Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-21 / 163. szám
StäSseMtl áijsk püftUi gsálMMasai *S#9sés félévi cléSsstéitt mm Sogsüuab *í irrt 200 X. — »8® kér* 70 X. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői BREZNÄY IMRE. Sstsk«»gt$&éa s Eg«», M&mm, nalíkintali Lieeami sírnám Y^I«í®s tutim 11. Nyolc órás ülések lesznek a Házban. Széchenyi Viktor gróf tűzrendészen javaslatot sürget. , Négyezermilliós vagyon. Eger, 1922. július 20. Ennyi értéke van a Károlyi Mihály gróf magyarországi vagyonának, melyet most a magyar kir. kincstár el akar porolni a hazaáruló főnemestől. Rengeteg vagyon ; szédületes érték. Olyan, amellyel az egész Magyarország nak egész évi államháztartását bőven fedezni lehetett volna a háború előtti években. A sok százezer hold termőföld, az erdők, gyárak, gyógyforrások olyan jövedelmet hajtottak, hogy sok ezer becsületes magyar család jólétben élhetett volna belőle. És még ezen felül telt volna templomra, iskolára, minden nemes ügynek bőkezű támogatására is. És e helyett mit láttunk, mit tudtunk ennek a magyar nábobnak életéről ? Semmi jót. Semmi szépet. Semmi fölemelőt. Károlyi Mihály gróf áldása lehetett volna azoknak a vármegyéknek, amelyekben hatalmas birtokai voltak. Áldozhatott volna igen-igen sokat közművelődési, szociális, hazafias és emberbaráti célokra. Nevét márványba véshette volna a magyar nemzet, mint a Széchenyi Ferencét és a Festetich Györgyét. Nem kellett volna hozzá az ó részéről semmi, csak egy kis jóakarat és becsületes magyar lélek. Egyik sem volt meg benne. Volt azonban tömérdek bűnös hajlam, óriási nagyravágyás, ördögi rosszakarat. Mikor a háború előtti években őmaga táncosnőkre, pezsgőre, kártyára milliókat dobált ki egy-egy hónap alatt: ugyanakkor jogtanácsosa a legfelsőbb fórumig vitte azt a vitás kérdést, hogy az uradalom csináltasson e egyik iskolaudvaron lévő kútnak kávát, vagy pedig a polgári község. Soha, senki sem olvashatta ennek a magyar főúrnak nevét azoknak sorában, akik áldozatot hoztak a nemes célokra. Ellenben elpocsékolta királyi jövedelmét, eladósodott s majdnem csődbe vitte a roppant majorátust, mely utoljára bérlőkézre jutott. Mikor pedig életereje fogytán volt, mikor a koravénség bekopogtatott hozzá: fejét a politikára adta. S amilyen szerencsétlen volt birtokainak ckezelésében», jövedelmeinek fölhasználásában, olyan át- kos lett* politikai szereplése az országra. Tönkretette azt is, ezt is. S volt idő, mikor komoly emberek Károlyi Mihályi vallották politikai vezérüknek. A négy milliárdnyi vagyont akkor is el kellene venni a sötét emlékű gróftól, ha nem politizált volna. Aki egy negyed- milliárd jövedelemből semmi jót nem tesz, ellenben annyi rosszat tesz óriási vagyonával, mint Károlyi Mihály, — az nem érdemli meg a vagyont. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg. Napirend szerint határozathozatal következik, Erődi-Harrach Tihamér és társai azon indítványa fölött, hogy az ülések tartamát az indemnitási javaslat tárgyalásának idejére 8 órában állapítsák meg. Az indítványt elfogadják és az elnök azt határozatiig elfogadottnak jelenti ki. Egyben kijelenti, hogy holnaptól kezdve az indemnitási javaslat tárgyalásának befejezéséig, amennyiben a Ház másképen nem intézkedik, az ülések tartama 8 óra ős pedig d. e. 10 tői d. u. 2 ig és 4-től 8-ig. Következik az indemnitási vita folytatása. Első felszólaló Széchenyi Viktor gróf. — A munkaalkalmak szaporítására szükség van. A kormánynak kötelessége munkaalkalmakról gondoskodnia. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a nagy birtok többet termel a kisbirtoknál. Arra kéri a kormányt, fektessen nagyobb súlyt Eger, 1922. július 20. A legnagyobb csendben kezdte meg áldásos működését az Egri Anya és Cse csemővódő Intézet. Az Amerikai Vörös- kereszt 56 diszpanzert állított föl az országban. A Stefánia-Szövetség a múltban is nagyon sokat fáradozott a gyermekvédelem ügyében. Nagyon szép eredménye két ért el, s hogy idegen segítségre és idegen baráti kézre szorultak a magyar anyák ás a magyar gyermekek, annak a vesztett háborút követő gazdasági lezül- lés az oka. Az Egri Anya- és csecsemővédő Intézet is a Stefánia Szövetség felügyelete alá tartozik. Ezideig a Ste- fánia-Szövetség egri fiókja nem alakulhatott meg, mivel — amint értesültünk — a központ akadályozva volt, hogy az alakuláson megjelenhessék. Az egri diszpanzert nagy szakavatott- sággal és hozzáértéssel vezetik özekkel Ferenc dr., az ügyes gyermekgyógyász ős Hibay Károly dr., aki tapasztalt nőgyógyász és az anyák számára rendel. Az intézet tevékeny adminisztratív vezetője és felügyelője, illetve fővédnöknője Gáborné Bernáriusz Lídia, aki fáradtságot nem ismerve, nagy szeretettel és lelkesedéssel küzd az anya- és csecsemővédelem érdekében. Munkatársunk a napokban meglátogatta az Egri Anya- és Csecsemővédő a gazdasági szakoktatás fejlesztésére a nép körében. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a földmivelésügyi miniszter a kultuszminiszterrel egyetértőén törvény- javaslatot terjesszen elő a mezőgazdasági népoktatásnak a megszervezésére. Ez eljárásról folyó évi november 1 ig tegyen jelentést a nemzetgyűlésnek. Továbbá felhívja a kormány figyelmét a tűzrendészetre, mely nincs törvényileg szabályozva, szükséges tehát a tűz rendészetről törvényjavaslatot benyújtani. Reméli, hogy a belügyminiszter addig is rendeleti úton igyekszik a helyzeten segíteni. A kormány iránt bizalommal viseltetik és így az im- demnitási javaslatot elfogadja. A következő felszólaló Bakos József. Elitéli azt, hogy a háborút és a forradalmakat a zsidók teherszámlájára igyekeznek írni. Láng János: Végül az fog kisülni, hogy nekünk kell bocsánatot kérni. Intézetet. Látogatását a következőkben írja le. A paulai szent Vincéről nevezett Irgalmas nővérek kórházában van az Egri Anya- és Csecsemővédő Intézet. A kórház kiskapuja előtt a falon van egy kis tábla, amelyről olvasom, hogy csecsemők számára kedden, szerdán, szombaton 10-től 12 ig, kisgyermekek számára pénteken 10 tői 12 ig, anyák számára szerdán és szombaton 8 tói 10-ig rendel az intézet. A diszpanzer, a kórház udvarán jobbra a régi Örökös helyiségében van, ahol pár hónappal ezelőtt még egypár előre- gült embert ápoltak az irgalmas szívű apácák. Ezeket az öreg embereket a Men- házbs helyezték, mert az őrsekfőpásztor az Örököst a diszpanzer céljaira átengedte. Változnak az idők. Ahol azelőtt roskatag járású, reszketeg vének őrölték le még meglévő napjaikat, ott ma gyer- mek-gőgicséles hangzik és boldog anyák verőfényes mosolya hirdeti a magyar reménységet, a megújhodást. A telet fölváltotta a tavasz. A múlt helyet adott a diadalmas magyar jövőnek. A rendelőben Gáborné Bernáriusz Lídia fogadott. Az ember első pillanatban nem is hinné, hogy rendelőben van. A hófehér bútorok s a tülltulipánokkal bevont villamoslámpák olyan hatást váltanak ki a Látogatás az Egri Anya- és Csecsemövédö-Intézetben. «Anyában gyermeket, gyermekben nemzetet és nemzetben hazát védünk/»
