Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-26 / 167. szám
BGKEti NBPÜJSAG 1922. július 26. 2 H H I HI II llllli Tl” ll 'Uli IWKlMiWBHWq^ kapitánya a következőket rendelte el a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban: Eger város területén belül tilos rendőri bejelentés nélkül tartózkodni. A bejelentési kötelezettség kiterjed minden be- és kiköltözködésre, a lakó ős tartózkodási hely változtatására. Bejelentést tenni köteles mindenki, aki házába, vagy telkére éjjeli vagy nappali szállásra (ha csak 24 órára is) befogad valakit, kivéve, ha az illetőnek Égerben már bejelentett rendes lakása van. A bejelentés ki- és beköltözködés esetére is kötelez. Bejelentési kötelezettsége van minden nyilvános, vagy magán-intézménynek, intézetnek, jótékony egyesületnek, szállodának, vendéglőnek, a fölvett tagokra, alkalmazottakra nézve. A külföldi átutazót is köteles a szállásadó bejelenteni, ha 24 órára száll is meg a városban. A bejelentésnek a be- és kiköltözködéstől, befogadástól, vagy elbocsátástól számított 24 óra alatt kell megtörténnie. A bejelentés az államrendőrkapitányság bejelentési hivatalánál, bejelentési lapok által történik, melyeket ott adnak ki és szívesen szolgálnak felvilágosítással. Aki e rendelkezést kijátsszam vagy a megszabott tilalmat megszegi, ha cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik: kihágást követ el ős 1000 koronáig terjedhető pénzbírsággal, vagy öt napi elzárással büntethető. Beszélgetés a meghatalmazott miniszterrel Kompolton. Eger, 1922. július 25. A magyar kormány tagjainak száma ismét bővült — a meghatalmazott miniszterrel, akinek feladata a Rómában székelő Mezőgazdasági Intézet likvidálása. A magyar kormány, mely főleg a gazdatársadalomra támaszkodik, áthatva attól a gondolattól, hogy hazánk, a Cson- kamagyarország eminenter agrárállam, szükségét látta annak, hogy a háború előtt annyira virágzó Mezőgazdasági Intézetet a háborús ős forradalmi évek szünetelése után uj életre keltse. A régi, boldogabb világban Miklós Ödön töltötte be a ma gyár osztály vezetésének tisztét. Miklós Ödönt nagy nyelvtudása, gazdag közgazdasági ismeretei, összeköttetései predesztinálták e polcra. Ma, amikor a demokratikus fölfogás egyre erőteljesebben tör előre, a nemzetközi felfogás az, hogy helyén ▼aló, ha e tisztet született kisgazda tölti be. Mayer János volt földművelésügyi miniszterre esett a választás, kit a külföldi körökből számosán ismernek abból az időből, mikor aPárisban tartott zöld inter- nacionalenak gyűlésén zengő magyar nyelven hallatta szavát, mit Schandl Károly ős Bujanovics tolmácsoltak franciául. A- mint a külföldi sajtó átvette a meghatalmazott miniszterség Mayer Jánossal kombinált tervét, sokan az ismerősök közül levélben üdvözölték. A napokban Kompolton kérdést intéztem Mayer János miniszterhez: — Mi lesz a meghatalmazott miniszter szerepköre ? — Felvenni az elejtett fonalat Rómában, hol minden megvan a maga érintet lensőgében, amint otthagyta azt 1915. évben a kormány képviselője. A magyar mezőgazdaságot bekapcsolói a nagy nemzetek gazdasági életébe, a megalakult zöld inlernacionálét kifejleszteni, erőtényezővő tenni. — Remél-e a miniszter úr sok jót a gazdák világszövetségétől ? — Határozottan: igen. A szocialisták egyetemes kongresszusai mind erőt képviselnek ! Ez általánosan tudott dolog. Éppen az őstermelők azok, akik ez irányban szervezetlenek. A materialista alapon felépülő agitáciőnak a feleletet, szintén az egyetemesség nevében, majd mi adjuk meg: a kalapács ütésére a kasza pengésével válaszolunk. Legközelebb, még ez évben Bubimban gyűlünk össze, hogy folytassuk a munkát. Még tovább folytattuk volna az eszmecserét, ámde Angelusra szólt a harang, nekem meg sietve kellett búcsúznom. Beszélgetésünkben nem zavart senki ős semmi. A kedves, falusi lakás szobái festés alatt vannak; mi ketten kemény faszéken beszélgettünk a politikáról, Vázsonyiról ős a szociálisták agresszív magatartásáról. Benyomásom, hogy Mayer János boldog, hogy a meghatalmazott miniszterség díszes állásába ő kerül. Az agitáció Mayer eleme. Itt pedig tér nyílik a szónoklásra, jövés menésre, mit erőteljes szervezete meg is bír. (Cs.) 300 évvel ezelőtt. Eger, 1922. július 25. Minden nagy háború nyomában ott van a nyomorúság. És ez természetes is. Csökken a termelés, mert a munkaerőt más teendő foglalja le. Evvel ellentétben növekszik a fogyasztás. így laasankint elfogynak a tartalékok s megcsappan a kínálat, mely nem tud lépést tartani a kereslettel. Ebből lesz azután a drágaság, mely az új-kornak minden nagy háborúja után természetes következmény volt. A hétéves ős a Napóleoni háborúk után éppen úgy általános drágúlás mutatkozott, sőt még az 1848—49 diki szabadságharc, valamint a rövid osztrák porosz ős francia-nőmet háború is meghozta az élet drágúlását. Ugyanez volt tapasztalható a harmincéves háború alkalmával is. A harmincéves háború iíioj^n, 1622-ben, tehát pontosan 300 esztendeje, igen nagy drágaság, éhinség ős döghalál (pestis) volt; erről egy régi krónika a következőket írja: «Ezekben a hadakozó időkben felette igen nagy drágaság vala mindenben. Ez p3dig lön mind a sok számtalan hitván pénzverésből és az jó pénznek kifogyásából: mert a jó pénzt felverik vala a pénzverő házakba és azokból igen rossz pénzt vernek vala, az mindenütt soha senki sem hallott, sem olvasott: mert egy régi garasból négy-öt rossz garast; egy Magyar pénzből egy rossz garast vernek vala. Az régi jó Tallér négy, öt magyar forintban kél vala. Az jő arany forint nyolc Magyar forinton. Az Magyar pénzt immár csúdának tartyák vala; az régi garast azonképen. E’ pedig mind egy néhány telhetetlen Német Ur tanácsából lenne; melly dolog miatt felette nagy fogyatkozások valának az Országokban; mert ah' hozképest^mindonféje marhát annyi öt, 4 hat áron adgyák vala az emberek. Éhség és Döghalál halhatatlan szőr- A nyű és nagy vala, aminámü ennek előtte * talán soha Magyar Országban nem volt, kit az ő iszonyuságának szörnyűsége miatt lo sem merek írni: mert nem is hinnék el az utánunk következendő emberek. Ilyen' nagy nyomorúsággal és mindenféle ínséggel vala szegény Magyar Ország minden felől környül vétetve.» Kis hírek a nagy világból« Külföld: A berlini rendőrséget) páncélingekkel szerelik föl. — A bécsi gyilkosság tettesét, Mieovszky Simonnét, aki férjét meggyilkolta ős földarabolva a simme- ringi búzatáblákban rejtette el, elfogták. — Egy Karl Garland nevű 22 éves szo- ciálista munkás egy és negyed millió dollárt örökölt s Greenwich községnek adta jótékony célra. — Vilmos császár a «Die Entlassung» c. színdarab ellen panaszos keresetet adott be, mert a darab — Bismarck elbocsátásával foglalkozik. — Az írországi lázadás 100 km. vonalon folyik. — A kronstadti katonai akadémia 20 növendéke közül 13-at a forradalmi törvényszék iskolakerülés miatt golyó általi halálra ítélt. — Ausztria az antant közbelépését kéri Magyarország eilen. — Ra- thenau gyilkosait eltemették. Magyarország: Ötszáztizenhárom gyermek utazott ismét Hollandiába. — Az oxfordi egyetem «Magyarország Önrendelkezését Védő Ligá«-jának 14 tagú küldöttsége Budapestre érkezett. — A makói hagymatermés az idén 3500 waggon. — Sopron környékén hétfőre virradóra három gyilkosság történt. — Liberálisok győztek a kispesti városi tisztújításon. — A hercegprímás Zelliger Vilmos dr. krisztinavárosi plébánosnak a «paradicsom-völgyi apát» címet adományozta. — Klebels- berg Kunő gróf és Pallavicini György őrgrőf pisztolypárbajt vívtak. Sebesülés nem történt; a felek nem békültek ki. Színház és Művészet. Heti műsor: M'’$5zerdán, 26 án (B bérlet) «Drőtostőt». ösütörtökön, 27 én (A bérlet) «Niobe» bohózat. Pénteken, 28 án (B bérlet) «Hamburgi mennyasszony»,Latabár Kálmán felléptével. Szombat, 29-én (A bérlet) «Hamburgi mennya««zony»,Latabár Kálmán felléptével. Vasárnap délután 4 órakor «Drótostőt, este 8 órakor bérletszünetben «Limonádé ezredes». . Folt, amely tisztít. Dráma 4 felvonásban. Irta Jose Eche- garay. Rendezte Szabó Pál. Jose Echegaray a XIX-ik század legnagyobb spanyol drámaírója. «Spanyol Ibsennek» nevezték el. Drámáiban spanyol szenvedélyesség lángol, mely sokszor hidalgő-temperamentumraá fajúi. (A nagy Galeottó). A «Folt, amely tisztít» c. drámája is a XIX ik század 80-as éveiből való. Tipikusan társadalmi dráma, mozgatója a legnagyobb emberi szenvedély, a szerelem. Nem ismer korlátokat: Matilde leszúrja Enriquetát, aki beszennyezte a becsületét, bár erre semmi szükség nincsen. Ez a finálé elhibázott lépés nagyon; szükséges, hogy Fernandó is, aki elhitte Enriqueta rágalmait, bűnhődjék. Fernandó magára vállalja a gyilkosságot. így lesz a férfi becsületén «folt, amely tisztít». Radikális költői igazságszolgáltatás a «Fiat justitia, aut pereat mundus» elve alapján. U'■ Dinnyéssy Juliska (Matilde) szinte fe- i lülmulta önmagát. Egybeforrt az alakjáj
