Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-10-28 / 246. szám
Ära 6 korona. Eger, 1922. október 28. szombat. XXXIX. évi. 246 sz 9 Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Megged évre 400 K. — Egg hóra 140 K. POLITIKAI NAPILAP. P®l®Jősss«rtotŐ! BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A fascisták lemondatták az olasz kormányt, Ä mi nagy gondunk. Eger, 1922. okt. 27. A mi legnagyobb bajunk ebben a pénzromlásban és a nyomában járó drágaságban, hogy a pénz nem oszlik szét a nép között arányosan. Nálunk a drágaságnak ez a legveszedelmesebb jelensége. Nem volna a drágaság oly veszedelmes, ha az a sok pénz, amelyet az állam kibo csájt, mindenkihez eljutna; ha a mindennapi szükségletek fedezésére mindenkinek elég lenne a keresete. Akkor mindenki könnyebben belenyugodnék abba a szállóigébe, hogy tulsjdonképen nincs drágaság, hanem csak rossz a pónzüuk.fölhigítóttá a sok papirpénz. Az baj, hogy sok a pénz a forgalomban, de az még nagyobb baj, hogy nálunk nincs mindenkinek elég belőle. Ennek a nagybajnak pedig az egyik oka az, hogy a fixfisetésűek nagyobb számban vannak, mint amennyire szükség lenne u így többen osztoznak azon az összegen, amit az állam adhat. A másik oka meg az, hogy mi földmives ország vagyunk és még hozzá elég külterjesen is gazdálkodnak a magyar földeken. Földmives országokban mindig kevesebb a munkaalkalom, mint az iparos államokban, hol a gyárakban, a műhelyekben éj jel-nappal dolgozni lehet, de a földeken a 365 napból (ha nagyon kedvező az időjárás) 180 napnál többet nem lehet dolgozni. Az idén a rossz időjárás mellett még ennyit sem dolgozhatott a napszá mos. Ha egy öttagú család, amelynek 3 tagja munkabirő, csak napi 3 kilo kenyérre valót akar szerezni, akkor 109,500 koronát kell szereznie 180 napon át, vagyis átlag napi 203 koronát kell keresniök csak a kenyérre. A ruhát, csizmát és sok más egyebet honnan szerezze be az ilyen család? Ha mindennapra biztosítva lenne a 3_400 koronás napszám : még csak kijönne valahogy családjával. Ez a szomorú helyzet Magyarország szerencsétlensége. Ausztriában nem oly nyomasztó a 15—20-szorta nagyobb drágaság, mert iparos állam lévén, több a munkaalkalom, jobban szétoszlik a pénz. A mi szerencsénk ellenben az, hogy a lakosság 65 százalékának megélhetése — birtokából, vállalatából — biztosítva van, csak 35 százaléka él fizetésből, napszámból, bérből. A helyes gazdasági politika tehát az, hogy minél több és állandóbb munkaalkalmat kell teremteni. De hát ezt máról-holnapra nem lehet megcsinálni. Földmives országból iparos országot sem szociáldemokrácia, sem üres népjogok hangoztatása, sem kommunizmus, sem li- berálizmus.sem demokrácia, sem semmi más nem teremthet, hanem csakis az áldozatos munka enyhítheti a bajt. n. Paris. MTI. A Havas ügynökség jelenti Rómából: A Facta-kormány, a fascisták ultimátuma következtében, lemondott. Róma. MTI. A Facta-kormány a fascisták fenyegetései következtében mondott le, akik valamennyi olasz fascista szervezet mozgósítását elrendelték. A helyzetet itt meglehetősen pesszimisztikusan ítélik meg. Azt hiszik, hogy az új kormányt Orlandő vagy Giolitti alakítja meg. Róma. M. T. I. A tegnapi lapokban nyugtalanító hírek jelentek meg. A hírek szerint a fascista-párt parancsot adott csapatainak, hogy álljanak készenlétben. Nagy feltűnést keltett Brandi képviselőnek, aki Eger, 1922. október 27. A tél fagya a szőlőket meglehető» kis mértékben érte. Igaz, hogy a tavasz későn következett be, mindamellett a tavaszi munkákat kellő időben lehetett elvégezni. Ezek után jött a hosszantartó szárazság, amely a szőlők fejlődésére és a bogyók cukortartalmának növelésére nem volt kedvező. Sőt mondhatnánk: a lehető legkedvezőtlenebb, mert a nyári hosszú szárazság után, akkor kaptunk bő séges esőzést, amidőn a bogyók még éretlenek voltak. így természetesen éretlen, vagy félig érett fürtöket az állandó eső mosva, a tikkadt melegség után a nedvességet kívánó bogyók majd mind fölrepedeztek. Ennek következménye aztán az lett, hogy a cukor a savtartalom előnyére nem fejlődött ki, hanem beállt a «Botrytis cinerea» és a «Penicillium glaucum» okozta rothadás. Voltak mindezek ellenére olyan szőlősgazdák, akik egyrészt az idő előrehaladt volta, -másrészt a kilátástalan jobb idő ellenére eem kezdték meg szüretüket, — azt tartva, hogy ha nem szüretel, minőség tekintetében jobb bora lesz. Pedig az idén minden intelligensebb gazdának tudnia kellett, hogy ahol ilyen leves rothadás állott be, ott nincs más mőd, mint szüreteltetni. Ez a rothadás mindenképen káros. A megtámadott éretlen bogyó többé nem nő, a Botrytis pedig elfogyasztja a szőlők cukortartalmának legnagyobb részét, Ha az időjárás szárazra változik, akkor párolgás folytán a bogyóié sűrűbb, koncentráltabb lesz, tehát kevesebb, — anélkül, hogy minőség tekintetében javulna. Ellenben, ha az időjárás esős, akkor a rothadt bogyók levét kimossa az eső; — mennyiség dolgában, láthatjuk, mindenképeu csak kevesebb termést kapunk. a fascisták mozgalmában vezető szerepet játszik, bizonyos fenyegetései. Tetejébe a lira árfolyamában zuhanás állott be, ami valószínűen szintén hozzájárult a kormány lemondásához. Róma. M. T. I. A Stefáni-ügynökség jelenti: A miniszterek tegnap összegyűltek a miniszterelnöknél ős felajánlották neki, hogy tárcájukat rendelkezésére bocsájí- ják, hogy ily módon teljes szabadsággal vizsgálhassa meg újbői a helyzetet. Fachta miniszterelnök köszönetét mondott minisztertársainak bizalmuk eme megnyilvánulásáért és a döntést fenntartotta magának. Mire jő ilyen esetben várni a szürettel ? Különben a legvilágosabban az idei mustok fejezik ki a cukortartalom alacsony voltát. Általában mondhatjuk, hogy 13—19“ klosterneuburgit mutatnak. És a termések minőségbeli gyöngesóge mellett sem oly elragadó a mennyiség. Igaz, a rothadás a termés 15 — 20% át elvitte, mégis mondhatjuk, hogy kát. holdanként leszűrtünk 15—20 Hl t. A szüreti napszámbérek oly magasak, hogy az megdöbbentő. A termelő pedig fizet meggondolás nélkül, csakhogy leszüretelhessen. Kialakult mustárak nincsenuek. Volt egy két kistermelő, aki a kűfárok agyafúrt kereskedői ravaszságának bedőlt ás eladta mustjának literjét 25-30 K val, de ez csak a szüret kezdetén volt. Jelenleg a termelők, nagyon is érthetően, 100 K-nál olcsóbban nem hajlandók adni. Jankó István, kir. szőlészeti és borászati s. felügyelő. A nyugatmagyarországi községek átvétele. Sopron. MTI. A Magyar Kurírnak jelentik. A magyar hatóságok a közeli napokban veszik át a Magyarországhoz visz- szacsatolt nyugatmagyarországi területeket. A visszacsatolt területeken és pusztákon kívül Köpcsénytől egészen Somorjáig már megjelent a magyar bizottság, Csatár Elek alispánnal az élén. A magyar államhatalom kiküldötteit nagy lelkesedéssel fogadták az egész vonalon. Ugyancsak ina kell átadni mintegy 300 lépés széles és 80 katasztrális hold területet magában foglaló földsávot, amelyet az eddigi magyar területből, a köpcsényi új major mellett a •sebek vettek birtokukba. Rövid áttekintés az idei szőlők állapotáról.
