Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-10-22 / 241. szám
egri népújság 1922. október 22. A felsötárkdnyi Barát-réti barlang cseppkőbarlang. Cholnoky Jenő dr. szerint sokkal szebb, mint az Aggteleki. — Az Egri Bükkosztály az érsekfőpásztortól a barlang fölnyitására kért engedélyt. Eger, 1922. október 21. Megírta már az Egri Népújság, hogy Felsőtárkányban szenzációs fölfedezésre bukkant Cholnoky Jenő dr. a Geológiai Társaság elnöke. Az Egri Bükkosztály alakuló dísz- közgyűlését követő kirándulással egybekötött tűrisía-ünnepen a tűristák a Barátréti barlangot is fölkeresték. A beomlott nyílás miatt azonban a barlangban már évek hosszú sora óta nem járt ember. Cholnoky Jenő dr. miután megvizsgálta a barlang körül található kőzeteket, megállapította, hogy a barlangban cseppköves képződményeknek kell íenniök. A nyár folyamán a híres tudós több neves geo- lóggal lerándult Felsőtárkányba és teljes Drágább lett ismét a bérkocsi. határozottsággal megállapította, hogy a Barát-réti barlang cseppkő barlang. Sőt kijelentette, hogy a nedves talaj alakulat és a meszes kőzetek arra engednek kő vetkeztetni, hogy a Barát réti barlang még az Aggteleki cseppkő barlangnál is változatosabb, szebb és cseppköves alakulatokban gazdagabb. A M. T. E. Egri Bükkosztály a kérvényt adott be Szmrecsányi Lajos dr. ér- aekfőpásztorhoz, melyben engedélyt kérnek a caeppkőbarlang megnyitására. Ha a Barát-réti barlang valóban vetekedik az Aggteleki cseppkő-barlanggal, akkor Magyarország ismét gazdagabb lesz természeti szépségekben s Eger idegen-forgalma hatványozodik. Eger, 1922. október 21. Csak egy pár nappal ezelőtt adtunk hírt a fölemelt bérkocsi-tarifáról s most ismét arról értesülünk, hogy a városi tanács akceptálta a bérkocsisok nehéz helyzetét, újból emelte a bérkocsik viteldíjait. A bérkocsisok avval indokolják az újabb áremelést, hogy a széna, általában a takarmányfélék óriási módon megdrágúltak, a lótartás nagy összegeket emészt föl s a megélhetés súlyos gondot okoz ős egyáltalán nincsen arányban a kereseti viszonyokkal. A bérkocsisoknak igazuk van, de a nagyközönségnek is, mikor azt mondja, hogy az ő erszénye sem kifogyhatatlan. Eddig még a tisztviselő is közlekedhetett bérkocsin (bizonyára nem luxusból), ezután már aligha, mert neki viszont a fizetése nem áll arányban az egész vona Ion tapasztalható áremelkedéssel. Megemlítjük még, hogy az alább fel sorolt díjak egyfogatú bérkocsikra vonat koznak. Egerben ugyanis kőtfogatú bérkocsik nincsenek. Az új díjszabás a következőképen fest: Bérkocsi félóráig, vagy ennél kevesebb időre nappal 200 K. Éjjel 240 K. Minden további negyedórára éjjel 100 K. vaspályához, vagy onnan vissza, 3, vagy több személyre nappal 300 K, éjjel 400 K. Vaspályához, vagy vissza, nappal 360 K. éjjel 480 K. Temetéseknél, lakodalmaknál, ünne pélyes kivonúlásoknál az első óráért 480 K, minden további negyedóráért nappal 80 K, éjjel 100 K. Egész napi, fél napi, vagy vidékre való fuvar szabad egyezkedés tárgya. A kövezetvámot a nem egri lakos a bérkocsisnak tartozik fizetni. Egri lakos, eszerint, kövezetvámot nem fizet. Hát ilyen az új díjszabás. Drága. Még lehet drágább is, Apage, Satanaa! Bizony, a régi jő időkben az űrfiak, meró gavallériából, bérkocsin szállították höl gyeiket a bálba. A kocsis, ha egy pangó- forint ütötte a markát, «holtig nagyságosuram» ózta az embert. Hm. Ma már igazán nem dagad a keblünk a büszkeségtől, ha lenagyságosoznak bennünket. Mégis, az igazi nagyságos urat onnan lehet megismerni, hogy nem ül bérkocsira, mert nem telik neki szűk tisztviselői fizetéséből. Minden magyart úgy áld meg a magyarok Istene, ahogyan az ország- és nemzetmentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törekvésre — vagyona arányában — áldoz. Templomszentelés Gyöngyösön. Eger, 1922. okt. 21. Ma, ebéd után, utazott el Gyöngyösre Szmrecsányi Lajos dr. érsek, hogy fölszentelje az ottani Szent Bertalan-tem- plomot, mely a nagy tűzvész alkalmával leégett s melyet most újítottak meg mintegy 12 millió költséggel. Az érseket nagy ünnepiességgel ás még nagyobb szeretettel fogadja Gyöngyös városának vallásos és hazafias lakossága. A város végén diadalkaput állítottak s a Gazdakör fogadja, valamint a város vezetősége. Ma délután lesz az ereklyék elhelyezése s az előkészítő ajtatosságokat végzik. Holnap, vasárnap, 8 órakor kezdődnek a templomszentelés szertartásai, melyek eltartanak délig. Délután az ottani Gazdakör zászlóját szenteli föl az érsek. Azét a gazdakörét, amely erősen sikra szállott bizonyos érthetetlen sajtótámadások ellen, melyek a fejedelmi bőkezűségű főpásztort érték. 6 órakor díszelőadást rendeznek a főpásztor tiszteletére, este pedig fáklyásmenetben vonóinak fel a plébánia elé, hogy üdvözöljék a példát adó életű egy- házfejsidelmet. Az érsek és kísérete hétfőn délelőtt tér vissza székvárosába. Az egri népfőiskola megnyitása. Eger, 1922. október 21. A szép eredménnyel végződő egri népfőiskola az idén is folytatja népnevelési nagy munkáját: tudományosan kiképzett, politikailag és társadalmilag művelt magyar népet akar megteremteni csonka hazánkban, hogy azután e nép megedzet- ten, akaraterővel tudjon tenni nagyot Nagymagyarországért. A hazafias lelkesedéstől átitatott tanári testület Werner Adolf dr. kir. c. főigazgató vezetésével alakuló gyűlését már megtartotta, az iskolai év megnyitásét november 6 dikára tűzte ki. Az ünnepies megnyitást a beiratás előzi meg. A beírást a munka megkönnyítése végett Hammel Árpád végzi, mint a vármegyei ezabadoktatási titkár, aki a városunkban működő ifjúsági egyesületekkel állandó összeköttetésben van. Farkas Dezső regős dalaiból. — Mutatványok a Turáni Regős Csoport vezetőjének műveiből. — Híres nótás Csíkországba’ . . . Minden csöndes, minden árva, Felöltöztek fekete gyászruhába! . . . Akár ha nyár, akár ha tél Ha nyugszik a nap, vagy ha kél, Bús panasszal indúl útra a hűs szél . . . Elnómúlt a magyar nóta, Csak dudaszó járja, Pálinkázó vad oláhok Táncot járnak rája, . . . Híres nótás Csíkországba’ Minden csöndes, minden árva, Felöltöztek fekaie gyászruhába. Híres nótás Csíkországba’ Nem lesz soká minden árva, Nem öltöznek fekete gyászruhába! . . . Akár ha nyár, akár ha tél, Ha nyugszik a nap, vagy ha kel, Nóta-szóval indűl útra a hűs szól . . . Hej, de szép a magyar nóta, Ha a cigány húzza: Székely leány, székely legény Öröme és búja. Híres, nótás Csíkországba’ Nem lesz soká minden árva, Nem öltöznek fekete gyászruhába! . . . Országjáró szelek szárnyán . . . Országjáró szelek szárnyán Messze száll a lelkem: Gyászba borúit Hazám fölött Hullatom a könnyem. Néma, csöndes, nagy temető Véges végig minden. Éjszaka van; nincsen csillag Fönt a magyar égen . . . Amikor én országjáró Nótás legény lettem, Azt reméltem, hogy a nótám Víg muzsika lászen. Játszó remény, hűtlen remény Mért hagytárel csalfán?! Hej de sokszor könnyes szemmel Sírom el a nótám . . . Hosszú élet. Ha az élet mérlegének egyik serpenyőjébe helyezzük el azokat az örömöket, melyekben részesülünk, a másikba pedig azokat a bajokat, amelyeket ki kell álla- nunk: bizony az utóbbi serpenyő lesz a súlyosabb. Mégis az emberek milliói élni, még pedig hosszú életet akarnak élni. Valahol olvastam, hogy a száz évet meghaladott három embert megkérdezték, hogy miképen éltek. Feleletük körülbelül egyöntetű volt. Feleletükből azután megállapították a hosszú élet tízparancsolatát. Már nem emlékszem mind a tíz parancsolatra ; da említésre talán mégis méltó, hogy ennek a közleménynek az írója, aki már jó egészségben, teljes munkabírásban éa munkakadvben a nyolcvan év felé vitorlázott, az emlékezete szerint magáilapí tott tízparancsolatnak majdnem mindegyikét megtartotta. Első és legfőbb parancsolat a mérsékelt táplálkozás. Már agy filozófus doktor is megállapította, hogy a szegények a táplálkozás fogyatékossága folytán kevesebb- szer lesznek betegek, mint a gazdagok a táplálkozás bősége miatt. Egy másik tétel pedig azt mondja, hogy három orvos nem téved: a vidámság, mérsékelt testmozgás és mérsékelt táplálkozás. Ez a három tétel benne van a tízparancsolatban is. Dumonlin-1 pedig halálos ágya mellett három orvos vette körül, amikor Dumonlin így szólott: Én három jeles orvost hagyok magam után. Persze a három orvos azt gondolta, hogy őket fogja megnevezni. De Dumonlin ezt mondotta: a vizet, testmozgást és a mérsékelt táplálkozást. Ami a testmozgást illeti, szép és okos dolog a sport és az egészséges életkedv fenntartására alkalmas, de annak tulságba vitele ugyan nem hosszabbítja meg az életet. Egyik szerv szertelen foglalkoztatása a többiek rovására esik, megzavarja a szervezet egészséges összhangját és így megrövidíti az életet. A francia is azs tanácsolja: manger, macher, marcher: enni, rágni és járkálni. A tízparancsolat egyiiíe: nem hirtelen, hanem lassan enni, az ételeket jól megrágni, hogy a gyomor emésztő műkö- • dását megkönnyítsük. Ez is régi dolog. Emlékszem, a tízparancsolat egy másik rendelkezése: sokat aludni. így ezt a rendelkezést nem helyeslem és nam is követtem. Helyesebbnek tartom: korán lefeküdni és korán fölkelni. Én így cselekszem. Azt is állítják (Ő3 igaz is lehat), b>gy
