Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-10-29 / 247. szám

If Ära 6 korona. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadnak el. Segged évre 400 K. — Egg hóra 140 K, Lemondás kell. Eger, 1922. okt. 28. Egyik legszebb erénye az embernek a lemondás, ha indítőoka a szeretet. Avagy nem tiszteletreméltó-e az, hogy valaki csa­ládot alapít s azért küzd, fárad. Hiszen magányosan úri módon élhetne ! Talán kényelemben, jólétben, gondok nélkül. így azonban 3—4—5 emberre kell az a jöve­delem, amit különben egymagára költhetne el, vagy részben megtakaríthatna. Lemon­dáson épül minden emberbaráti intézmény. Lemondás az alapja a becsületes, önzetlen közéleti tevékenységnek is. Amott pénz­zel, adománnyal ; utóbbi esetben munká­val járulunk a közösség helyzetének ja­vításához. Olyan, munkával, amely pénzt érne az önző ember szemében. A lemondásra fölebbez minden társa­dalmi gyűjtés. Hiszen nagyon kevés az olyan ember, akinek föltétien fölöslege van. Ha egy, vagy más célra adományoz valaki kisebb-nagyobb összeget: legíöbb- nyire elvon magától valamit. Egyik vala mi kis kényelmet, a másik valamelyes él­vezetet. Legtöbbnyire olyasvalamit, amit megszokott, de amit erős akarattal nólkü lözni képes. És mindeneseire nagyobb súllyal esik majd mérlegbe megítóitetésünknél az olyan jótétemény, amelyet csak lemondás által tudtunk gyakorolni. A lemondás gondolata bátorított minket is akkor, amidőn a Horthymozga- lomnak szíves készséggel ajánlottuk föl szolgálatainkat ezelőtt hat héttel. Azt gon­doltuk, amikor megindítottuk a gyűjtést, hogy jelentős összeget tudunk összehozni erre a nemzetvédő, országmentő, nemes célra. Számítottunk arra, hogy a megda­gadt erszényeket megnyitják a megnyílt szívek é3 a világos elmék. Joggal számí­tottunk arra, hogy akinek nincs módjá­ban a nagy áldozat, majd ad legalább Ke veset. Számítottunk arra, hogy a megnyílt szivek talán lemondásra is készek lesznek. Sajnos, csalódtunk, mert ime, elmúlt hat hét és csak százezer korona körül já­runk. Még el sem értük. Pedig hány száz ember van Egerben és környékén, aki naponkint százakat ad ki könnyen nélkülözhető élvezetekre: bor­ra, sörre, cigarettára, sib. Csak egy két napi önmegtartóztatás kellene és mindjárt jutna egy két száz korona erre a célra is. És hány száz ember van, akinek csak a fiókjába kellene nyúlnia s a bankók vastag tömegéből kiemelni egyet-kettőt.. . Nem teszik se azok, se ezek Pedig a józan ész is azt javasolná (ha már a szi­vük nem szólal meg), hogy mondjanak le egy kis élvezetről, hogy ide is juttassanak valamit fölöslegükből. Isten látja a lelkünket: minket nem a hiúság bánt. Mi nyugodtak vagyunk, mert megtettük kötelességünket. Inkább az fáj, hogy ilyen kevés meggondolás, ilyen kevés lemondás van a magyarban. Pedig ezek nélkül sohasem áll talpra ez az ország. Minden magyart úgy áld meg a ma­gyarok Istene,ahogyan az ország- és nemzet­mentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törek­vésre — vagyona arányában — áldoz. Eger, 1922. október 29. vasárnap XXXIX. évf. 247. sa. POLITIKAI NAPILAP, Felelősmetb&aiő: B.REZNMY IMRE tts asmübeéü ; aM» tümüwumEmMJfr* msmis ww mm ■í,, i Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Október 31-ig fizessük be a földadót! Eger, 1922. október 28. Az Egri Népújság egyik számában reámutattunk arra a kedvezményre, amely­ben azok a földtulajdonosok részesülnek, akik 1922—23 diki évekre kivetett földadó jukat, e hónap végéig befizetik. Mivel ez a nap veszedelmesen közeledik, még egy­szer felhívjuk reá a gazdák figyelmét a következőkben. A magyar kormány, mint ismeretes, a földadó befizetése terén azt a könnyí­tést biztosította, hogy az adófizetők — amennyiben október 31-ig befizetik az 1922—23. évre kivetett földadójukat, — tekintélyes kedvezményben részesülnek. Mindenki, aki'oktőber 31 ig eleget tesz adó­fizetői kötelezettségének, 5 százalékos adó engedményt nyer évi adóösszege után. Ez a százalékban kifejezeit enged­mény a kisebb birtokosoknál növekedik. Az a mezőgazda, kinek a földadó katasz­teri tiszta jövedelme 50-200 koronáig ter­jed, ha október 31-ig előre kifizeti egész évi földadóját: 20 százalékos adókedvez­ményben részesül. Akinek viszont földadó kataszteri tiszta jövedelme 0.1.— fillértől 50 koronáig terjed, ha egész évi földadó­ját eddig az időpontig lefizeti: 30 száza­lékos adókedvezményben részesül. A 20 és 30 százalékos kedvezmény megilleti a mező gazdákat akkor is, ha évi földadójuk felét október 31 ig, a másik felét március 3l-ig előre, két részletben kifizetik. Jő oldala a búzamennyiségben kive­tett földadónak továbbá az is, hogy azután általános jövedelmi és országos betegápo­lási pótadókat kivetni nem lehet. A földadó készpénzben, a búzának tényleges kivetési idejére megállapított értéke szerint fizetendő. A búzamennyiség átszámítását a pénz­ügyi tanács határozza meg, amely jelenleg 1922. december 31 ig kilónként 80 koroná- ban állapította meg a földadó egységet. Mindezekben a kedvezményekben természe­tesen csak az az adózó részesül, aki évi földadóját október 31-ig előre, egész vagy félévi részletekben kifizeti. A törvényben megállapított ezen ked­vezményes fizetősre jogosított időpont le­telte után az adózók nemcsak hogy minden kedvezménytől elesnek, hanem negyed­évenként a százalékos adőpőtlékkal terhe­lik meg őket. — Továbbá elesnek a 80 koronás buzavaluta átszámítás kedvezmé­nyétől is, amennyiben igen könnyen lehe­tővé válik, hogy a jelenlegi buzavaluta állandó emelkedése folytán a késóbbi adó­kulcs megállapításakor nem 80, hanem esetleg 100-150 koronás adóegységben fogja a pénzügyi tanács meghatározni a buzavaluta adószámítását. — A pénzügyi tanács jelenlegi rendelkezése, amely 80 koronában állapította meg a földadó át­számítási kulcsát, igen kedvező, különösen akkor, amikor egy kgr. búza maiára 112—115 korona körül van. A valóságban, amint a vagyonváltság alkalmával a késedelmes adózók rövidsé­get szenvedtek, azonképen a földadó kése­delmes adófizetői is ilyenformán elesnek az összes kedvezményektől. Tekintettel arra a körülményre, hogy a pénzügyminiszter előreláthatóan nem fogja a kedvezményes adófizetésnek októ­ber 31 ig engedélyezett terminusát hátrább tolni: igen ajánlatos, hogy az adófizetők már csak azért is eleget tegyenek a kö zeli napokban fizetési kötelezettségüknek, mert igen valószínű, hogy a legutolsó na­pok folyamán az adóhivatalok nem tudják majd lebonyolítani a megsokszorosodott munkát. Á felvidéki városok lefokozását , végrehajtották a csehek. Eger, 1922. október 28. Megírtuk már, hogy a csehek törvényt ! alkottak a felvidéki magyar városok ön ; kormányzatának megcsonkítására. A prá- 1 gai kormány most adta ki a törvény vég ! rehajtására vonatkozó rendeletet. A tör- j vényhatósági joggal felruházott városok közül Pozsony és Kassa rendezett tanácsú városok lesznek ezentúl, a cseh felszaba- : dítók jóvoltából. Komárom, Seimec- és ; Bélabánya pedig nagyközségek lettek, j Ugyancsak a nagyközségek kategóriájába i sorozták az összes felvidéki rendezett ta­nácsú városokat. A végrehajtási rendelet j megállapítja az uj nagyközségek beosztá- j sät a szolgabirói járásokba. A felvidék lakossága elkeseredve tár- : gyalja a cseh kormánynak ezt az intéz- j kedését. A jogfosztó rendeletet különben így j kommentálja az egyik bátorhangú felvi j déki újság: *Egy csomó képzett, jól bevált tiszt­viselő lesz újabb áldozata e szerencsétlen reformnak; lesülyed sok szellemi értők el­vesztésével a városok kultúrája s dühön- j géni fog az állami centralizmus a köz- igazgatásnak egész területén». Az olasz válság. Giolittiben látják a jövő miniszterelnökét. Róma. MTI Az olasz király, aki teg­nap este visszaérkezett Rómába, ma be: hatóan informáltatta magát a politikai helyzetről. A politikai körök elkerülhetet­lennek tartják a fascisták i észvételét az új kormányban. Ma azonban még korai jóslatokba bopsátkozni arról, hogy a fascis­ták követelései közül melyek valósulhat­nak meg. Általában Giolittiben látják a jövő miniszterelnökét. Az összes politikai körök, 80 születésnapja alkalmából, oly lelkesen ünnepelték Giolittit, hogy a meg­bízása megfelel az olasz közkívánatnak. Előreláthatóan nagy szerep jut a válgág megoldásában Orlandónak is, aki tegnap hosszasan tanácskozott Giolittivel. A csehek megakadályozták a beszterce­bányai kér. szociálista gyűlés megtartását. Prága. MTI. A Felvidéki Keresztény Szocialista Párt a napokban gyűlést hivott egybe Besztercebányán, amelynek meg­tartását a városbeli cseh-települtek meg akarták hiúsítani. A gyűlés megnyitása után, a nagy számban megjelent csehek lármájukkal lehetetlenné tették a keresz­tény szónok meghallgatását, mire a gyű­lést berekesztették és feloszlatták.

Next

/
Thumbnails
Contents