Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-12-12 / 282. szám

NÉPÚJSÁG

1922. december 12.

sárosi erdőt, a kis lucskos erdei utakat. Kinek ne volna az elvesztett Magyarországban szivének kedves házatája, tornáca, patak csobogása?

Ez a mi sorsunk : szomorú emlékezés-, de nem lemondás, hanem erőgyűjtés.

Ezután Petőfi költészetéről b szól, amely maga a fiatalság: nem szűnik meg soha. Petőfi az ifjúságról dalol. Nem volt forradalmár. Isten, haza, szülői szeretet voltak eszményei, amelyeket sárba tiport a vörös forradalom. Szabadeághős volt.

Majd felolvassa egy orosz tárgyú novelláját, amely karácsony éjjelén játszódik le egy piszkos lebújban. A novella züllött alakjai Isten, társadalmi rend ellen beszélnek. Mindenki ember, csak a ruha más. Ha a cár megjelennék szegényes ruhában, megh-ijolnék e előtte a hódolat? S ekkor a korcsmaajtóban megjelent egy sáp^dtarcű, darócruháé férfi. Sebhelyes kezét mellén összefonta. S az Istentkárom- lők fölugráltak s amikor eltűnt a látomás, csöndesen mondották: ő volt. *

Azért vesztettük el ezt az országot, mert mi, magyarok, nem tudjuk egymást szeretni. Szeressük hát egymást, ez a szeretet az, Aki közöttünk jár, Aki «0 volt».

A közönség lelkesen megtapsolta Tormay C cil ünnepi előadását.

Bedross Lili Dell’ Aqua «Menuette»Az egri MANSZ

A városháza nagy termében Vz11 órakor nyitotta meg az egri MaNSZ dísz közgyűlését Zalán Antalné elnök. Az elnöki székben'a mindenkori dísz-elnök, Isadk Gyuláné, ül. Tőle jobbra Tormay Cecil, balra pedig az egri MANSZ elnöke.

Az első sorokban láthaijuk az érsek- főpásztor képviseletében Kriston Endre apátkanonokot, Ágoston Gézánét, Szegedi) Maszák Elemérnél, Tegzes Károlynét, Hamvas Istvánnét, Prágai Máriát, a Kát. Nőszövet->ég elnökét, Német Ignácnót, a gyöngyösi MANSZ elnökét, Trak Gézánét, az egri MANSZ alelnökét s az egri társadalom több vezető egyéniségét.

Az üdvözlő bsstódek.

Kriston Endre apátkanoaok egyszerű szavakkal tolmácsolja az érsekfőpásztor üdvözletét és áldását. A főpásztor legnagyobb sajnálatára nsm jelenhetett meg a díszgyűlésen, mert gyöngélkedik.

Bárdos József dr. titkári jeientése után Trak Géza h. polgármester üdvözli az egri MANSZ-ét. A jótékonyságot a társadalmi szükségletek váltják ki s az így tömörült egyesületek a társadalmi rend pilléreivé lesznek. Ilyen pillére ma a társadalmi rendnek a MANSZ, amelynek a megalapítása Tormay Cecil nevéhez fűződik. Amikor az Egerben megalakult MANSZ először lép a nyilvánosság elé, Isten áldását kéri működésére.

Nagy János dr. nemze'gyűlési képviselő bzszél ezután. Fölsorakoztatja a magyar történelem éjtszakáit s azokat a nagyasszonyokat, akik ez éjszakáknak csili gú voltak. Ilyen éjtszaka volt az Októb- ri forradalom is, mikor Tormay Cecil nagyasszony sikoltásával fölrázta a szuny- nyadó magyar asszonyokat e nemzetért.

Hetényi Gyula dr. a Szoc. Misszió Társulat nevében üdvözölte az egri MANSZ ét.

Bárdos József dr. ezután a tiszafüredi MANSZ üdvözlő táviratát olvasta föl.

2

KG

jőt és Disnzl Oszkár «Liliomszál» c. műdalát énekelte általunk már ismert, iskolázott hangjával és a nehéz koloratűrák- kai sikeresen megbirkózott. Forszter Ti- borné Végvári «Eredj, ha tudsz» c. irredenta versét szavalta méltőságos, lefojtott indulattal, mely csak a költemény utolsó szakaszában robbant ki dacosan: «Én itt maradok!» Huszthy Zoltán «Magyar hangulatképek» c. zenedarabját játszotta befejezésül az Egri Ének- és Zeneegylot kis zenekara. A zenedarab ősmagyaros motívumaival egy teremtő zseni szárnybontogatásának klasszikus Ígérete.

Bankett a Koronában.

Hangverseny után bankett volt a Koronában, melyen számosán vettek részt Az első pohárköszöntőt Isaák Gyula alispán mondotta a magyar kormányzóra, Trak Géza polgármester Eger város ne vében a vendégekre ürített poharat, Zalán Antalné a MANSZ. nevében köszöntötte a vendégeket. Tormay C^cil megköszönte a szíves üdvözléseket. Majd Bárdos Jó z«ef dr. titkár felolvasta a tiszafüredi MANSZ üdvözlő táviratát. Juhász László tábornok a hazafias magyar nőkre mondott pohárköszöntőt, Ágoston Gézáné pe dig a magyar eszményekre. Pohárköszöntőt mondtak még Holló Gyuláné és Nagy János dr.

díszközgyűlése.

Tormay Cecil beszéde.

Mikor Tormay Cecil szólásra emelkedett, egy bájos kislány, Popini Klárika krizantém-csokrot nyújtott át az Írónőnek.

Tormay Cecil beszédében vázolja a gyászos múlt politikai eseményeit, a for radalmakat.

— Ezekben a vészes napokban látnunk kellett, hogy azok a katonák, akiknek a hősiessége lekényszerítette a világ fejéről a kalapot, tántorogva, leejtett fegy verrel tértek haza Magyarországba. Buda- pestúgy állt,mint egy kifestett leány, vörös zászlókkal. Megértettük, hogy közöttünk nincs társadalmi különbség. Ekkor történt, hogy a katolikus és protestáns asszonyok összefogtak és megalakú't a MANSZ. S a forradalom után, ez a szövetség, mely feloszlását soha be nem jelentette, munkába fogott.

Fújt a szél, eső verte az utcákat, amikor a nemzeti hadsereg élén a kormányzó úr őfőméUósága bevonult fehér lován (Éljenzés). Ekkor adta át a MANSZ azt a zászlót, amelynek kettős keresztje fölött írva van: »E jelben győzni fogsz.» És azt mondottuk: »Vegyétek ezt a zászlót és ne nyugodjatok addig, míg képét vissza nem tükrözitek a négy folyóban s nem emelitek a hármas halom fölé.»

Előre tehát azon az úton, amely a Kárpátok felé vezet.

— A mi szövetségünk politikai célzattal alakúit. Mert akkor még politika volt az Isten és a hazaszeretet. A MANSZ a gazdasági szabadság és függetlenség kivívásáért is küzd, amely most idegen szellem rabszolgaságában sínylődik. A csen—-osztrák textil ipar az utóbbi 4 hónap alatt több mint 16 millió textil cikket szállított. Behozatalunk 20 millióval volt több, mint a kivitelűm;; e behozatalból 16 millió esett textil-árúért. Egazdasági harcot csak úgy vívhatjuk meg eredménye sen, ha vissz avisszüa a családokba a szövőszéket. (Taps.)

— A MANSZ eslja nem a központosítás, nem akar centralizálni Budapestre, amely idegen fajtól vette lelkét. Célja a decentralizáció, melynek szellemében a vidéki szervezetek is önállóan dolgozhatnak s meg is követelik tőlük az önállóságot. A MANSZ nek eddig 510 vidéki szervezete van, több mint egy millió taggal. Ne gondolják Eger férfiai, hogy amikor azt mondom, egy iniilió tagunk van: a férfiakkal akarunk versenyezni. Tudjuk, hogy azoknak a helyéi vagyunk hivatva betölteni, akik a világháborúban elestek, Ezt a hiányzó energia forrást akarjuk pótolni. A gazdasági harcból ki akarjuk venni a részünket, harcolni a keresztény sajtóért a destruktív sajtó ellen, a Világ, Az Est, a Népszava, a Pesti Napló ellen, amelyek Magyarország elpu«ztíia»ában bűnösök és részesek, (ügy van!)

— Az országot csak a hit támaszthatja fel, ezt a hitet akarjuk ébren tartani, amely hit a feltámadásban van.

Tormay C-*cil beszédét zúgó tapsvihar fogadta. Ezután Prágai Mária a Kát. Nőszövetség. Tegzes Károlyné a Protestáns Nőszövetsóg, Német Ignácué a gyöngyösi MaNSZ nevében üdvözölte az egri Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét

Zalán Antalné, köszönettel emlékezett meg az őrsekfőpisztorról ás Bobory György dr. főispánról, akis a MANSZ fő- védnökségét vállalni szivesek voltak.

A gyűlés a magyar Hiszekegy és a Szózat eiéneklésével lélekemelő hangulatban ért véget.

KiSHiRfiK AN&GY VILÁGBÓL.

Külföld. Lloyd George sajtóhadjáratot indít Franciaország ellen. — Tegnap kezdődött meg a londoni konferencia. — A bajor kormány nem skarja teljesíteni a franciák megtorló követeléseit. — Friedrich Rómából Konstantinápolyba és An- górába megy. — Két hete« szünetet tart a keleti konferencia. — 100 millió márkánál többet kaptak a német kommunisták Moszkvából. — Narutovitz külügyminiszter lett a lengyel köztársaság elnöke. — Poincaré tagadja, hogy annektalni akarja a Rajna balp^rtját. — Nagy antiszemita tünteiés volt Bukarestben. — Bulgária nagyobb had « eget kér az antanttól. — Borz*lmas földrengés volt Japánban.

Magyarország. Épül a két első mőtor- nélküli repülőgép. — 587 halottja van összesen a magyarországi vörös uralomnak. — Budapesten megalakult az albérlők ligája. —A román nemzeti bank megtagadta az erdélyi pénzintézetek váltóinak leszámítolását. — A pécsi egyetem hittudományi kara Sopronba kerül —Februárban választ új tagokat a Kisfaludy-Tár saság.

A Kát Legényegylet kultúrdólutanja. Színvonalas és ennek a színvonalúak megfelelően látogatott volt a Kát. Legényegylet vasárnapi kuhúrdélutánja. Molnár Kálmán dr. jogtanár »A magyarság ős a nemzetiségek története« címen tartott értékes, komoly előadást, megcáfolván a kisantant ezt e híresztelését, mintha mi vettük volna el a kisebbségtől az országot. Tény az,'hogy a kisebbségek nugyar- telepe8ek, akit; többnyire az Árpádok aiatt szivárogtak be s most pedig — meghálálták a vendégszeretetet. A közönség hálásan megéljenezte az előadást. Czeglédy Manczi kedvesen és ötletesen kuplézott. A Meseherceg et szép sikerrel adták elő.