Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-11-09 / 255. szám

Ara 10 korona, Eger, 1922. november 9. csütörtök XXXIX évf. 255 sz Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. fiegged évre 560 K. — Egg hóra 200 K. Trockij kesereg. Eger, 1922. november 8. Oroszországot sír szélére juttatta a «szociális termelés», melyből pedig — az ő igazságuk szerint — jólétnek kellett volna fakadnia. De bizony nem fakadt. Sőt! Megakadt a termelés nemcsak a gyá­rakban, az ipar terén, hanem még a me­zőgazdaságban is. A jólétből, a dőzsölő dorbézolásból csak a szovjetvezéreknek, az oroszországi Kún Béláknak jutott ki. Más mindenki nyomorog, tengődik ős mil­liószámra halnak éhen az emberek, vagy pedig pusztulnak el az átszelem És bizony régen és visszavonhatat lanűl meghalt volna már az orosz kom­munizmus, ha annyira el nem gyengült, erkölcsi és testi erő dolgában anuyira le nem sülyedt volna az orosz nép. Nincs ereje, bátorsága arra, hogy lerázza magá­ról a történelem legszégyenletesebb rab láncát. így csak fatalista nyugalommal várja, hogy mikor hűli le — önmagától. És Trockij kesereg. Bevallja, hogy nem jól, különösen pedig nem jő helyen csinálták meg a kommiin államát. A Marxi tanok szerint, a kommunista kiáltvány értelmében, a kommunizmust olyan államokban kell kivívni (és mindig csak forradalom útján), amelyben bősége­sen állanak rendelkezésre gazdasági esz­közök. Jól fölszerelt, pompásan működő gyárak, elevenen lüktető gazdasági élet, vagyon, gazdagság, jólét: ezekre kell épí teni a kommün államát. És abban igaza van Trockijnak, hogy ebből a szempont­ból Anglia, vagy az Unió lett volna a legalkalmasabb. Persze ezeknek az álla­moknak nagy az aranykészlete. Vagyono sak. Gazdagok. Teknikai felkészültségük az ipar terén bámulatos. Az ilyen helyen tovább lehetne gazdálkodni a nemzet, az állam vagyonából. Tovább tartana. Nem fogyna el, nem merülne ki oly hamar, mint a szegényebb államok, gyöngébb nemzetek. Igen ám, de az ilyen államokban van erő, hogy ellenálljanak az effajta politikai hóbortnak. Az ilyen nemzete^ erősek. Szervezetükben van ellenálló képesség, hogy kalandorok ne ülhessenek a nya kukra. Ezek nem lerázzák az igát, hanem azt se engedik meg, hogy a nyakukra tegyék. A kommün csak a forradalmakkal erkölcsileg lezüllesztett népeknél lehetsé­ges. Éppen úgy, mint a kórt, a betegsé get okozó bacillu8ok is csak a beteg test­ben, a beteg testrészben hatalmasodhat­nak el. Ott csinálhatnak végzetes bajt. A spanyol nátha magában véve nem halá­los. Ámde ha a betegnek szive, gyomra, veséje gyönge: a szívbaj, gyomorbeteg­ség vagy a vese baja viszi el a beteget. POLITIKAI NAPILEP. *serkes*tŐt R » EZN KY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. így van a kommunizmus is, melynek őrülete csak ott tud diadalmaskodni ideig- óráig, ahol nem egészséges az állam szer­vezete. Circulus vitiosus tehát a kommuniz­mus, amely csak ott lehetséges, ahol nem lehetséges. És mindenütt lehetetlen, ahol lehetséges lenne. Ezért kesereg Trockij. És bizony az a vélekedésünk, hogy inkább ő kesereg­jen, mint száz milliók szenvedjenek és milliók pusztuljanak el gonoszul. A Katolikus Népszövetség gyűlése. Eger, 1922. november 8. Ma délelőtt 10 órakor tartotta a Kát. Népszövetség gyűlését Dutkay Pál apát­kanonok elnöklete alatt a Katolikus Le­gényegylet nagytermében. A gyűlésen meg­jelentek Huszár Károly volt miniszterel­nök, Túry Béla dr. szerkesztő, Bartoss János nemzetgy. képviselő és Frühwirlh Mátyás volt nemzetgy. képviselő, főtitkár. Szmre csányi Lajos érsekfőpásztor részéről Kris ton Endre apátkanonok, érs. irodaigazgatő jelent meg. Ott láthattuk még a főkápta­lan több tagját, Eger értelmiségének ve­zető embereit, a vidéki papságot, az egri iparosságot, földműveseket. A gyűlésen még a környékbeli falvakból is sokan je­lentek meg. Mielőtt a gyűlésről írnánk, pár szó­ban kénytelenek vagyunk reflektálni Túry Béla dr. szerkesztő szavaira. Túry Béla dr. sajnálkozva említette meg, hogy a Dunán­túlon, a választások idején, a Szabad Szó példányait ezerszámra osztogatták — in­gyen, a nép között, amely kötélnek állt s a demokrata csábítgatásoknak végre is engedett. Ennek az oka ismét csak a va­gyonos kát. társadalom szűkmarkúságá­ban kereshető. Hiába minden agitáció, ha áldozatkészség nincsen. Szerettük volna, ha erről az áldozatkészségről is beszéltek volna a szónokok, mert az ideálizmust is a pénz fűti, ha nem is közvetetlenül. A propaganda iratokat s az újságokat nem nyomják ingyen. A mi népünk nagyon szeret újságot olvasni addig, míg pénzt nem kell adni érte. Mit bánja ő, hogy mit olvas. A fő, hogy ingyen olvashassa. S e mellett a szomorú tünet mellett nem haladhatunk el közönyösen. Dutkay Pál apátkanonok 10 óra után néhány perccel nyitja meg a gyűlést. Szívélyesen üdvözli Huszár Ká­roly volt miniszterelnököt és a Kát. Nép­szövetség lelkes apostolait, akik azért jár­ják az országot, hogy a régi fényében és dicsőségében ragyogja be a kereszt a ma­gyar nemzet ezredéves küzdelmeinek az útját s az Isten áldását kéri erre a mun­kára. Kriston Endre apátkanonok az ér­sekfőpásztor üdvözletét tolmácsolta ez­után. Az érsekfőpásztor szívből örül, hogy munkatérül egyházmegyéjét is kiválasz­totta a Kát. Népszövetség. Huszár Károly volt miniszterelnök emelkedik ezután szólásra. Dicsérlessékhel köszönti az értekezlet résztvevőit. — Nem azért jöttünk, — mondotta — hogy szónoklatokat tartsunk, hanem azért, hogy öntudatra ébresszük azt a kultúr-erőt, amely a katolikus társadalom­ban van s hogy ezt a kultúr-erőt a Kát. Népszövetség mozgalma ki tudja fejleszteni. A Kát. Népszövetség középpontja nevében hálás köszönetemet fejezem ki az érsek ár képviselőjének üdvözlő szavaiért. Mi azért választottuk első stációul ezt az egyház­megyét, mert — míg más helyeken politikai harcok bontják meg a katolikus társada­lom egységét — itt nyugalom és megértés van s nincsennek áldatlan politikai tornák. Ezután sötét színekkel festi Európa katolikus társadalmának helyzetét. Veszély­ben van a katolikus Eszmény. A Felvidé­ken egyre másra szűntetik xneg a katoli­kus iskolákat és a katolikus hitéletet is durva eszközökkel gáncsolják. Magyar- Jugoszláviában hasonló a helyzet. Ha alá nem építjük a katolikus-irány zat düledező épületét, elvesztünk. Hogy a katolikus társadalom idáig jutott, annak az oka a forradalmak előtti idők hitkö­zömbössége volt. A Kát. Népszövetség a a keresztény öntudatért száll síkra. Lélek- mentés a programmja. A liberális, radiká­lis elemek aknamunkája a magyar katoli­cizmus irányadó, iránymutató szerepét akarja megbuktatni. Fölhívja a kát. ifjú­ságot, hogy folytassák az öregek megkez­dett munkáját, ha ők nem tudnák sikerre vinni a katolikusok egy táborba való szervezését. Ez a Kát. Népszövetség az ifjúság kezébe teszi le a haza sorsát. Nem jöttek volna e fárasztó útra, ha nem tud nák, hogy a 12 ik órában vagyunk. Min­den faluban, minden városban, egy pilla­natban, egy vezényszóra kell megkezdeni a munkát. A lelkes éljenzéssel fogadott beBzéd után Bartoss János nemzetgy. képviselő beszélt. —: Nem azért járjuk az országot — mondotta —, hogy pénzt gyűjtsünk. A vi­lágháború romjain akarjuk fölépíteni a megújhődott keresztény magyarságot. Helyes katolikus felfogásra, politikai öntudatra akarja nevelni a Népszövetség a katolikus társadalmat. A szervezésre

Next

/
Thumbnails
Contents