Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-14 / 259. szám
i Ara 10 korona. Eger, 1922. november 14. kedd. XXXIX. évf. 259 sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Magged évre 560 K. — Egy bóra 200 K, POLITIKAI NAPILAP. feMfoMCffeeMM! BREZNÄY IMRE, Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. r® A heidelbergi diákok a német ifjúság naiv, bohó, kedves, szeretetreméltó életmódját tükrözi vissza. Tényleg rózsaszínű volt évszázadok óta minden itt, ebben a kis diáktársadalomban, éppen úgy Jénában. Göttingában, vagy akármelyik egyetemi város falai között. Közel van a valósághoz az író álma, elgondolása. A német diákéletben még ma is rengeteg van a régiből, a kedvesből, a feledhetetlenből Könyv, rideg, száraz jegyzet, írószer- szám, sörök királya, rajnai bor, polgárkisasszonyok mosolygása volt az a boldogság, mely megaranyozta a német öregdiákok életét, ott, az ősi germán városok hamuszinű falai között. Mindenki szerette, imádta őket, szemefényei voltak a kis városnak és ők, a kedvesek, éppen úgy meg- állták helyüket az Univerzitás nagytudo- mányú professzorai előtt, mint a barátságos kis csapszókekben, hol cékát kellett inniok a finom, bajor, aranysárga árpalé- b L Sohasem csalódtak bennük a bájos német polgárkisasszonyok; jő pajtások, udvarias lovagok voltak mindenkor. Nem csalódott bennük a haza sem, a büszke, a józan, a hatalmas Németország: mert a német hazáért ittak, udvaroltak és dolgoztak a heidelbergi, a jénai, a göttin- gai derék diákok. Mint minden nagy világfelfordulás után, úgy a német diákok élete is megváltozott. Ködként oszlott el a rózsaszín világ, a komor, a gyászos atmoszféra ül ott is, a diáklelkek mélyén. A vesztett háború, a francia gyűlölet, a keserves, a nehéz, a kibírhatatlan jóvátétel fekete árnyéka borította be a diákboldogságot. Csak a munka maradt meg a szomorú kis társadalomban s a szellemi munkához anyagi munkát is vállaltak önkényt jókedvvel, az ólet szenvedéseit immár bőven látott öreg diákok. Most hozták nyilvánosságra, hogy az elmúlt iskolai esztendőben 15 ezer német egyetemi hallgató dolgozott a német kő szénbányákban, mint egyszerű munkás! Néhány szürke, rövid sorban van megírva ez a jelentés. Da dobog tőle minden német szív és meghatja az idegent is az élethez, a feltámadáshoz való nagyszerű ragaszkodása a német ifjúságnak. Ok, akik fiatal testükkel a legnehezebb munkát vállalják ott a föld alatt, akik nem számolva az életveszéllyel, önzetlenül vájják az aknát, hogy elegendő szén kerüljön elő a francia gyárak számára : olyan nagyszerű példa nekünk, amelynek láttán csak hódolnunk lehet a germán őriás hatalmas erejének és hazafiúi áldozatának! A fekete gyémánt minden darabjában, amit kiváj a föld méhéből a német diák : benne van a lüktető élet, Németor- ország föltámadása és örök dicsőségeddé benne van az elnyomó dicstelen halála is, tengernyi átok, mely előbb utóbb eléri azt a gőgöst, mely porig alázott egy olyan nemzetet, amelynek olyan fiai vannak, mint Heidelberg, Jéna, Göttinga öreg diákjai. Az első Petőfi-ünnep Egerben. Az Angolkisasszonyok leánygimnáziumának és felsökeresk. iskolájának ünnepsége Eger, 1922. november 13. Kedves, minden tekintetben sikerűit és előkelő színvonalú ünnepséget könyvelhet el tegnapról az Angolkisasszonyok egri házának «história domus-»a. A legnagyobb magyar költő születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepelt hírneves egri leánynevelőnk. Ünnepelt igen szépen, finoman, emelkedett lélekkel: méltóan Petőfihez és méltóan a maga nagy hazafiságű jelességéhez. A tíz pontból állő műsor változatos gyorsasággal pergett le másfél óra alatt s a nagy és díszes közönség szinte sajnálattal oszlott szét, hogy már vége vau. Gerince volt az üunepségnek Vesz- prémy Dezső igazgató ünnepi beszéde, a- melynek fejtegetéseit állandó figyelemmel kísérte a nagy hallgatóság. Világos okfejtéssel mutatta ki a beszéd: mennyire nem méltányolta Petőfit kortársainak kritikája. Sorra vette és sok példával bizo Az egri fürdők. Irta: Breznay Imre. (Befejező közlemény.) Egész a XIX. század derekáig «törökfürdő• néven ismerték ezt a szabályos nyolcszög alakú nyitott medencét s az épületet. A medence egy-egy oldalának hossza két öl, egész kerülete 16 öl. ' Már Eszterházy Károly, az utolsó egri püspök, Egernek egyik legnagyobb jótevője, bővítette a püspöki fürdőt, melyhez két tükör-szobát építtetett. Ez a két szoba minden valószínűség szerint, a ma is meglévő 5 ös, 6-os és 7-es számú tükör- fürdő volt úgy, hogy akkoriban az 5 ös és 6-os számú (ma is szemmel látható) egy szoba volt. Az ekkor használt téglák azonban csak E. A. jelzésűek lehettek volna ('ü’piscopus Agriensie), mivel az egri püspökség csak 1804 ben lett érsekséggé. Bizonyos továbbá, hogy Pyrker J. László volt az érseki fürdők tovább fejlesztője. Ó boltoztatta be a nyitott, nyolcszög alakú fürdőmedencét s ő osztatta két kereszt fallal négyfelé. így lett belőle a régi 1.—4. számú szoba. Minden valószínűség szerint akkor osztották ketté azt a nagyobb tükörszobát is, amelyből a legutóbbi 5 ös és 6-os számú tükörfürdő lett. így lön a fürdőnek hét tükörszobája * ugyanekkor «alkalmazták több kádakra.» Bemeit Ferenc haszonbérlő 1840. márciusában kelt fürdő-reklámjában (ismer- íéttém az Egri Népújság 1C21. máj. 21 diki, 120. számában) reá mutat ezekre a tényekre, amelyek magyarázatát adják annak: miért találtak a közfalak eltávolítása alkalmával csupa olyan téglát, amely az egri érseki téglagyárban készült. Erre nézve megszólaltatom még Fejes Mihály orvost, aki egy 84 lap terjedelmű füzetben ismerteti az egri fürdőt.*) Oly időben ír tehát róla, amikor szemtanúi voltak az átalakításoknak, vagy az előző nemzedéktől hallhatták. «Azon nyolcz-szög — írja Fejes Mihály, — melly jelenleg négy részre, vagy is az első, második, harmadik és negyedik szám alatti külön fürdőre van felosztva, de ezelőtt egy egész tükröt alakíta (úgy, ahogy most van) ugyanazon kőmedencze volt, mellyet még a’ buzgó muzulmán ő pite; ami kitetszik mind formájából, mind építéstsődjából, melly tökéletesen össze- hangzik azon építésmóddal, mellyet az úgynevezett Csonkamecseten, vagyis . . . ; mecsettornyon szemlélhetni ...» Dombi Sámuel borsodvármegye or vosa**) jóval korábban azt mondja erről a fürdőről: < . . at nisi prisíinae integri- tati restituatur, omnino corruet«. (Hacsak *) Az egri fürdők orvosi ’s helyleírási tekintetben. Irta Fejes Mihál orvosdoctor, tekintetes Heves ’s Külsőszolnok t. e. vármegye’ tisztel, physicusa. 1839. **) Akkor még ugyanis Borsodvármegyéhez tartozott Egernek a patak balpartján lévő része, tehát a fürdő is. Ezért foglalkozik vele szomszéd vár----"*~Il 2"'7ZZ2. k orábbi épségébe vissza nem helyezik, egészen összeomlik.) Eszterházy Károllyal «kezdődik — folytatja Fejes Mihály — az egri fürdőknek azon időszaka, mellyben már nem e- gyedül a’ szegény, legalsóbb osztálybeli nép, hanem a’ városnak tisztesb rendű lakosai által is megkerestetek, ’s a’ szenny- mosásra igen alkalmasnak talált víz, mihelyt! némi kényelmet nyújthata azoknak, kiket nevelés, rang tilta a’ meleg tó partján levetkezni, ’s a’ gyülevósz nép közé elegyedni, napről-napra nagyobb közönséget szerze magának . . .» Részletesen foglalkozik azután a fürdőnek folyton növekvő látogatottságával, melynek a fürdő — csekélyszámú helyisége lévén — megfelelni nem tudott. Följegyzése szerint: « . . &’ legközelebb elmúlt 1838 ik év’ nyarán által magok a’ városbeliek több nappal előbb kényteleníttetének a’ fürdőt megrendelni, különben hétről hétre sem jutának hozzá.» Midőn azután Pyrker J. László 1827- ben elfoglalta az érseki széket, egyik legelső teendője volt a fürdő rendbehozatala 1828 ban, majd kibővítése 1838 ban úgy, mint fentebb már említettem. Az ötvenes években azután: «..mint a divat kívánja, célszerű zuhanyokkal is ellátattak és a vendégek kényelmére, a pontos kiszolgálatra még több gond form
