Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-02 / 147. szám
1922. július 2. EGRI NÉPÚJSÁG 3 a vérszomjas káröröm kaján megszemélyesítője volt. Sok tapsot kapott. Földessy (Ca- varadosi) intelligens játékát élveztük. An- dai Ernő (Caesaré Angelotti) komoly ta- núlmányt csinált a szerepéből. A kisebb szereplők is ügyesen beilleszkedtek szerepeikbe. Földessy ügyes rendezése általános elismeréssel találkozott s a közön ség ismét egy nagyon kellemes estét töltött a színházban. Hétfőn a Farkas c. Molnár-vígjáték kerül színre, Czakő Pál felléptével. A bécsi villamossztrájk. Bécs. M. T.I. Magánjelentése. Ma késő este megszakadtak a villamosvasutak ás a városi hatóságok között a munkás kamara közvetítésével egész nap folytatott tárgyalások. A bizottságok nem tudtak megegye zésre jutni, mert a sztrájkolok szinte őrá ról órára egyik bizottság után a másik bizottságot nevezték ki és nyilván radikális befolyás alatt vannak.— nem kellek sehol. Sokan vagyunk így. Menekült üldözött székely fiú vagyok, a kire Erdélyben a siguran'zánál büntetés, itt pedig a munkanélküliség vár. Jószívű emberek adományaiból élek, éjjeleimet a várótermekben töltöm, párnám a lóca karja, álmom nyomorúságom. Se apám, se anyám. Hogy nem hazudom, uram, itt vannak okmányaim. Az urakra irígykedők ámulva hall gatják a fiatal, okleveles gazdászt. Nincs szavuk, egyik szemük sír, a másik moso lyog, hogy nem ilyen urak ők, hanem egészséges, dolgozó zsellérek. A kasza tovább peng; keresztek halmozódnak. Jön az arató gazda: — Uram, hála legyen a felséges Ur Istennek, megindult szerencsésen az aratás. — A síró magyarságra ráférne kétszeri aratás is, — mondom. Ók pedig lélekben mondják: Amen — úgy van! Dr. Cs. L. Színház és Művészet. Tosca Dráma fi felvonásban. — Irta : Viktorien Sardou. — Rendező: Földessy Sándor. Victorien Sardou a francia drámában a romantikus irány képviselője Izgató cselekmény, meglepő fordulatok, hatalmas drámai effektusok jellemzik Toscát is, 'melyben az olasz szenvedélyesség lángol. Mario Cavaradossi a szökött fegyencnek, Caesaré Angelottinak, menedéket ad. A rab megjelenése oly váratlan, hogyha Sardou nem magyaráztatná meg Cavara- dossival politikai nézeteit, a sorsdrámák színvonaláre sülyednék. (A Sardou-drámá- ban egyébként is sok a végzetszerűség.) S éppen, mert a végzet (ha tetszik, itt Scarpia) irányítja az eseményeket, a drá ma személyei tehetetlenül vergődenek a sors kezében. Tosca megöli Scar piát. Scarpia valóban kivégezted Cavara- dossit. A költői igazságszolgáltatás mórle ge tehát «egal». Tosca a várfalról a mélységbe ugrik, de nem tragikus hős, szinte báb a sors kezében, amely a szerelmes, bosszúálló asszonyt a maga képére és hasonlatosságára formálja. U. üinnyéssy Juliska a címszerepben aratott maradandó emlékezetű sikert. Nála egy-egy jelentéktelennek látszó gesztus is a lelki forrongások, indúlatok lázadozásairól beszél. Szilágyi Marosa (Gennario) kedves, üde je lenség volt. Czakó Pál (Scarpia rendőrminiszter) a megtestesült kegyetlenség és HÍREK. Eger, 1922. július 2. Személyi hír. Szmrecsányi Lajos dr. órsek-főpásztor borsodi bórmautjáról, tegnap az esti órákban visszaérkezett. Esküvő. Dankó István siketnéma intézeti tanár f. hó 1-én, délután 6 órakor tartotta esküvőjét Benőcs Margitkával a főszékesegyházban. Jubilál a Természetbarátok Túristaegye- sülete. A Természetbarátok Túristaegyesü- letének Egri Csoportja 10 éves fennállá sát f. hó 16-án fogja megünnepelni. Ez az egyesület az, mely néhány túristaegyesü lettel vállvetve munkálkodik azon, hogy úgy a felnőtteket, mint az ifjúságot szabad idejükben a városok porral és füsttel telített levegőjéből, a vendéglőkből és kártyaasztalok mellől, a kétes mulatóhe lyekről elvonja és kivigye a természet szabad és gyönyörű világába. A modern alapokra helyezett turisztika nemcsak lelket szórakoztató, testet erősítő sport, hanem önállóságot, bátorságot, erkölcsileg emelkedett gondolatvilágot, műveltséget fejlesztő intézmény is. E túristaegyesület ün népségére fölhívjuk Eger város társadal mának figyelmét. Hisszük, hogy városunk megértő közönsége megjelenésével hozzá fog járúlni az egyesülőt erkölcsi és anyagi fejlesztéséhez. Az ünnepség sorrendjét legközelebbi számunkban közöljük. benne van a kérlelhetetlen halál, mely irgalom nélkül viszi magával a szeszező embert. így járt Salk Péter is és ott ölte meg a szerencsétlen embert a határban.» (Esztergom és Vidéke április 18.) «És június 22.— jer és világosíts, jer, jer és tündökölj előttünk te brilliáns, te a végtelenségbe sugárzó dátum. Június huszonkettedike, diadalmámorban tomboló orkán szülője, lelkesedéstől csattanó arcok, hálaimátrebegő ajkak, kivilágított ablakok, kilobogózott utcák acélos rugója! Hogy, édes istenem, Lemberg ismét a mienk ! Oh ti drága magyar katonák, oh ti rettentő léptű bajor félistenek. Oh Mackensen vezérezredes és a többiek. Oh ti... mit mond junk . . . mit írjunk . . . hol bujkálnak a méltó jelzők . . . Mit nyomjunk rá a fehér papírra... hát igaz, igaz, igaz?!» (A Reggel című miskolczi lap június 23. számából) Ilyen fajta képtelenség Kőnek volt egyetemi tanár, híres statisztikus, beszédéből egy részlet, amely a budapesti egye tem ifjainak sególyző egyesületét méltatta a következőképen: « . . Az eszme szikrája, melyet az egyetemi ifjúság megpendített, csakhamar széles folyammá nőtt, amelynek árnyékában máris sok százan találtak enyhülést.» Igazán bajos elképzelni, hogy pendíthető meg a szikra. S ha ez már egyáltalán lehetséges, hogyan lesz belőle folyam. Ha pedig mindezt elhisszük is, hogyan lehet a folyamnak árnyéka ? De térjünk vissza a sajtóbeli Leiter Jakabokra! 1908. őszén: Egyik fővárosi*lap, az osztrák delegációról írott beszámolójában adott egy pokoli tévedést. Klofácz delegátus beszédét kellett lefordítania és a német kőnyomatos, melyet Budapesten szerkesztett egynémetkolléga, a folytatólagos kiadásban így kezdte a tudósítást: «Redner führt veiter». (Szónok tovább folytatja.) így született meg a magyar lapban a hatvan- egyedik, Redner nevű, osztrák delegátus. Ez a sajtószörnyeteg egy német uj Ságban látta meg a napvilágot. Távirat jött Bécsből, amely arról szólt, hogy hat angol hadihajó elindúlt a Marmara (Már vány) tengerre. A pajkos redakciós kohold belekukkantott a telegrammba, amely nyomban tartalmat változtatott s így jelent meg: «Hat angol hadihajó indúlt Már- marosba». Akik pedig Máramarosban ezt a német lapot olvasták, remegve várták az angol ágyúk megdördűlésót. Valahol Técső, vagy Ökörmező vidékén ... * Mindezek után pedig senki ne csodálkozzék, ha a gyorsan készülő sajtótermékekbe hiba csúszik be, mikor még az ezerféle bírálaton keresztülmenő utca-ne veknél, hűsítő italok nevénél stb. is meg esik a botlás. Breznay Imre. A kolozsvári «gyetem jubileuma. A Ko lozsvárről Szegedre került Ferenc József Tudomány egyetem fönnállásának félszázados jubileumát csütörtökön ünnepelte. Az ünnepségen az Egri Érs. Jogakadémiát Molnár Kálmán dr. nyilvános rendes tanár képviselte. Adomány. Gróf Keglevieh ttyula »0« K adományozott a Minoriták templomé nak javítási költségeire. A jogászok kerti mulatságára serényen folynak az előkészületek. A vigalmi bizottság a következőképen alakult meg: Elnök : Pálik Tibor, titkár: Darányi József, jegyző: Migaz Aladár, cigánybíró: Kádár László, pénztáros: Bajzáth László, ellenőrök : Gruber László ős Virágh István. Vigalmi bizottsági tagok: Fekecs Sándor, Derecskey János, Jekkel József, Mandics Ervin és Pillér Kálmán. A meghívók hétfőn mennek szót. Aki tévedésből nem kap meghívót ős arra igényt tart, forduljon a vigalmi bizottsághoz. (Liceum II. emelet.) — A kerti mulatságot a Koronában tartjuk. 9 órakor kezdődik. Szeraólvieev 89 K, családjegy 200 K. * Panaszos levél. Vettük és közöljük a következő sorokat: «Tekintetes Szerkesztőség ! Egy olyan hallatlan anomáliára bátorkodom b. figyelmüket felhívni, amelyet szó nélkül hagyni lehetetlen. Az Egervár- állomás este teljes egyptomi sötétségben pompázik, amelyhez hasonlót csak a legsötétebb Afrikában lehet elképzelni. Aini- kor a vonat befut, a várakozók és érkezők százai torkuk szakadtából kiabálják egymás nevét, hogy a koromsötétségben egymásra találhassanak. A leszállók jaz állomásépület körül nagyon praktikusan (úgylátszik direkt erre a célra) elhelyezett kőrakásokban halomszámra buknak egymásra. A múltkoriban megtörtént az a sajnálatos eset, hogy egy űriasszonyt leszállás közben alaposan összetapostak. És a leghumorosabb a dologban az, hogy az állomásépülettől kb. 20 lépésnyire a vasúti vonal túlsó oldalán szemtelenkedik egy villanylámpa, de oly ravaszul, hogy altató fénye sem juthat a perron közelébe, mert a vasúti kocsik elfogják a világosságot. Azt hiszem, nem lesz meddő, ha soraimnak b. lapjukban helyt adnak, mert így talán lehet reményünk arra, hogy valamelyik illetékes hatóság véget vet ezeknek a lehetetlen állapotoknak, különösen most, amikor Egervár állomás a Passiőjáték folytán bekapcsolódott az országos vasúti forgalomba. Teljes tisztelettel: Egv olvasójuk». Vásár Egerben Az aratási, úgynevezett «szaladó» vásár 3 án ős 4-én, hétfőn és kedden lesz. Hétfőn az állatvásárt, kedden a kirakodó vásárt tartják meg. A jegyzők parádi estélye iránt, melyet július 9-én rendeznek, messze környéken általános érdeklődés mutatkozik. A délután tartandó palóc népmulatság, már etnogra- fai értékénél fogva is figyelemre méltó. A műsoros estélynek művész-szereplői pedig kezességet nyújtanak arra nézve, hogy nagy sikerrel fog lefolyni. Az ezt követő táncmulatság befejeztével reggel indúl a vonat, mellyel Egerbe lehet érkezni már 8 óra előtt. Az egész mulatság jövedelme jótékony célra megy. A Dobó István-társaság jótékonycélú táncmulatsága jövő vasárnap, 9-én lesz a Koronában. A meghívókat most küldöttők szét. Akik tévedésbői nem kaptak meghívót, fordúljanak Nagy Gáspár játéküzletéhez (Szt. János utca). — Ugyanott láthatók a szépségverseny díjai. A mérnöki hivatal szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a Káptalan utcán a Líceummal szemben a másik oldalon (11 A szám) az aszfaltjárda oly mélyen bs van süppedve, hogy este, de különösen télvíz idején súlyos balesetnek lehet az előidézője. Most javítják a kocsiút aszfaltját a Káptalanutcán, de úgy látszik, a járdának kijavítását nem rendelték el, mert már elhaladtak azon a részen az úttest javításával. /
