Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-30 / 273. szám
Are 10 korona Eger, 1922. november 30. csütörtök XXXIX évf 273. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Megged évre 560 K. — Egg hóra 200 K> POLITrkBS MAP I L A Pfv<e»őf vjc«rke«*tft• B WB5£ JV J5T UUÍtE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. ■«■Mtsmmn jwa Hogyan állunk? Eger, 1922. november 29. A magyar népnek egyik legnagyobb hibája, hogy nincs tisztában az állam gépezetével ; hogy nem tud, de nem is akar behatolni az állam gazdasági életének szövevényébe, teknikájába Érzi, hogy szorítja valami; hogy nyomja a teher és szidja «az urakat», a kormányt és a képviselőket. Ezeket látja előtérben; ezeket okolja hát mindenért. Ügy tesz, mint a kutya, amely a botot harapdálja és nem azt, aki a bottal üt. S hozzá még vannak gaz uszítők, akik korcsmákban, újságokban, gyűléseken, nyíltan és alattomban az «urak» ellen uszítják az állampolitikában járatlan népet. Úgy tesznek ezek a gazok, mint a háború végén, amikor is a háború minden szenvedése, nyomorúsága ős terhe okául a vezetőket, az •urakat», állították oda bűnbakul, hogy így a saját bőrüket megmentsék. Sikerült nekik akkor felfordulást csinálni, de most nem fog sikerülni, mert az ország és a nép érdekében nem szabad sikerülni. Minden írásom és beszédem arra szolgál, hogy tisztán lásson a nép és józanul tudja megítélni: micsoda is a mi összes bajaink forrása. A következő számok is ezt szolgálják. Az egyes ember hitele, váltón való aláírása annál többet nyom a latban, minél jobban rendben van a szénája. Az or szaggal, az állammal is így vagyunk. Az ország vagyoni helyzetének mérlegelésé nél három dolog jön tekintetbe: az állami költségvetés, vájjon az állam tudja-e fedezni kiadásait, vagy deficittel dolgozik ; a másik a kereskedelmi mérlege, vagyis tud-e termékeiből annyit kivinni, mint a- mennyit külföldről behoznak, vagy itt is deficittel dolgozik és a harmadik a fizetési mérlege, vagyis tudja-e az állam külföldi jövedelmeiből külföldi tartozásait fizetni, vagy nem. Pénzünk külföldi értékénél ez a döntő tényező. Most nézzük, milyen az állam fizetési mérlege. A külföld »tartozik nekünk: 1. Ezüstrudak kivitele után 506,100.000 K 2. Külföldi árúk vasúti fuvarja után.......................... 18,000.000 » 2. Kivándorlók által hazaküldött pénzek . . . 15.647,849.152 » 4. Külföldi értékpapírok kamatai fejében . '. . . . 5.267 » 5. Jelzálog-kölcsönök évi törlesztéseképen .................... 2.707 » A külf tartozása összesen 16.171,957.126 K Ezzel szemben mi tartozunk a külföldnek: 1. 1921. ’évi kereskedelmi mérlegün k deficit] e, va gy- is amivel többet hoztunk be, mint amennyit ki tudtunk vinni . . 20.735,000 000 K 2. Külföldön tartőzk. ma gyár állampolgárok el költöttek 1921-ben . . 3.503,493.200 K 3. Külföldön levő háború előtti államadósságok évi kamatai. 17.531,332.041 » 4 . 1867-ben elvállalt osztr. kölcsön évi kamata . . 23,335.735 » 5. Háború utáni államadósságok évi kamata . . 331,746.000 » 6. Államvasutak adóssága után évi részlet . . . 19,014 555 » 7. Külföldön levő záloglevelek, községi kötvények évi kamata . . . 2.214,473.848 » 8. Külföldről folyősítottjjelzálogos és községi kölcsönök évi részlete . . 11,867.649 » 9. Külföldiek kezében levő magyar részvények évi osztaléka ...... 12,298530 » 10. Külföldiek kézében levő hitelintézetek osztaléka 45,736.121 » 11. Pénzintézetek külföldi tartozásai.................. 2.969,912.884 » 12. Magánosok külföldi kamattartozásai .... 1.016,767416 > 13. Az Angliától háború e- lőtt fölvett adósság után fizetendő évi járulék . 8.181,547.375 » 14 Budapest külföldi tartozásának évi kamata . 3.864,693.754 » 15. Külföldi részvőnytársa- Ságoktól árúhitel . . 6,608.000 » 16. Idegenek kezében lévő ingatlanok évi jöved. . 433,945.600 » 17. Diplomáciai kiadások a múlt évben.................. 4.001,679.156 » 1 8. Posta, távirda külföldi elszámolása.................. 299,172 216 » Összes tartozásunk 1921-ben 65.202,625.080 K Tehát fizetési mérlegünk 1921-ben 49.030,667.954 K hiánnyal záródott. Ezek nagyrésze a háború előtt ée alatt fölvett kölcsönöknek, a rossz pénz miatt felnövekedett, összegei után való évi kamatok és törlesztések. Mit jelent ez ? Azt, hogy e nagy hiány miatt pénzünket kölföldön nem becsülik. 100 koronáért csak 22 szsntimoí adnak, vagyis 22 fillért. A külföld tudja, hogy a hiányt fedezetlen bankóval fedezzük, ezért nincs hitelünk. Ezért alacsony a valutánk, ezért nagy a drágaság. Ez a drágaság legfőbb oka. Országunkat a békeszerződés kicsire szabta, gazdagságunk forrásait elrabolták, életerőnket elgyöngítettők, a háború előtti és a háború alatt szerzett terheket meghagyták, sőt a valutánk romlásával ezek a régi adósságok az égig nőttek. Összes bajaink forrása tehát a vesztett háború és a ránk parancsolt béke, amely nem más, mint a győztesek által tovább folytatott gazdasági háború. Ezt megmásítani sem az <urak», sem az államférfiak, sem a képviselők nem tudják, mert ez nem tőlük függ. Ezt csak a győztes fegyverek tudnák megváltoztatni. Ha a jóvátételnek nevezett hadisarcot nem hajtják be rajtunk, akkor évek hosszú során át lassan talpra állhatunk és nehéz sorsunk enyhülhet Az államnak arra kell törekednie, hogy minél több bevétele legyen és minél kevesebb kiadása; a külkereskedelemben minél többet kell kivinni fölöslegünkből, tehát minél nagyobb fölösleget kell termelnünk és minél kevesebbet behozni. Csak ezzel javul pénzünk (valutánk) és ezzel kisebbedik fizetési mérlegünk hiánya is. Jobb korona mellett kevesebbet kell a külföldnek fizetni. A pénz ugyanis olyan huncut jószág, hogy minél több, annál kevesebb értékű. A rosszabbodó pénz növeli adósságunkat, fokozza a drágaságot, a javuló pénz magától csökkenti külföldi adósságunkat és belül is csökkenti az árakat. Ebben van ez olcsó világ kulcsa. n kis hírek a nagyvilágból. Külföld. A franciák újabb rendszabályokat terveznek Németország ellen. — A lausanneí konferenciáról az orosz delegáció haza akar utazni. — Olaszország annek- tálni akarja Fiúmét. — A bécsi diákság követeli a numerus clausust. — Poincare nem fogadta Morgant. — UJabb földrengés volt Szerbiában és a Bánátban. — Benes ma utazik el a keleti konferenciára. — A finnek nagy lelkesedéssel ünnepelték meg a Petőfi centennáriumot. Az olasz szenátus is bizalmat szavazott Mus- solininek. — A franciák a rajnai megszállás szigorítására készülnek. — Németországban kommunista fölkeléstől tartanak. — Pozsonyban megalakult a cseh légió- szövetség. Magyarország. Csehország és Szerbia felé megkönnyítik a határíorgalmat. — Pedlow kapitány Budapestre érkezett. — Szigorú föltételekhez kötik az uj bankházak nyitását. — Ünnepi előadás lesz a Nemzeti Színházban a kormányzó névnapján. — Kereskedelmi szerződést kötünk Jugoszláviával. — A kisgazdapárt szak- bizottsága a bortermelés válságával foglalkozott. — Olasz közgazdászok érkeztek Budapestre. — Kaposvárott is földrengés volt. — Már a fákat védő íarácsokat is ellopják Budapesten. — 80 vaggoa paprika termett Szegeden.
