Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-12-07 / 279. szám
1 S*a 10 korona. Eger, 3922 december 7. csütörtök XXXIX. évi. 279. ». Előfizetési dijak postai szállítással Sgéss és félévi előfizetést nem fogadunk eL «egged évre 560 K. — Egg hóra 200 E, POLITIKAI NAPILiP. P*l*lő* aserkesstö • 8»EZN»Y IIRE iOükLUtn Á hálátlanság nem erény. Eger, 1922. deeembcr 6. Az Egri Dalkör, városunknak ez a régi, diadalmas egyesülete, magas színvonalú ünnepséggel hódolt évtizedeken áí lelkes ügyvezető elnöke, dr. Maezki Valér emlékének. Segítségére voltak a magvas műsorban az Egri Polgári Dalkör, melynek megszervezése Bzintén a dr. Maezki Valér gondolata volt s az Egri Ének• és Zeneegylet, melynek közművelődési szolgálatai, munkás készsége, szinte ölig méltányolhatok eléggé. A műsor — beleszámítva a rövid emlékező beszédeket is — becsületére vált Egernek, a Magyar Athénnak s méltó volt dr. Msczki Valérhoz, akii ma egy éve temettünk e). Minden tényező adva volt tehát, hogy az emlékünnep ezép, fölemelő, magasztos legyen. Minden tényező javát adta tudá sanak, művészetének: csak a megfelelő közönség hiányzott. Súlyban, értékben jórészt kielégítette ugyan a várakozást, de számban egyáltalán — nem. Hol voltak azok, akikkel a közélet terén éveken, évtizedeken át együtt dől gozott a jeles tudós? Hol voltak azok a társadalmi egyesületek, osztályok, amelyekért dolgozott, írt, szónokolt, küzdött? Hcl voltak a Maezki Valér dr. politikai elvbarátai? És hol volt egykori tanítvá nyainak ezreiből az az egy két száz hálás szív, amely erre az alkalomra egymagában is megtölthette volna az Uránia- szinbáz nézőterét? Nem tudjuk, hogy hol voltak abban az időben, de azt keserűséggel láttuk, hogy ott — ahol lenniök kellett volna — nem voltak. Hiszen a csekélyszámú közönségből is egy jókora részt azok tettek ki, akik nem tősgyökeres egriek, hanem csak rövidebb ideje laknak itt. És ezek eljöttek, hogy megtiszteljék a Maezki Valér dr. emlékét; hogy beáll- janak az ünneplők közé s hitvallást tegyenek arról: egyek akarnak velünk lenni a szeretőiben, a hálában. És nem lehettek egyek, mert — Eger csak nagyon kis részben volt ott. Eger nem hálás. Eger elfelejti a közéleti munkát. Eger hamar (nagyon hamar!) elfelejti derék fiait. Eger nem akar emlékezni azokra, akik önzetlenül szolgálták és szolgálják szűkebb és tágabb hazájukat. Egernek rtam sokat számít a gazdag lélek. . . Keserű ez a tapasztalás a jókra, a nemesekre, az önzetlen munkásokra. S bizony bizony, ha az ilyen lelkek nem volnának jók, nemesek, idealisták és munkára berendezettek: hamarosan üres lenne Eger közéletének porondja. Snem tudjuk, hogy vájjon az új gazdagok, a pénzes zsákok tudnák e pótolni az ő hiányukat. Szerencse, hogy a jók, a nemesek, az önzetlen munkások, az eszményekért küzdők rendszerint nem számítanak elismerésre, köszönetre, hálára. Valamennyién Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. tudják, hogy az lesz a közös sorsuk, ami minden idealistáé: elfelejtik őket hamarosan. Mintha nem is lettek volna. Mindegy. Mégis csak erkölcsi sarkigazság marad ez a mondás: A hálátlanság nem erény. Még akkor sem lesz erény, ha mindenki hálátlan lenne. Gaíl Gajzton tiltaKoziK a pénzügyi katfcigoK idízlsei ellen. — A nemzetgyűlés mai ülése. — A nemzetgyűlés mai ülését V2II órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Neubauer Ferenc a drágasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a lisztellátás tárgyában. Majd az interpel- láciős könyvet olvassák föl, amelybe 20-nál több interpelláció van bejegyezve. Rakovszky belügyminiszter bemutatja a közrend fokozottabb biztosításáról szőlő törvényjavaslatot, melyei kiadnak’ az illetékes bizottságoknak. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter a közúti, egyesített városi villamos vasutak jogv szonyainak rendezéséről szőlő törvényjavaslatot terjeszti be. Majd rátérnek a tisztességtelen versenyről szőlő javaslat harmadszori olvasására, s ugyancsak elfogadják a szeszadó módosításáról' szóló javaslatot is. Ezután a közsdők kezeléséről szőlő törvényjavaslat általános tár gyalása következik. Eőrffy Imre ismerteti és elfogadásra ajánlja. Gaál Gaszton általánosságban elfogadja a javaslatot. Megjegyzi, azonban, hogy az állami jövedelmek behajtásánál nem szabad messzebb menni a legszűkebb mértéknél és a beállított költség nem emésztheti föl a behajtott összeget. Az egyes adók elleni jogorvoslatot ki kell venni a közigazgatás kezéből s bíróságra bízni azok elintézését. A javaslat egynémely szakaszában oly dolgok jutnak kifejezésre, amelyekbe míg él, sohasem fog beleegyezni, méltán csodálja is, hogy a bizottsági tárgyalás után ezek benne maradtak. Élesen bírálja a javaslat azon intézkedését, hogy a pénzügyi hatóság a feleket megidézheti. Ez ellen tiltakozik ős a zaklatás tág terét látja a törvényjavaslat e szakaszában. Elismeri ugyan, hogy a pénzügyi hatóságoknak néha szükségük lehet a felek kihallgatására, de ez másutt, mint a községházánál, ne történhessék. Tiltakozik az ellen is, hogy a pénzügyi hatóságoknak joguk legyen arra, hogy a kereskedők üzleti könyveit lefoglalhassák. Jól ismeri a közigazgatást, hetekig, sót hónapokig maradhat ott az üzleti könyv, amivel az iparost és kereskedőt tönkre is tehetik. A mai ülésen különben a következő interpellációk kerülnek szőnyegre : Rast- ay Károly a tarifaemelésről, Kardos János a boradőről, Kétly Anna a hadirokkant özvegyek és árvák ügyében, Hegedűs György a Déli Vasútról, Drózdi Győző a különböző adókról és egy lakásügyről stb. interpellál. A búza-valuta miatt sülyed a búza ára. G. J. válasza az Egri Népújság * Miért esik a búzaára ?* e. cikkére. Eger, 1922. december 6. Az Egri Népújság tegnapi száma foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miért esik a búza ára ? Arra a megállapodásra jut, hogy a búza árának a csökkenését az okozza, hogy a kormány az ellátatlanok részére legutóbb 2000 vaggon gabonát kötött le 11 ezer koronás áron shogy a vállalkozó ©Z8U az áron szállítja majd azt le, azonban a beszerzést a leszorított áron óhajija eszközölni. Kétségtelen, hogy ez a nagymennyiségű búza megvásárlása hatással van az árakra, de ennél jóval nagyobb tételek szerepelnek más más helyeken, ami az árhullámzásra sokkal erősebben hat, mint az ellátatlanok kenyere. Az utóbbi időben általánosan szokásossá vált a gazdasági és a kereskedelmi életben, a hosszabb időre megkötött ügyleteknél, a búza árához mért összegmeghatározás. A mezőgazdasági haszonbérek legnagyobbrészt csakis búzavalutában kötődnek. Ismerek magán vállalatot, amelyik a bánya haszonbérét búzában állapította meg. Tudok pssti háziurat, aki a lakását búzaértékben adta bérbe; v-;ggontételekben vevő kereskedőt, aki az árúját csak búzáért szállítja. No már most elképzelhető-e az, hogy akkor, amikor a termelőnek is érdeke lehet az alacsony búzaár és amikor kereskedelmi csoportok dolgoznak azon, hogy a búza elértéktelenedjek: a búza ára pof- feszkedő ficaűrként lenézhesse a több áralakulásokat. De meg ne feledjük azt sem, *
