Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-12-03 / 276. szám

Ara 10 korona. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 560 K. — Egg hóra 200 K, aB&aica^-aP'Cnreg ■«mii va&Bmxiaa&iísmmaaaiLiMaajmmimm A magyar iparosok az ország fővárosában nagygyűlésre jöt tek össze a mai napon. Összegyűltek a Csonkaország minden részéből, hogy meg. hányják-vessék ügyes-bajos dolgaikat, hogy az ország színe előtt panaszolják fel sérelmeiket, hogy segítő kezet nyújt­sanak nekik azok, akik az ország kor­mány rúdj a mellett állanak. Napjainkban szinte szállóigévé vált, hogy «könnyű az iparosnak». Az élet drágulásával emeli portékája árát s az újabb adókat és terheket azonnal áthá­rítja azokra, akiknek szükségük van az iparosok készítményeire. A látszat csak­ugyan azt mutatja, hogy a magyar iparos osztály, a mai igen nehéz viszonyok kö­zött, jólétnek örvend. Szerepet visz a tár­sadalomban. Szórakozik ott, ahol drága pénzen adják ezt a becses életfűszert; szóval olyan életet él, amely méltán meg­illeti az olyan embert, aki a hét fárasztó munkája után, természetszerű Ösztönéből a kellemes pihenésre vágyik. E látszat után egész önkéntelenül is kérdezheti valaki: «Miféle sérelme lehet ma az iparosnak?» «Miért a nagy hű-hó; miért a budapesti nagygyűlés?» A látszat azonban sokszor csalni szokott, így sok tekintetben csal az a magyar iparos Ságnak mai helyzetére vonatkozóan!». Mert ott sem fenékig tejföl ám! Nem mondjuk: van egy néhány iparág, ahol színültig tejföl, ahol emeletes házak, szóló és egyéb birtokok rövid idő alattvaló megszerzése a szorgalmas munka látható eredménye; de bizony sok iparág űzője sorvadozik a létért való küzdelemben. Egyeseknél ritka a munkaalkalom, másoknál az anyag mér­hetetlen drágasága, a szállítás nehézségei, a lehetetlenségig felsrófolt munkabérek, a különböző váltságok, adók és más min­denféle terhek irtózatos súllyal nehezed­Eger, 1922. december 3. vasárnap XXXIX. évf. 276. S2. 1 ..........mm ............. P OLITIKAI NAPILAP. Felelőssxerkcsfttöi B8EZN17IIRS. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. nek a derék magyar kisiparos osztályra, úgy, hogy a mai időkhöz mórt egyéni szükségletét csak igen szerényen fedezi mindennapi bevétele. Különben a magyar iparosság pana­sza, amit a budapesti nagygyűlés elé visz, az új ipartörvény végre nem hajtásában csúcsosodik ki. Már egy -év óta megvan az új ipartörvény, amelyben sok keserű­ség orvosszere van s amelyekhez még most sem lehet hozzányúlni. A forgalmi adóval is sok a baj. Mindenütt vannak lelkiisme­retlen, kapzsi emberek, így természetesen az iparosok között is, akik egyszerűen fittyet hánytak a forgalmi adótörvények­nek. Ezek miatt aztán szenved az egész iparosság, mert az államkormányzat a nagy jövedelmet biztosító adónem ered­ményeinek ellanyhulásába bele nem egyez­hetik. Sok iparos került az uzsorabirősá- gok elé is. Sokan a maguk, sokan a köz­vetítő kereskedelem bűnéből. Itt is orvos­lásra lesz szükség, hogy a becsületes ér­dekeket megóvják. És még sok más, teljesen méltányos­nak látszó kérelme, kívánsága van az ipa­rosságnak, amelyeket teljesíteni kell a nemzetgyűlésnek, az ország kormányának. Mert tekintélyes osztály az iparos-osztály. Megérdemli, hogy a hóna alá nyúljunk, mert becsületesen, gerincesen viselkedett a múltban s a tisztes iparosság hagyomá­nyaihoz híven, becsülettel megfogja állani a helyét a jövőben is... A belső politika hírei. > -------------------------------­A minisztertanács ülése. — Az ország gabona-ellátása tavaszig biztosítva van. — Megrendszabályozzák a malmokat. Budapest. Magyar Hírlap: A kor­mány tagjai tegnap minisztertanácsot tartottak, amely éjfél után 2 óráig elhúzó dott. A folyó ügyeken kívül a minisztereket a pénziigymimszter újabb kisebb je­lentőségű pénzügyi javaslatai foglalkoztat­ták, majd Búd János közólelmezésügyi miniszter tájékoztatta a miniszter társait a közőlelmezésügyi helyzetről. A minisz­ter különösen a gabonaellátás kérdésére terjeszkedett ki részletesen és nagy meg nyugvást tett az a bejelentés, amely sze rint az ország gabonaellátása tavasz kö zepóig biztosítva van. Mint értesülünk, a minisztertanácson a malmok ügyeivel is foglalkoztak és el­határozták, hogy a kereskedelmi malmokra vonatkozóan igen szigorú ellenőrző intéz­kedéseket szándékoznak éleibe léptetni, melyektől az uralkodó anomáliák meg­szüntetését remélik. Búd János miniszter szerint ezekre az intézkedésekre nagy szükség van, mert számos visszaélésnek jöttek a nyomára. Budapest. Magyar Hírlap: Az ellen­zéki mozgalom, amely a Földbirtokreform- blokk néven pártközi megegyezést szán­dékozott létesíteni az összes agrár demok­rata állásponton iévó képviselők között, dacára annak, hogy az Egységes Párt legutóbbi értekezletén a blokknak a párt hoz tartozó tagjai kányteieuek voltak le szerelni: nem aludt el egészen, sőt annak gyökerei mélyen bent vannak az Egységes Pártban is. A Földbirtokreform végrehaj­tásával kapcsolatban ugyanis az Egysé­ges Párt földmíveiésügyi bizottsága dec. 5-én d. u. 5 őrekor ü ést tart, amelyen A nagyenyedi kollégiumban ... A nagyenyedi kollégiumban Pókhálósak a vén falak; Múlt az idő, változott a szokás A vén iskola . . . megmaradt! Ezer legenda, ezer emlék Mesél róla már századok óta . . . A nagyenyedi gimnáziumban Szomorú most a hittanóra ! . Egy öreg, ősz pap feleltet éppen: «Fiam, Pista, jer ide elém, Felelj szépen, hiszen tanúltuk: Melyik a három legszebb erény?» — Az utcán pereg a zsarnok dobja És megcsörrennek a fegyverek S a diák összeszorított foggal feleli: «A hit, a remény s a — gyűlölet.» Zubor István. A bor. — Gárdonyi Géza «falusi története.» Előadja a Gárdonyi mauzóleum céljaira dec. 1-én, 2-án és 3-án az «Egri Műkedvelők Köre.» — Az Egri Műkedvelők Körének ezt a vállalkozását őszinte örömmel üdvözöljük. Kegy8letes ez a vállalkozás, mert nagy halottunk lelkének fényes sugaraiban gyö nyörködheítünk és tiszteletre méltó, mert önmagához illően vesz részt a Gárdonyi Géza emlékének megörökítésében. Örül­tünk végül annak is, hogy ezt az örök­becsű magyar darabot ismét láthattuk. Láthattuk pedig olyan előadásban, amely becsületére vált volna legelső szín­padjainknak is. Az avatatlanok ugyan úgy gondolkozhattak és úgy Ítélkeztek, hogy vontatott volt. Megnyugtathatjuk azonban az ilyen bírálókat, hogy ez a darabnak és a szerepeknek jelleméből kö vetkezik. Sőt hogy mindjárt előre meg­állapítsuk egyetlen kifogásunkat: a III. felvonás gyorsabban gördült, mint aho­gyan kellett volna. Gárdonyi a magyar nép között nőtt fel. Éles megfigyeléseiben segítségére volt nem mindennapi emlékező tehetsége.Ezek­nek segítségével «mindent és mindenkit a maga reális értékére szállít le, tanúlmá- nyai pedig megneraesűlt paraszt bölccsé emelik, akárcsak Arany Jánost.» Sőt to­vább megyünk: a Gárdonyi Géza falusi alakjai még kitűnöbbek. Baracs Imréné- ben (Hevesi Gusztávné) a magyar paraszt asszonynak - urához való kutyahüségét mintázta meg csodálatos tökéletességgel. Baracs Imre (Marossy József), Pákozdi Mihály (Nemecsek Aurél), Göre Gábor (Udvardy Cserna Jenő), Durbints Pál (Nagy László) a tempós, a méltóságáé lassúságú magyar parasztnak tökéletes alakjai. Ugyancsak az élet hű és művészi fo­tográfiája mutatkozik az özv. Szúnyogné (Ringhy Ilonka), az Eszter (Krajnák Pálné), a Göre Gáborné (Hunyadi Ica) alakjaiban, valamint Ceglédi Pál (Jakab József), Kátsa, Bige áe Tepsi (Hoffmann József, Nagy Ferenc és Palik Tibor) szerepeiben is. A kedves, a finom, a tiszta magyar paraszt ifjúságot jellemző romlatlan és szemérmes szerelem hangja, beszéde szólal meg a Barac* Matyi (Patrik Jenő dr.) és a Szú­nyog Rozi (Krajnák Sári) ajakén. A megnemesült, a külsőségektől meg­tisztult, a lényegben ragyogó, tökéletes népszínmű A Bor. Kicsiny, szinte jelen­téktelen mindennapi esemény szüli a cse­lekményt. És ugyancsak mindennapi, je­lentéktelennek látszó rúgőktól indúl ki a kibonyolítás, a megnyugtató kifejlet. És a soványnak látszó cselekmény­ben mégis emberek sorsa, boldogsága fo­rog kockán. Érdeklődéssel lesünk-várunk minden mozdulatot, minden szót. Minden mozzanat újabb és újabb gyönyörűséget hoz. A lelkekbe látunk; a szívekből olva­sunk. Gyönyörködünk a zengzetes ma­gyar nyelvben, a pompás színmagyar okoskodásokban, a fordulatos beszédben, a találó hasonlatokban; az aprólékosságig menő finom megfigyelések pedig szinte percenkint hoznak meglepetéseket. Az ilyen darabot —ezt a darabot — csak ízig vérig magyar emberek tudják

Next

/
Thumbnails
Contents