felfüggessze, különben senki sem rendelkezhetik olyan hatalommal, hogy a nemzetgyűlést munkájában akadályozhatná. Ezután Eckhard Tibor beszél a rotációs papír érdekében. Osztrák árucsere forgalmi egyezmény. A M. Kir. Kereskedelmi Muzeum Külforgal- mi Irodája, az osztrák kormánnyal folyó évi junius hó 27-én kötött árucsere forgalmi egyezményt nyomdai utón sokszoro- síttatta és az érdekeltség rendelkezésére bocsájtja. Az Ausztriával való export-importtal foglalkozó cégek figyelmét a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara felhívja arra, hogy a szóbanforgó szerződés példányai a jelzett Irodánál (IV. Váczi-u. 20) a nyomdai előállítás költsége fejében 80 koronáért kaphatók. Legfontosabb kérdés a drágaság kérdése. .,A börzét kell megrendszabályozni/
