Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-11-23 / 267. szám

Ära 10 korona Eger, 1922. november 23 csütörtök XXXIX évf 267 sa .iiiinvwnn«nwir a Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk eL Hegyed évre 560 K. — Egy hóra 200 K, POLITIKAI NftPILlP. *se?&esstő! BKEZNMY HRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A nemzetgyűlés mai ülését 3/4l 1 éra­kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések során Teleky Pál grőfn«k 3 havi szabadságot ad a Ház. Bemutatják Borsodmegye föliratát új vá­lasztójogi törvény alkotása, Gömörvárme- j gye fölterjesztését a nemzeti zászló tiszte- ! leiben tartása tárgyában. Majd fölolvassák j az interpellates könyvet, amelyben hu­szonkilenc interpelláció van bejegyezve. Ezeknek tárgyalására egy órakor tér­nek át. Vass népjóléti miniszter beterjeszti az uj lakástörvény javaslatot, amit az illeté­kes bizottságokhoz utalnak. Eőrffy Imre a pénzügyi bizottság jelentését terjeszti be a közadők kezeléséről és a szeszadó­ról és kéri a sürgősség kimondását. Lers Vilmos, az egyes szakmákban eltör- íendő éjjeli munkák tárgyában terjeszti be a munkaügyi bizottság jelentését. Napirend szerint folytatják a várme­gyei alkalmazottak létszám-viszonyainak és a segédjegyzők illetményeinek szabá­lyozásáról szőlő javaslatok tárgyalását. Nagy Ernő szerint a jegyzők a közigaz­gatás pillérei és éppen ezért a nép gyűlö­letét is magukra kell venniük. Ezért in dokoíatian a VIII—IX. fizetési osztályba való helyezésük. A javaslatot nem fogadja el. Szabó Gáza tiltakozik Nagy Ernő és Hegymegi-Kiss azon beállítása ellen, mintha a vármegyében osztályuralom lenne. A javaslat teljesen demokratikus-alapon ál!. — A reform megfelel a kivánalmak­nak, végül védelmébe veszi a vármegye tisztviselőit Nagy Ernő támadásával szem­ben. Farkas Tibor szerint ma nem szabad az önkormányzatot megbolygatni. Sok eredményt nem vár a javaslattól. Az interpellációk miatt a Ház ülése a késő délutáni órákig el fog tartani. Az ! ellenzéki interpelláció áradatról egyébként az Egységes-pártban az a vélemény ala­kult ki, hogy jelentéktelen kérdéseknek a Ház elé vitelét valamiképen meg kell akadályozni. A fontosabb interpellációk különben a következők: Ruppert Rezső a miskolczi Reggeli Hírlap betiltása, Huszár Károly a waggon- lakók, hadi özvegyek, a fővárosi és vidéki segélyakciók, Takács Andor a rokkantak, I Szabó Imre az ácsorgás megszüntetése, : Zsirkay János az újságírók védelme, Szabó i József a szövetkezetek támogatása, Rassay a Máv. tarifaemelése, Szabó Lajos az in­ternáló táborok, Haller István a tőzsdei visszaélések, Darányi József a rossztermés sújtottjai ügyében interpellál. A vármegyei rc-formhoz hozzászólnak még Oberhammer és Győrfy Imre. A legközelebbi ülés 23 án, d. e. 11 órakor lesz. Általános kereseti adó. Eger, 1922. nov. 22. 1923. január 1 töl kezdve az első, másod, harmad és negyedosztályú ke­reseti adók helyébe az általános kereseti adó jön, melyet fizetni fognak iparosok, kereskedők, bányavállalatok, szellemi fog­lalkozásúak, szolgálati viszonyban levők (cselédek, béresek), bérmunkások, évi já­radékot élvezők, találatányi szabadalmak élvezői, gyógyszertárak, iparüzemek, bá­nyaművek bérbeadói, termelési járulékot élvezők, szolgalmak haszonélvezői. Nem esnek kereseti adó alá a mun- kásbiztosítő pénztáraktól húzott segélyek, járadékok, katonák,csendőrség tisztjei, le­génysége, a rendőrség, pénzügyőrség, vámőrség, folyamőrség altisztjei, legény­sége, tanulóknak magántanításból kapott jövedelme, ösztöndijai, kolduló, betegápoló szerzetek e címen kapott alamizsnái, jö­vedelmei, könyöradományok, perselypén­zek, a napszámosoknak napszátnjai, a sommások keresete,[nyugdíjintézetek, sport­egyletek, emberbaráti intézetek jövedel­mei, jőtékonycélú előadásokból befolyó jövedelem, mezőgazdaságból, kert, szőlő, erdőgazdaságból, ezek mellék-iparágából folyó jövedelmek, a házbér, a társulatok, szövetkezetek jövedelmei, mert ezek után I más adót fizetnek. Adófizetési kötelezettség kezdődik a ; fizetés folyósítását, vagy az üzlet meg nyitását követő hő elsejével; megszűnik a fizetés, vagy üzlet megszűnése hónap­jának végével. Az általános kereseti adó alapja az előző évben elért tiszta jövedelem. Ezt úgy állapítják meg, hogy az adóbevallási ívben mindenki köteles beírni a múlt évi j teljes bevételét, ebből levonják a követ­kező tételeket: az összes üzemi kiadáso­kat (tehát anyagbeszerzést, munkások fize­tését, házbőrt, boltbért), kamarai illetéke­ket, biztosítási díjakat, az összes adókat (tehát a forgalmi adót is), illetékeket, vá­mokat, üzleti adósságok, terhek kamatait. Nem vonhatók azonban le a jövedelemből a háztartás költségei, a házi cselédek fi­zetése, a gyermekek neveltetésének költ­ségei, a családi és a személyes szükségle­tek költségei. A fixfizetésűek, gazdasági cselédek, i bérmunkások jövedelmét alkotja minden illetményük, tehát a természetbeliek is, melyeket a havi folyóárban kell átszámí­tani, csak az úti átalányok nem számítan­dók föl. Az adót mindenki abban a helység ben köteles fizetni, ahol üzletét folytatja, ha nincs helyhez kötött üzlete, akkor ott, ahol lakik. Az általános kereseti adó a községek, városok jövedelmét fogja alkotni és a községek, városok vetik ki. Az általános kereseti adó nagysága a tiszta jövedelem 5%-a, de ahol szükséges, ott a miniszter fölemelheti lO°/o ig. Szolgálati viszonyban levők ,(hszivi- selök, gazdasági cselédek, bérmunkások és járadékélvezők, ha jövedelmük, illetőleg keresetük hetenkint 1500 koronánál, vagy havonkint 5000 koronánál kevesebb — mint létminimum — adót nem fizetnek. Ha pedig ennél több a heti vagy havi fizetése, vagy keresete, akkor a következő táblázat szerint fizet: Heti kereset után: 1500 K án felül 2000 K ig heti 5 K 2000 » » 2500 » » 10 » 2500 » » 3000 » * 20 » 3000 » '» 3500 « » 30 » 3500 » » 4000 » » 45 » 4000 » » 4500 » » 60 » 4500 » » 5000 » > 80 » 5000 » » 6000 » » 100 » 6000 > » 7000 » > 125 » 7000 » . 8000 » » 160 » 8000 » > 9000 »' » 220 > 9000 » » 10000 » » 275 » 10000 » » 11500 » » 350 » 11500 » » 12500 » » 450 » 15500 » » 15000 » » 600 *> 15000 » » 17500 » » 780 » 17500 » » 20000 • » 900 » 20000 » » 22500 > » 1050 » 22500 » » 25000 » > 1250 » 25000 » » 27500 » » 1500 » 27500 » » 30000 » « 1800 » 30000 » » 32500 » » 2200 » 32500 » » 35000 » » 2600 » adót. Ezen felüli heti jövedelem minden 1000 koronája után 7*5% a heti adó. Ha havonta kapja valaki a fizetését, akkor, ha havi fizetése 5000 K ánfelül SOCOKighavi 20 K 8000 « * 10000 « 50 « 10000 * 12000 «• « 80 t 12090 « 14000 < « 120 « 14000 * 16000 « 180 « 16000 « 18000 « * 240 « 18000 * 20000 < « 320 < 20000 « 24000 < 400 « 24000 « 28000 « 500 « 28000 « 32000 « « 650 < 32000 « « 36000 < « 850 c Huszonkilenc interpelláció.

Next

/
Thumbnails
Contents