Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-07 / 253. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1922. november 7. karítatlanul. Sőt egyes helyeken a szüret sincs befejezve. Zöldség , krumpli és répaásás még sok helyen folyik. Eger környékén is s a vármegyében vagy a szomszédos vármegyék uradalmai cukorrépa szedéséhez keresnek jó bérért munkásokat. Az erdőgazdasági munkák is megkezdődnek, a vármegye gyárai és bányái is nap ról-napra több embert foglalkoztatnak. így megvan minden remény arra, hogy a Horthyakció és az örvendetesen növekvő munkakinálat mellett szerencsésen átiába- lunk a sivár, hideg téli hónapokon. fcsaMtpgjwgaBWBBaaawM A spekuláció töri le a must árát. h must keresetienségének külső okai. Eger, 1922. november 6. A szőlősgazdák, a must keresetlen- sége és olcsó ára miatt, nagy zavarba jutottak. Literenként 25—30—34 koronát kínálnak az uj borért. A termelő azonban ilyen egységárak mellett nem tudja meg találni számadását. Ä napszámmunka, a raffia, a rézgálic, a trágya, a karó, a fuvar, az adó oly mértékben nehezedtek a termelőkre, hogy 25—35 koronás áron nem tud borátői megválni. A termelőket igen közelről érdekli a kérdés: miért olcsó á must? Miben rejlik a baj oka ? Megkérdeztem ez irányban két szak értőt, akinek egyike a következő választ adta: — Hogy mustunkat olcsón kérik, annak oka a spekuláció. Amint az új búzát, többnyire zsidó spekulánsok, a csóp- lés után 4—5—6—7 ezer koronájával ösz- szevásárolták, most ugyanilyen rendszer szerint kezelik a mustot. Olcsón szeretnék összeszedni, hogy busás áron, nagy nye reséggel adjanak túl rajta. Előmanőver volt csupán az üres bordók összevásáro lása, azokon való kegyeden nyerészkedés, hogy a termelőt meghódolásra, illetve eladásra kényszerítsék. — Véleményem, hogy a termelők tart sanak ki. Ne engedjenek a 48-ból. Majd jönnek a vevők, ha a készletek fogytán lesznek s megkapjuk az elfogadható árat. Magamnak is 496 hektó borom van. Ezt a rendszert követem. Elbúcsúztunk. Erdőtelki pincéjébe sietett, feltölteni finom borait. A másik szakértő messzebb tekintő nézőpontból ítélte meg a helyzetet. — Csonkamagyarországon a borban túltermelés van. Kivitelre várunk. Eddig Ausztriába, Csehországba, Németországba és Svájcba szállítottunk. Elveszett az osztrák. Pénze annyira rossz, hogy borunkat, még ha sok is van belőle, nem adhatjuk Ausztriának. A csehek nem vesznek tólünk, nehogy valutájukat a behozatallal rontsák és sörüknek versenyt csináljanak. A németek, nehéz gazdasági helyzetükben, megelégednek saját boraikkal, ame lyek között olyan finom bor is van, mint a rajnai. Svájcz éppen a múlt héten hozta meg a borra a kitiltó törvényt. Luxus-cikknek tekinti. A behozatalt nem engedi meg, legfeljebb csak mint tranzitó (átfutó) árút tűri meg az idegen bort. így a magyar bort többé nem lehet Svájczban bepincózni, kezelni. Ezekben látom a must keresetlensé- gének külső okait. A belső ok a túltermelés és egyes nagy cégek spekulációja. Olcsón akarnak venni, ezárt nyomják le az árakat, hogy összevásárolva, később fölemeljék. A spekuláció azonban csak kis meny- nyiséget tart lekötve. A nagy tömeg ki- Borpárlatot kell készíteni borainkból. vitelre vár, ott pedig leküzdhetetlen akadályokat, torlaszokat találunk. • * Mit csináljunk tehát borunkkal ? Ez volt a második kérdésem az u- tőbbi szakértőhöz. A gyöngyösi termelők a kormányhoz fordúltak, hogy segítsen a bajon. Kértek adőleszállítást, szállítási kedvezményeket’; szóval: ami felett az államhatalom rendelkezik, abból kértek enyhítést. — Véleményem szerint borainkból borpárlatot (konyakot) kell készíteni és így hozni forgalomba. E célból a verpeléti «Népbank» már meg is kezdette a munkát. Egyelőre a község szeszfőzdéjén dolgozik, jövőre azonban már gőzüzemre lesz berendezkedve. * Egy ház előtt visz el az utam, éppen déli Urangyalára harangoznak. Artikulá- latlan hangúk ütik meg fülemet. Benézek a nyitott kis kapun. A pinceajtó tárva, nyitva. Bódítő borszag. Onnan belülről bőg ki részegen a gazda fia. Az olcsó bor műve . . . A korcsmából zene, ének hangzik. Meglett férfiak vitája árad ki a néha-néha nyíló ajtón át. Víg poharazás folyhat odabent — bár nagy a fö!d-adő, a ruha hiány, sok a rossz csizma — de ujborra telik. Bachusnak áldoznak. — Hej olcsó a must. Olcsó! Olcsó lesz utána sokak lelkében a jó hírnév, a tiszta erkölcs. A züllés az olcsó bornak korcsolyáján csúszik lefelé ... Dr. Cs. L. Basilides-Kelemen-Kaufmann- Kabay dr. hangversenye I iránt páratlan az érdeklődés. Ez érthető is, mert négy ilyen kiváló művészt egy hangverseny keretében, ilyen műízléssel és változatosan összeállított programmal, csak nagyritkán hallhatunk. Basilides Mária, a m. kir. Operaház világhírű művésznője, — ki most áil fejlődésének zenitjén — műsorának legki- válőbbjaival lép városunk közönsége elé. — így többek között a «Sámson és Delila» cimű opera nagy áriáját és régi — a magyar népiélekben született — székelydalokat ad elő. Kelemen Lajos a bpesti Király Színház tagja, — akit már korábbi szerepléseiből oly kedvezően ismer az egri közönség, — oly változatom műsort ad, amilyent énekes még alig produkált. A legnehezebb operaáriával kezdi és könnyebb chanson dalokkal végzi műsorát. Műsorának legkiemelkedőbb részei: Weber «Bűvös vadász» opera viharjelenete, May nagy áriája, a «Parasztbecsület» Siciliánája, Tur- ridu dala. Azután hallani fogjuk, mint operett-énekest «Három a tánc» és «Rip van Winkle» áriával, majd irredenta dalaink és chansonetteink remekeit fogja előadni fejlődő énekművészetének változatos skáláján. Kaufmann Emmi városunk kormányzói dicséretben részesült hegedűművésznője Paganini világhirű, brilliáns technikai és művészeti felkészültséget követelő hegedű koncertjét adja elő, amelyet eddig Egerben még nem játszott. Kabay Kálmán dr. zongoraművész és zeneesztétikus Reger Spinnliedjén és egy saját szerzeményű Ballet compositióján kívül eljátssza Rubinstein világhírű «Zongora fantáziáját.» Ezek előadása oly technikai készültséget ás emellett lírai elmélyülést tételez fel, hogy csak a legnagyobb zongora-virtuózok mernek vele a közönség elé állani. Városunk közönsége dicséretreméitó- an honorálja a négy művész nemes törekvéset; mert a jegyek elővételben nagyrészt elkeltek. Jegyek még válthatók a Sajtőpropa- gauda-üzleiben (Érsek u.) és Engländer könyvkereskedéseben. A hangverseny ma november 7 én, pontosan 8 órakor kezdődik a Városi Színházban. Kétszer megfordított ruhák. Eger, 1922. november 6. Iszonyú ára van a valamire való ruhaszövetnek. A főváros egyes előkelő üzleteiben 16 ezer koronát is elkérnek egy méter finom gyapjúszövetért. Egy-egy fővárosi előkelő szabó 100 ezer koronát is mer követelni (büntetlenül!) egy férfiru- háórt. A télikabátok ára is megfizethetetlen. És ilyen árak mellett természetesen csak azok vásárolnak, akik a földművelés, az ipar és kereskedelem hasznot bőségesen ontó berkeiben élnek. A szabómühelyek régi közönsége ilyen körülmények között nem csináltat ruhát. Nem csináltat már régen a ha mégis dolgoztat, ez a szabómunka mindössze a a kifordításban merül ki. Sőt a visszafordításban. Szabók mondják, hogy napről-napra szaporodnak a visszafordítási munkák. Ami pedig nem más, mint az egyszer már kifordított ruhának a visszafordítása. Igen, egyre sűrűbb a kétszer megfordított ruha, mert a közönség rájött, hogy el iehet viselni a ruhát a régebben már kopottasnak látszó színben is. Legföljebb az bántja, hogy miért nincs minden ruhának három oldala? Egy beomló-félben lévő házban. Sürgősen ki kell lakoltatni Bieber Márton Maklári-úti pékmestert. Eger, 1922. november 6. A Maklári-úti lakosok azzal a panasszal fordúltak szerkesztőségünkhöz, hogy az a ház, amelyben a Bieber-féie pékműhely van, minden pillanatban összeomlással fenyeget s a pókműhely, illetve a sütőhelyiség mennyezete is minden pillanatban beszakadhat, veszélyeztetve sok ember-életet. Munkatársunk a délelőtti órákban fölkereste a szóban forgó házat, mely Brindza Béla tulajdona és megállapította, hogy a híresztelések egyáltalán nem voltak túlzottak. A lakószoba gerendázata mélyen meghajolva küzd a vályogból való falak csekély ellenálló képességével. A ge- rendázatot egy vékony faoszlop támasztja alá. A gerendák eresztékeinél a fal már omladozik s az üregeken keresztül bezuhog az eső. A szoba tele van az esőzések után
