Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-21 / 265. szám
Äara 10 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk eL Kegyed évre 560 K. — Egy bóra 200 K, POLITIKAI NAPILAP. Nleiői zserkesstő• BREZNÄY !MRE. Ä KöriilöttünK téVö államod az elzárKízás politiljáját folytatják A kormány nem hajlandó sem rekvirálnl, vásárhelyi Budapest. A magyar politika nagy érdeklődéssel várt eseménye vasárnap d. e. zajlott le Hódmezővásárhelyen, ahol Bethlen miniszterelnök mondotta el beszámoló beszédét. A miniszterelnököt, aki reggel 9 órakor érkezett meg Hódmezővásárhelyre, nagyatádi Szabó István föld- mivelésügyi miniszter, Májer János miniszter, az egységespárt elnöke, Gömbös Gyula, Lukács György, Erődi Harrach Béla, Eckhardt Tibor, Héjj Imre, Zsitvai Tibor, Besenyei Zénó ős Erdődi képviselő«, valamint Ángyán Béla sajtófőnök kisérték. A villásreggeli után a miniszterelnök kíséretével a Fekete Sas nagytermébe vonúlt, ahol a vásárhelyi egységespárt elnöke, Lázár Lajos nyitotta meg az ülést. — Ezután Bethlen miniszterelnök állott fel szólásra és többek között ezeket mondotta: A háború alatt a kormányok kénytelenek kvoltak beavatkozni az állam különböző ügyeibe. Ezt a beavatkozást fokozottan meg kell szüntetni és első feladatom lesz, hogy visszaállítsuk a békebeli állapotokat. így a szabadság jogok, mint a gazdasági szabadság terén, abban a mértékben, a mint azt a viszonyok meg engedik. A kötött gazdálkodás terén már több lépést tettünk, de nem szüntethetjük meg a kötött gazdálkodást külkereskedelmi téren. Ennek okai a mai viszonyokban rejlik. Az hiszem, kénytelenek vagyunk sem maximálni. — Bethlen gróf hódmezö- beszámolója. kiviteli illetékekkel az árakat szociális szempontokból szabályozni, de nem szüntethetjük meg a kötött gazdálkodást azért sem, mert a körülöttünk lévő államok az elzárkózás politikáját folytatják. Mi több Ízben kísérletet tettünk, hogy velük kereskedelmi szerződést kössünk, a mai napig csak Ausztriával sikerült és most vannak folyamatban az err© vonatkozó tárgyalások a Gseh-köztársasággal. Nem mi vagyunk oka az elzárkózás politikájának, min.t ahogy Eurőpaszerte hirdetik, Ezzel nzemben a szociáldemok- rata-párt a nemzetgyűlésen a kötött gazdálkodás bevezetését követelte és azt a- karja, hogy újból maximáljunk és rek- viráljunk és hogy minden kivitelt ebben az országban t/zünteseünk meg. Kijelentem, hogy mi nem vagyunk hajlandók sem maximálni, sem rekvirálni,v' ha ők drágaságra hivatkoznak, ebben, igazuk van. Nagy drágaság van ebben az országban, de a drágaság egyformán érint mindenkit, minden társadalmi osztályt, sőt megjegyzem, hogy a középosztályt támadta meg a legjobban és talán a mezőgazda- sági munkás osztály ama rétegeit, amelyek mpwzámból élnek. Kijelentem, hogy a drágaság semmi esetre sem sújtja azokat a munkás-rétegeket oly mértékben, mint az általam említetteket, amelyek a szociáldemokrata párt zászlaja alá tömörülnek. Megalakul az Egri Pinceszövetkezet. Eger, 1922. november 20, Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta az Egri Gazdák Pinceszövetkezete alakuló közgyűlését. Bár az alakulás nem a sző- szerint vett értelemben történt meg, az előkészítő bizottság komoly elemei s az alapító tagok, akik Eger legelőkelőbb társadalmi rétegei közül kerültek ki, a pinceszövetkezetei végre a megvalósulás útjára terelik. Az alapító tagok között ott láthatjuk Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpász tort és Bobory György dr. főispánt is. A csonka-ország napnap utón beköszöntő gazdasági válságai egyre jobban sürgetik a magyar gazdasági tényezők egy szoros gyűrűbe való tömörülését, hogy egyéni érdekeik megvédelmezásével, gazdasági szolidaritásukkal szolidárisak legyenek a nemzet gazdasági helyzetének talpraállí- tása iránt is. Hogy Magyarország borkivitele a minimumra csappant, az a szőlő- birtokosok, pincegazdák szervezetlenségén múlt, mert nem tudták megóvni a magyar bor jőhirnevét a külföldi borpancsolőkkal szemben s tekintélyük, súlyuk nem volt a nemzetközi piacon. Mérhetetlen az a kár, amelyet a magyar bor bennrokedése eddig is okozott. S itt elsősorban hálával kell megemlékeznünk Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselőről, aki már évekkel ezelőtt tudta, mi a magyar gazdasági bajok forrása és nem csüggedő erővel, lankadatlanul harcolt a pinceszövetkezetért. A közgyűlésről alábbi tudósításunk számol be : Pontban ll órakor nyitotta meg Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző a közgyűlést, melynek célját röviden vázolta és üdvözölte dr. Nyiredy Jenőt, a budapesti köz- gazdasági egyetem professzorát és Godova Károly szövetkezeti igazgatót, a- kik azért utaztak Egerbe, hogy propagálják a szövetkezeti eszmét, mely amellett, hogy a gazdák érdekeit védi, a nemzet gazdasági megújhodásának egyik legbiztosabb oszlopa. Ezután elnökül Gröber Jenő Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. szőlőbirtokost választották meg. — Elsőül Godova Károly, ezöv. igazgató szólalt föl: Vázolja a szövetkezés szükségét, melynek célja, hogy kikapcsolja a határtalan, hazardőr közvetítő kereskedelmet. Ezután a Bortermelők Országos Szövetkezetének programmjáról tájékoztatja a hallgatóságot: a bortermelők egy táborba, szövetkezetekbe való tömörítése, a szőlőművelés irányítása, fokozása, a külföldi piacok megszervezése, a borkivitel megteremtése, a szőlő- és bor-melléktermékek gyáripari földolgozása stb. A szövetkezetek előleget adnak a gazdáknak a borra, míg az eladásra nem kerül s így nem lesznek kényszerítve arra, hogy pénz szűke idején, potom áron adják el boraikat a közvetítő, búsás haszonra dolgozó kereskedelemnek. (Felkiáltások: «Fontos! Ez nagyon fontos!») A következő szónok Nyiredy Jenő egyetemi tanár volt, aki már 31 évet töltött el a gazdasági tanügy szolgálatában. Beszól Magyarország gazdasági múltjáról, a föld termőkép8sségi viszonyaihoz arányitva a termelés kis mennyiségéről. A Duna—Tisza közén a háború előtt 4 q búza volt az átlagtermés, ugyanakkor Amerikában 24 q búza termett, majd megemlíti azokat a machinációkat, amelyekkel meg akarták rontani s meg is rontották a magyar búza jő hírét: a Bzerb és román búzát összeőrölték magyar búzával s mint magyar búzát dobták a piacra, ugyancsak így csináltak az élelmes amerikaiak is, akik magyar búza gyanánt adták el a sikértartalomban jóval gyöngébb amerikai búzát. Figyeljük meg Németországot, amely homokterületein többet tud termelni, mint mi a húmuszon. Magyarországot gazdaságilag föl kell emelni és meg kell teremteni azt a szövetkezeti rendszert, mely védőfala lehet a gazdasági életnek. Ezután a bortermelésről beszél, melynek csapása volt, hogy jött a filloxera s a birtokosok többtermelésre törekedtek, a bőtermő, de gyönge bort adó olasz rizling kiszorította a nemesebb szőlőfajokat. Borkivitelünk Ausztriában talált leg nagyobb piacra, itt 1V2 millió Hl. volt az export, Angolországba 27,000 Hl., Németországba s Amerikába 180,000 Hl. Ausztria az ő rossz borait a miénkkel összekeverte s e paneeot adta el magyar bor helyett: ezért züllött le a magyar bor jóhírneve. Svájcban azt az Ígéretet tették, hogy mihelyt egy erős gazdasági szervezet áll a magyar borkereskedelem mögöu, mely garanciát vállal az exportált borért, készséggel megnyitja határait., S az országos szövetkezés a maga tekintélyével, súlyával is meg tudja óvni a szőlőbirtoko-