Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-22 / 266. szám
Ara 10 korona, Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Kegged évre 560 E. — Egg hóra 200 K, Eger, 1922. november 22. szerda. XXXIX évf 266. sa ■—.ir.iiin.ii..n. nimi i i ki mii. ! POLITIKAI NAPILAP. f?JélSs sxetóesstós BREZKBY (18E. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. eredményei kezdtek mutatkozni. Milyen furcsának kell tartanunk azt, hogy korcsmái veszekedésért esetleg fegyházaí kapott a bőrében időnként férni nem akaró szittyamagyar, míg a sikkasztó, a zsaroló, az uzsorás, a zsebmetsző aránylag könnyű büntetéssel menekült ki a büntető törvény- könyv labirintusából. Ennek eredménye volt közgazdaságunk számtalan baja, a többek között az is, hogy a magyar közgazdaság egyik ága: a kereskedelem egy teljesen kiváltságos osztály kezeibe került; mert a nép fia nem tudott könnyűszerrel eligazodni azokban a formaságokban, amelyet a törvény merev betűi állítottak a kereskedelem elé. Hogy aztán ennek, különösen a háború alatt és napjainkban, mi lett a következménye, nagyon jól tudjuk. A magyar közgazdaság vezető egyéniségei és szervezetei évtizedeken át hiába hallatták tiltakozó szavukat: morzsákat kaptak csupán abból a kenyérből, amelynek pedig egészére volt joga a nemzetnek. Pedig, hogy a reformok követelése mennyire jogos volt, kiáltóan mutatják a jelen állapotok. íme: az állam kénytelen volt vasmarokkal belenyúlni a gazdasági életbe. Arvizsgáló Bizottságokat állított föl, irányárakat állapított meg s már bünteti az árúuzsorát. . . Igen, modern törvényeket kérünk s ez a munka rengeteg dolgot adhat a nemzetgyűlésnek, melynek minden egyes tagja kell, hogy a bajok orvoslásán 6zívvel-lé- lekkel dolgozzék ! Biztosító-szelep a forradalmak ellen. Eger, 1922. november 21. Elhangzott a miniszterelnök hódmezővásárhelyi beszéde. Kétségtelen, hogy sok olyan dologról szólott, amely fontos, sőt életbevágó kérdése a napi, a jövendő politikának. A többek között a modern törvényalkotásról is nyilatkozott s mint mondta: ez az egyedüli biztosító-szelep a forradalmak ellen. Tegyünk le — úgymond — a törvényalkotásnak arról a módjáról, hogy a nemzeti élet bizonyos terét 30—40 éven kint egyszer rendezzük. Az nem megfelelő módja a törvényalkotásnak. A nagy Ang lia, mely százszor akkora terület fölött uralkodik, mint Osonkamagyarország, már régen folytatja azt a rendszert, hogy évről évre revideálja törvényeit. Erre a módszerre kell nekünk is áttérnünk, mert ez az egyedüli biztosíték a forradalmak ellen. Bizony — ha beletekintünk a magyar Corpus Jurisba — be kell látnunk, hogy mennyire igaza van a miniszterelnöknek. Hány és hány olyan törvényünk van, a- mely alapos revízióra szorul és hány olyan, amely teljesen idegen a magyar léleknek. Ez utóbbira vonatkozóan elég csak any- nyit mondanunk, hogy pi. a büntető-, kereskedelmi és váltótörvényeink a külföldi törvénykönyvek másolatai. A magyar levegőtől teljesen távolálló ósdi törvényeinknek aztán fonák Gárdonyi egri letelepedése. — Hozzászólás: B. J. dr. ur közleményéhez. — Irta: Tóth Kálmán. Az egri «Magyar Sző» f. é. nov. 12- iki számában *Hogy került Gárdonyi Géza Egerbe ?• címen egy érdekes közlemény jelent meg B. J. dr. ur tollából. Közleményéért bár hálásak lehetünk a t. cikkírónak, de mivel léirásának több adata nem hiteles forrásból ered, legyen szabad B. J. dr. ur közleményét a történeti hűség szempontjából alábbi szerény hozzászólásommal kiegészíteni: 1. Cikkíró állítása szerint Gárdonyi édes atyja: «egyszerű pusztai, majd később falusi kovács-mester volt.* Gárdonyi édes atyja: nemeskéri Ziegler Sándor sohasem volt kovács mester, hanem gépész és lakatos. Előbb pedig a magyar honvédelem fegyvergyárosa, kinek budai, debreceni és aradi fegyvergyárában több mint 70 képzett munkás dolgozott. Gyárát azonban az oroszok szét- dúlták, vagyona pedig elúszott a «Kossuth- bankóban.» Ziegler a szabadságharc balsikere után teljesen tönkre ment. Kezelt malmokat, aratási időben gépelt, nagy uradalmaknál pedig mindig mint gépész volt alkalmazásban. Uradalmaknál még a kovács is melléje volt rendelve. Tehát a kováccsal ő rendelkezett. A <fegyver-koBudapest A mai nemzetgyűlést V2II órakor nyitotta meg Szcbovszky Béla elnök. Eőrffy Imre a közoktatásügyi, gazdasági, pénzügyi bizottság előadója, beterjeszti a bizottságoknak a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló jelentését. Kéri, hogy a törvényjavaslatot a szokásos 3 nap mellőzésévé! tűzze napirendre. A Ház hozzájárul. Ezután a kivándorlási bizottság 8 és a bírálóbizottság 1 tagjának megválasztására kerül a sor. Az elnök elrendeli a névsorolvasást. Szünet után Szcitovszki Béla elnök '/2 12 órakor nyitja meg újból az ülést. Usetti Ferenc a gazdasági bizottság előadója ezután beterjeszti a gazdasági bizottság javaslatát a Ház költségvetéséről. Kéri, hogy a nemzetgyűlés által kiadott nyomtatványok terjedelme minél kisebbre szoríttassék. A nemzetgyűlés a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadja. Ezután áttérnek a vármegyei tisztviselők illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalására. Kraker Sándor a közgazdasági bizottság előadója ismerteti a javaslatot, melyet mar a múlt nemzetgyűlésen tárgyallak, minthogy azonban a nemzetgyűlés szünetelt, nem emelkedett törvényerőre. A kormány márczius l én rendeletileg léptette életbe a törvényjavaslatot. vács» jelző sem illetné meg, — ahogy fővárosi lapok jelezték, mert hadnagyi kinevezéssel mint fegyvergyáros szerepelt tábornoka mellett. «Egyszerű» falusi iparosságát illetőleg Zieglert sok uradalom azért nem szerződtette, mert grófnak tartották és nem gépésznek. Bécsben járt szakiskolába. Technikát tanult, később pedig — Gárdonyi emlékiratai szerint — beiratkozott benevolus auditornak a gépészmérnöki iskolába. Három szabadalmi oklevelet nyert. A gépnél keztyűben dolgozott. Ágya fölött nemesi címerét tartolta. (A Ziegler- j dynastia tekintélyes német származású ke- I rész család volt.) Sályban politikai í cikket is írt a szabadságharcról. «Pusztai» alkalmazását illetőleg Ziegler a fejérvármegyei Agárd nevű népes pusztán, — ahol templom és iskola is van s ahol házasságának harmad’!: évében második fia: Géza, a nagynevű író született — Nádasdy nagy uradalmában mint főgépész volt alkalmazásban. (Ná dasdy nagy könyvtárában Ziegler is búvárkodott.) 2. Gárdonyinak Egerbe való állítólagos «véletlen elvetődéséhez» a következőket fűzöm : Gárdonyi »nem véletlenségből, vető dóit Egerbe. Mint a «Pokol-körkép* r. t. irodalmi igazgatóját a mások htielezCi méltatlanul zaklatták. Félt és attól tartott, hogy a társi kötelezettség folytán mint felelős igazgatót anyagi szavatolásra kényszerítik és lefoglalják irodalmi könyveit. Előre elhatározott szándéka volt tehát, hogy ismerős vidékre megy s 300 pengő- forint jutalmából — hogy zavartalan helyre menekülhessen házat vásárol magának. Gárdonyi tehát kényszerűségből jött a még 18 évvel azelőtt, diákkorából ismert Egerbe. Gárdonyi házvétele sem volt «véletlen*, mert azt édes anyjával (sz. Nagy Teréziával) két ízben is eljött Egerbe előbb megnézni s nehogy Molnár Árpád és Trill ciklorámájának hitelezői tovább zaklassák, — az egri Sánc negyedi Hóhér- parlcn fekvő Takács utca 24 sz. a. ingatlant — ir'rt “gvszerű parasztházat is éues anyia nevére vette meg. (Lásd Gárdonyi egri telekkönyvi viszonyát.) Gárdonyi Géza egri letelepeaését különben Zieglerók borsodi (sályi) letelepedésének köszönheti a magyar irodalom, mert egy időben Gárdonyi Pestről már Amerikába akart kivándorolni. (Beöthy László szerint: mint hegedűművész akart megélni odaát.) Gárdonyi egri letelepedését tulajdon képen annak köszönhetjük, hogy édes atyja végleg odahagyta a dunántúli anyai földet és Hegyközvidékére, a bcrsodmeA nemzetgyűlés mai ülése.
